Ezek akkorák, mint a legnagyobb földi vulkán, a hawaii Mauna Loa. A hegyeket jégvulkánok hozták létre, amelyekből a felszín alatt található víz a hideg felszínre jutva azonnal megfagyott. A jeges felszínen viszonylag kevés a becsapódási kráter, ami arra utal, hogy a vulkáni tevékenység nemrég következhetett be. A jeges élet szereposztás. A csillagászok két további következtetést vontak le: az egyik, hogy a Plútó felszíne alatt nagy mennyiségű víz található, a másik, hogy a bolygó belseje forró, de legalábbis időnként elegendő energiát szolgáltat a vulkanikus tevékenységhez. A két dolog jelenléte azt jelenti, hogy élet is kialakulhatott a törpebolygón. Azért elég nagy kihívás lehet ott a túlélés az organizmusoknak. Szükségük van valamilyen folyamatos hozzáférésre a tápanyagokhoz. Ha a vulkanizmus időszakos, és változik a hő vagy a víz elérhetősége, az valószínűleg elég kemény környezet az életnek – vélekedett Singer. A Plútó egy nagyon távoli világ, de egy jövőbeli űrszonda radarral betekinthetne a most felfedezett jég alá.
Erről mit tud mondani? Mit mondhatnék? Hideg van. Telente akár -40 fok is lehet, de a nyár nagyon kellemes, se nem hideg, se nem meleg. Élet+Stílus: Jeges tóba zuhant két kamasz, de épp ott gyakorlatoztak a tűzoltók is – videó | hvg.hu. De mindig azt mondjuk: lehet, hogy odakint hideg van, de a szívünk mindig meleg. Az AccuWeather szerint egyébként idén enyhe idő lesz Tyumenyben hanuka első napján, 28-án, csupán -7 fok lesz, ami egyébként valószínűleg a szél miatt, akár -12 fokos érzetet is kelthet. Mindenesetre a mínusz negyventől jó messze van, de hát hol van még a tél… Kép: Yerachmiel Gorelik Facebook Mikve, zsinagóga és közösségi központ létesült Szibériában Kétszáz évvel az első kantonisták érkezése után, mikvét avattak Omszkban. A Szibéria délnyugati részén, Moszkvától 2700 km-re fekvő városban az ún. kantonisták alapították az első zsidó hitközséget 150 évvel ezelőtt. A kantonisták olyan zsidó fiatalok voltak, akiket cári rendeletre 25 évre besoroztak a hadseregbe. A sorozás legfőbb célja az volt, hogy a zsidó ifjakat végleg … Olvass tovább
Az aktuális kutatásunk előtt még nem álltak rendelkezésre adatok a viking települések tényleges helyéről – mutatott rá Raymond Bradley, az UMass Amherst geotudósa a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Ez pedig problémát jelent. A vikingek végül elhagyták a szigetet Forrás: Pinterest Bradley csapata ehelyett a kolónia keleti településének egyik legnagyobb kibirtokának a helyszínére ment, és három évig anyagminták után kutatott egy közeli tómederben. Ez az üledékből, baktériumokból és bomló növényi anyagokból álló "sárszendvics" egy körülbelül kétezer éves történetet mesélt el a stabil hőmérsékletről és az egyre csökkenő csapadékról. Élet Tyumenyben: jeges hanukiának forró a lángja – Zsido.com. Felfedeztük, hogy míg a dél-grönlandi skandináv településen a hőmérséklet alig változott, az idő múlásával folyamatosan szárazabb lett – magyarázta Boyang Zhao, a tanulmány vezető szerzője és a Brown Egyetem geotudósa. – Amikor az élet már óriási nehézségekkel járt, minden aszályos év egy szöggel többet jelentett a képzeletbeli koporsóban. A társadalmi kapcsolatok esetleges megszakadása, a kisebb családok kialakulásának tendenciája, és a rozmárok agyarai értékének csökkenése tovább nehezíthette az aszályos időszakokat, amelyeket így sokkal nehezebb volt elviselni az itt élő közösségek számára.
A Grönlandon élő vikingek ma is látható nyomai a szigeten Forrás: Pinterest A Science Advances tudományos szaklapban közzétett új kutatás szerint ehhez azonban hiányzik a bizonyíték. Kifoghat a -20 fokos hideg az orosz katonákon: halálra fagyhatnak a tankokban. A Massachusetts Amherst Egyetem és az Egyesült Államok Buffalo Egyetem kutatóiból álló csapat most úgy véli, hogy egy ősi skandináv tanya maradványai melletti lelőhely üledékébe temetett hőmérsékleti és csapadékrekordok a nyári esőzések erőteljes csökkenését mutatják, ami miatt valószínűleg egyre képtelenebbé vált az élet Grönlandon. Több generáción át virágzott és bővült Már maga Grönland (angolul Greenland, azaz "zöld föld") neve is téves elnevezés, amelyet a sziget viking kolóniáinak alapítója, Erik Thorvaldsson, ragadványnevén Vörös Erik szándékosan alkotott meg egyfajta propaganda céljából, hogy messziről bevonzza oda a telepeseket. Mindazonáltal azok, akik itt telepedtek le, gyorsan hozzászoktak a hosszú és jeges telekhez, valamint a sziget rendkívül távoli fekvéséhez; ráadásul gazdagságban éltek. A túlélés a csekély termény és állatállomány extrém körülmények között történő tenyésztésének öröklött tudásán múlott, miközben azt az óceánból származó táplálékkal egészítették ki.
A rozsdamentes acélváz több mint húsz tonna, ehhez jön még a 10 tonna dám-, gím-, és őzagancs. Gyakorlatilag ez a lenyomata Magyarország szarvasállományának" Felpakolták a monumentális szobrot a trailerre (Fotó: MG/Ripost) Kovács Zoltán, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, a Vadászati Világkiállítás kormánybiztosa a szállítást megelőzően érdekességképpen megemlítette, hogy Magyarországon évente nagyjából 100 tonna hullajtott agancs keletkezik, ebből adtak 5 tonnát az erdőgazdaságok, másik öt tonnát pedig a vadásztársaságok a Totem szobor elkészítéséhez. Ezeket az agancsokat az állatok elhullajtották az agancsváltás idején, a hullajtott agancs pedig a vadászatra jogosultak tulajdona. A kormánybiztosa hozzátette: a szarvas a magyar történelem totemállata, elválaszthatatlan részét képezi a magyar kultúrának és történelemnek, az eredetmondánktól a XXI. századig. Tiz tonna szarvasagancsbol keszul vadaszati vilagkiallitas nemzet egyseget szimbolizalo friss hírek - a Hírstart hírkeresője. "Fenntartható vadászat nélkül nincs fenntartható természetgazdálkodás – mondta. " A törvényes, szabályozott keretek között folytatott vadászatra nagy szükség van.
Kiemelte: a kiállítás utolsó napján, csütörtökön 35 ezren látogattak ki a Hungexpóra, így a központi helyszínt összesen 616 ezren keresték fel. Egy adott tematika köré csoportosuló kiállításra 600 ezernél több ember még soha nem jött el – jegyezte meg. Vadászati világkiállítás kapuso. A vidéki helyszíneket, amelyeken év végig zajlanak a programok, eddig 1 millió 420 ezren keresték fel. Kovács Zoltán azt reméli, hogy ez a szám december végére meghaladja a másfél milliót. A kormánybiztos örvendetesnek nevezte, hogy a központi helyszínen több mint 60 ezer diák vett részt a programokon. Az ország 386 településéről 514 csoport, Budapestről 15-16 ezren tekintették meg a látnivalókat; továbbá a jószolgálati program keretében több mint 2300 belépőt igényeltek a fogyatékossággal élőket segítő szervezetek. Hat csarnokban állandó kiállítások, kettőben változó programok fogadták az érdeklődőket, húsz napon keresztül a kiállítási helyszín mind a 75 ezer négyzetmétere használatban volt, amire eddig nem volt példa – hangsúlyozta Kovács Zoltán.
Monumentális, hullajtott szarvasagancsokból készült kapu fogadja majd a Vadászati és Természeti Világkiállítás látogatóit; a Totem nevű alkotást szombatra virradóra szállították el Szőke Gábor Miklós szobrászművész csepeli műhelyéből az esemény központi helyszínére, a Hungexpóra. Az "Egy a Természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítást szeptember 25. és október 4. között rendezik Budapesten és az ország több helyszínén. Bőven 70 milliárd forint felett van a rendezvény költsége. A 16, 5 méter magas, 20 méter hosszú és ugyanolyan széles, bőgő szarvasbikafejet ábrázoló alkotás 10 tonnányi hullajtott agancsból készült és 240 millió forintba került. A Totem a kiállítás központi helyszínén, a bejáratnál fogadja majd a látogatókat, akik a szarvasbika tátott száján keresztül sétálhatnak be a Hungexpo területére. 10 tonna agancsból készült a gigantikus kapu a vadászati kiállításra - Hírnavigátor. A hullajtott agancsokból álló installáció a világkiállítás szimbolikus bejárataként megtestesíti a nemzet egységét, a természet sajátos körforgását és azt az összefogást, amelyet a magyar vadászok tanúsítottak - hangsúlyozta Kovács Zoltán, az esemény lebonyolításáért felelős kormánybiztos a szobor elszállítása előtt a képzőművész műhelyében.
Elmondta azt is, hogy a Hungexpo területén hat csarnokban állandó kiállítások, két csarnokban pedig kereskedelmi kiállítások várják majd a látogatókat. Szőke Gábor Miklós kiemelte, hogy csapatával több mint egy éve dolgoznak a szobron, amelyen az ember és természet kapcsolata organikusan jelenik meg. A mű a Totem címet kapta, amellyel a művész magyar identitást meghatározó csodaszarvas-legendához nyúlt vissza. Vadászati világkiállítás kapu. Az alkotást szombatra virradóra rendőri felvezetéssel szállították a Hungexpóra. Nyitókép forrása: Facebook
szeptember 11, 2021 Közzétéve Országos hírek Monumentális, hullajtott szarvasagancsokból készült kapu fogadja majd a Vadászati és Természeti Világkiállítás látogatóit; a Totem nevű alkotást szombatra virradóra szállították el Szőke Gábor Miklós szobrászművész csepeli műhelyéből az esemény központi helyszínére, a Hungexpóra. MTI/Lakatos Péter Az "Egy a Természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítást szeptember 25. és október 4. között rendezik Budapesten és az ország több helyszínén. Tíz tonna szarvasagancsból készül a vadászati világkiállítás kapuja | 24.hu. A 16, 5 méter magas, 20 méter hosszú és ugyanolyan széles, bőgő szarvasbikafejet ábrázoló alkotás 10 tonnányi hullajtott agancsból készült. A Totem a kiállítás központi helyszínén, a bejáratnál fogadja majd a látogatókat, akik a szarvasbika tátott száján keresztül sétálhatnak be a Hungexpo területére. A hullajtott agancsokból álló installáció a világkiállítás szimbolikus bejárataként megtestesíti a nemzet egységét, a természet sajátos körforgását és azt az összefogást, amelyet a magyar vadászok tanúsítottak - hangsúlyozta Kovács Zoltán, az esemény lebonyolításáért felelős kormánybiztos a szobor elszállítása előtt a képzőművész műhelyében.
Hozzátette, hogy öt tonna agancs állami erdőgazdaságokból származik, a többi részét pedig felajánlásokból vadásztársaságok gyűjtötték össze. Elmondta azt is, hogy a Hungexpo területén hat csarnokban állandó kiállítások, két csarnokban pedig kereskedelmi kiállítások várják majd a látogatókat. Vadászati világkiállítás kap'stages. Szőke Gábor Miklós kiemelte, hogy csapatával több mint egy éve dolgoznak a szobron, amelyen az ember és természet kapcsolata organikusan jelenik meg. A mű a Totem címet kapta, amellyel a művész magyar identitást meghatározó csodaszarvas-legendához nyúlt vissza. "Soha nem dolgoztam még olyan anyaggal, amelyből nincs két egyforma a világon. Itt minden egyes agancs önálló műalkotás, amelynek meg kellett találni a megfelelő helyét" - hangsúlyozta, kiemelve, a szobor az ország egész területén felelhető állatok agancsaiból épül fel, amelyeket erős acélszerkezetre rögzítettek. Nagy munkával járt a váz statikai megtervezése és kivitelezése, a rozsdamentes acélszerkezetet saját maguk gyártottak le, mintegy ötvenen dolgoztak a szobor létrehozásában.
A világkiállításon 98 ország fogja ilyen vagy olyan formában képviseltetni magát, ezen belül közel 50 ország fog kiállítani a Hungexpo legnagyobb csarnokában. A másik öt csarnokban a magyar vadászati kultúra és történelem, illetve a Kárpát-medence mutatkozik be. " Kovács Zoltán: Fenntartható vadászat nélkül nincs fenntartható természetgazdálkodás Fotó: MG/Ripost A hullajtott agancsokból készült bőgő szarvasbikafej péntek éjfélkor indult útnak szétszerelt állapotban az alkotó csepeli műhelyéből. Három óriási trélerrel vitték a világkiállítás helyszínére, Kőbányára, ahová közel két órás út után érkezett meg. Egy kisebb technikai probléma is akadt az út alatt, ugyanis a Kerepesi útnál a híd alatt elakadt az egyik vontató, mert alacsony volt a trolivezeték és az agancskapu beszorult. A több részből álló szarvasbikafejet a Hungexpo területén fogják majd összeszerelni a kiállítás megnyitójára, szeptember 25-re. A művész készítette a Fradi sasszobrát is Szőke Gábor Miklós különleges "deszkaállatai" először a budapesti Fővárosi Állat- és Növénykertben kaptak helyet, de a művész nevéhez fűződik a Groupama Aréna előtt lévő Fradi-sas is.