Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Források [ szerkesztés] Tábla jelzi a Hitler-bunkert - Népszabadság További információk [ szerkesztés] Führerbunker - (németül) "Hitlers letzter Unterschlupf: Der Mythos ist entzaubert", Der Tagesspiegel, 2006. június 9. (németül) A Gonosz nyomai: Führerbunker és Új Birodalmi Kancellária (angolul)
E-könyv megvásárlása -- 278, 70 THB Szerezze meg a könyv nyomtatott változatát! Labirint Keresés könyvtárban Az összes értékesítő » 0 Ismertetők Ismertető írása szerző: Antony Beevor Információ erről a könyvről Felhasználási feltételek Kiadó: Gold Book. Copyright.
Führerbunker A súlyosan megrongálódott Új Birodalmi Kancellária kertje 1947-ben, baloldalt látható a bunker bejárata Település Berlin Cím Berlin, Wilhelmstraße 77. Építési adatok Építés éve 1936 Rekonstrukciók évei 1943 Bezárás 1947. december 5. Lebontás éve 1950-es évek Lebontás oka Ne válhasson nemzetiszocialista zarándokhellyé Felhasznált anyagok beton, acél Tervező Albert Speer Építész(ek) Albert Speer HOCHTIEF Aktiengesellschaft Hasznosítása Felhasználási terület bunker Tulajdonos Harmadik Birodalom Egyéb jellemzők Különlegességek Adolf Hitler egykori berlini bunkere Elhelyezkedése Führerbunker Pozíció Berlin térképén é. sz. 52° 30′ 45″, k. h. 13° 22′ 52″ Koordináták: é. 13° 22′ 52″ A Wikimédia Commons tartalmaz Führerbunker témájú médiaállományokat. A Führerbunker ( magyarul a Vezér bunkere, Vezérbunker) egy föld alatti helyiség, eredetileg légoltalmi pince volt az Új Birodalmi Kancellária alatt Berlinben a második világháború idején. Itt töltötte élete utolsó pár hónapját a Harmadik Birodalom egykori diktátora, Adolf Hitler, majd itt is lett öngyilkos több más nemzetiszocialista vezetővel együtt.
Ma a bunker helyén egy lakótelep parkolója, valamint étterem és szupermarket áll. Jellemzői, kialakítása [ szerkesztés] A Führerbunker 5 méterrel a föld alatt volt található a Birodalmi Kancellária alatt, az egykori kormányzati igazgatási központ, a Wilhelmstraße 77. volt a pontos címe. Az 5 méterből 4 méter vastag vasbeton fal védte a bunkerban tartózkodó személyeket, amelyre 1 méteres földtakaró került. Így az akkori legnehezebb, legpusztítóbb hatású légibombáktól is megvédte a lent lakókat. Teljesen önellátó volt, egy dízelüzemű generátorral rendelkezett az elektromos áram termelésére, illetve saját levegőztető- és tisztító berendezés zárta ki a külvilág esetleges mérges gázait. Emiatt igen magas volt a zajszint bunkerban. Ezen kívül több beépített szivattyút is folyamatosan üzemeltettek, lévén az óvóhely alja alacsonyabban feküdt a Berlinben szokásos talajvízszintjétől. A berendezés Hitler külön kérésére spártai volt, a filmekben megfigyelt tágas szobák, nagy létszámú személyzet valójában csak illúzió, a szobák szűkek voltak (a Führer dolgozószobája 12 m² volt), kevés embernek nyújtottak biztonságot.
Amikor a szovjet csapatok már csak karnyújtásnyira voltak a bunkertől, Adolf Hitler, Eva Braun és Goebbels öngyilkos lett, utóbbi előtte még megmérgezte hat gyermekét feleségével együtt. A háború után [ szerkesztés] A Vörös Hadsereg a háború befejeztével megpróbálta felrobbantani a bunkert, de sikertelenül. Attól tartottak ugyanis, hogy a hely megmaradása esetén zarándokhellyé vált volna a későbbi években. Az Új Birodalmi Kancellária lebontása után betemették földdel a létesítményt, majd sokáig így is maradt, hiszen a kialakuló hidegháború során Berlin is ütközőzónává vált, a terület mellett húzódott közvetlen a berlini fal, de maga a bunker még Kelet-Berlin területén feküdt. A Stasi mutatott némi érdeklődést iránta, főleg az érdekelte a keletnémet titkosszolgálatot, hogy a menekülők ne tudják felhasználni az alagutakat a nyugatra szökés érdekében. Az Otto-Grotewohl-Straßéra (ez volt akkoriban a mai Wilhelmstraße neve), így a bunker helyére is 1980-as évek közepén panelházakat építettek az NDK prominens politikusai és hírességei számára.
Az ajtók tömör acélból készültek, nagy figyelmet fordítottak a biztonságra. Az érkezőknek a fegyverüket a ruhatárban kellett leadni, az épületben csak Rochus Misch rádiósnak és magának Adolf Hitlernek volt joga fegyvert viselni. Története [ szerkesztés] A második világháborúban [ szerkesztés] A kivitelezés két szakaszban történt, az első 1936 -ig tartott, a második 1943 -ban fejeződött be, immáron Hitler igényei szerint tervezve. A komplexum ténylegesen csak 1945 januárjára készült el teljesen. Hitler először 1940 -ben használta, amikor a Brit Királyi Légierő a második világháború folyamán első alkalommal szándékosan bombázott sűrűn lakott városközpontot. Az építés második szakasza főleg abban különbözött az elsőtől, hogy az oldalfalakat a duplájára erősítették, mivel a Führer attól tartott, hogy egy oldalról becsapódó bomba áttörheti az építmény falát. A második szakasz tervezője Albert Speer volt. Hitler véglegesen 1945. január 16-án költözött be a nevét viselő bunkerba, és haláláig már nem is nagyon hagyta el azt.
Itt kapott lakást például a kétszeres műkorcsolya-olimpiai bajnok Katarina Witt is. Az épületek alapozásakor homokkal, építési sittel töltötték fel az üregeket, a megbontott bunker tetejére parkoló és néhány fa került. 2000 után [ szerkesztés] Napjainkban egy tábla jelzi a bunker egykori helyét, amelyet 2006-os labdarúgó-világbajnokság kezdetekor, 2006. június 8-án avattak fel a Gertrud-Kolmar-Straße és az In den Ministergarten utca sarkán, hogy megelőzzék a további mítoszok kialakulását. A bunker felett ma egy kis étterem, illetve egy szupermarket áll, az egykori vészkijárat fölött pedig ma parkoló terül el. A bunkerbe való lépés ma gyakorlatilag lehetetlen, mert az évek alatt szinte teljesen feltöltődött a beszivárgó eső és talajvízzel, amelynek kiszivattyúzása hatalmas feladat lenne. Galéria [ szerkesztés] A Führerbunker elhelyezkedése Berlinben A tájékoztató tábla A bunker helye 2005-ben A parkoló Filmekben [ szerkesztés] A Führerbunker felbukkant A bunker című 1981 -es amerikai filmben is, azonban jóval ismertebb A bukás – Hitler utolsó napjai 2004 -es német filmből, amelynek számos jelenete játszódik falai között.
Julia Whelan nevét leginkább hangoskönyv narrációi által ismerte meg a könyves világ. Számos audiobook kötődik a nevéhez. Julia Whelan azonban emellett színész és forgatókönyvíró is, és így talált el hozzá az Egy év veled ötlete is. A történet egy meglévő forgatókönyv alapjául szolgált, amit neki kellett átírnia, azonban annyira megihlette az alapötlet, hogy úgy érezte, papírra kell vetnie és könyvként is megjelentetnie. A könyv cselekményéről röviden: "Azért érkeztem Oxfordba, hogy életre szóló tapasztalatot szerezzek. Úgy döntöttem, hogy inkább megtapasztalom, miről szól az élet" — vélekedik az amerikai Ella Durran, aki mindig is arról álmodott, hogy Oxfordban tanuljon. Ez a rég dédelgetett álma 24 évesen teljesül, amikor végre ösztöndíjjal megnyílik előtte az út Angliába. Szinte ugyanekkor érik be munkájának gyümölcse is, hiszen váratlanul felajánlanak neki egy hihetetlen pozíciót egy felemelkedőben lévő politikai sztár elnöki kampányában. Találkozik egy pofátlanul jóképű, de rettenetesen goromba férfivel, akinek nem csak felvágták a nyelvét, de a kocsija már az első nap tönkreteszi Ella kedvenc felsőjét.
25 márc EGY ÉV VELED #havinégykönyv Posted at 07:33h in Kritika, Kultúra Szerző: Csata Éva • Fotók: Unsplash • 2022. március 25. Imádok olvasni. Amióta az eszemet tudom, mindig olvastam. Hol egy, hol egyszerre több könyvet — amiből egy a fürdőben, egy másik a konyhában, egy harmadik a hátizsákomban, egy negyedik az ágyamban, illetve egy ötödik a kezemben volt éppen. Vannak olyan történetek, amik annyira mélyre visznek magamban, hogy az elsődleges szükségletek kielégítésére való azonnali késztetés teljesen eltörpül mellettük. Így lesz hajnal, majd reggel — egy-egy olyan történettel a kezemben, ami képes megváltoztatni a világról alkotott képemet. Hiszen ezt teszi velünk az olvasás — elfogadtatja az elfogadhatatlant. Aminek ereje van felülírni mélyen benned azokat a dolgokat, amiknek a megoldásához egyetlen működő tényező az idő. És mégis mivel telne hatékonyabban és gyorsabban — mint az olvasással? Műfaja: szerelmi dráma Az íróról röviden: Elsőkönyves szerző, aki a saját oxfordi tapasztalatait is beleírta ebbe a regénybe.
Igazából csak néhol lehetett érezni, hogy első könyvről van szó, akadt egy kis bizonytalanság a szerző történetvezetésében, a politikai karrier rész nagyon elnagyolt és számomra kicsit hihetetlen volt. Több helyen is Jojo Moyes és Nicholas Sparks regényeihez hasonlították az Egy év veled et, s mivel én őket annyira nem ismerem, nem szoktam olvasni, nekem határozottan kellemes élmény volt a történet, tudott új dolgokat adni. Aki Oxfordról, romantikáról, szerelemről, költészetről és az élet nagy kérdéseiről szeretne olvasni, annak bátran ajánlom ezt a regényt, főleg ha nem bánja ha meghatódik a végére. Blogturné Julia Whelan első regénye egyszerre fejlődésregény, útikönyv és egy szerelmi történet. A fiatal Főszereplőnket Ella Durrant követve megismerkedhetünk Oxforddal és egy különleges emberrel. Tartsatok bloggereinkkel, játsszatok velünk minden állomáson, és megnyerhetitek a Maxim Kiadó jóvoltából ezt a különlegesen szép regényt. Fülszöveg Az amerikai Ella Durran mindig is arról álmodott, hogy az Oxfordon tanuljon.
Mivel a lány a narrátorunk, az ő szemén keresztül nézve abszolút hihető, hogy a karizmatikus, okos, izgalmas férfibe belezúg. Aztán egy ponton a regény egészen más irányba fordul, s bár fontos benne a románc, de egyszerűen romantikus történetnek nevezni nem is lehet. Ella története, választási lehetőségei és az események egyre komolyabbak és komplikáltabbak lesznek, igazi érzelmi hullámvasút vár rá és az olvasóra. Úgyhogy igazából a regény végén nincs minden szál tökéletesen elvarrva, Ella meghozza a döntéseit és az élete egy egészen meglepő fordulatot vesz. S az egy éve Oxfordban nem is magáról az iskoláról és a tanulmányokról szólt, hanem az emberekről akikkel megismerkedett, akik az érzelmi életét gazdagították és örök élményekkel látták el. Ugyanakkor azért nagyon hangulatos volt Oxford leírása a regényben és Julia Whelan igazán ért hozzá, hogy a komolyabb, megrendítőbb események között is oldja a hangulatot néhány jól elhelyezett szólással, a humort könnyedén szőtte bele az érzelmi csúcsra járatott jelenetekbe is.
A Jég veled öt évvel a Calgary-i olimpia után már a mozikban volt A jeget addig csak hírből halló huszonéves karibi férfiak (Dudley Stokes, Devon Harris, Michael White és Chris Stokes) néhány havi gyakorlás után, minden különösebb hűhó – és állítólag bob – nélkül érkeztek meg az olimpiai játékokra. Valójában a jamaicai hadseregből toborozták őket. A korabeli tudósításokból az derül ki, hogy a jamaicai bobcsapat gyűjtéssel egybekötött vacsorát adott Calgaryban: trikókat, jelvényeket és reggae-lemezeket árultak, azzal a céllal, hogy pénzt gyűjtsenek egy "jármű" megvásárlására. Négyes bobbal ugyanis még nem rendelkeztek, márpedig arra feltétlenül szükségük volt ahhoz, hogy elinduljanak a versenyen. Az estély nagy sikerrel zárult, az adakozók több mint 8000 dollárral járultak hozzá a jamaicaiak ügyéhez. A jamaicaiak nyilvánvaló hendikeppel indult olimpiai szereplése nem végződött sikerrel: az egyik döntő futamban Stokes elvesztette az irányítást a bob felett, és – ahogy a filmben is látható – a fiúk a bob alá szorultak.
A fekete-fehér kisvideóban egy ringben láthatjuk az énekesnőt, miközben önmagával vív kimerítő harcot. A Fonogram-díjas előadóművész úgy fogalmazott, az utóbbi időszak történéseiből erőt merített és nagy lendületet kapott, ezért jelenleg minden energiáját az alkotás köti le. Az új dalok mellett könyvírásba is belekezdett, év végére ígéri első kötetét, de további meglepetésekkel is készül közönségének. A Friss idézett adása újranézhető a PetőfiLive-on. Friss – zenei hírek, kulisszatitkok és exkluzív interjúk minden hétköznap 20:10-től az M2 Petőfi TV műsorán! A Friss korábbi adásai 60 napig újranézhetők a műsor MédiaKlikk-oldalán!