Csörsz király tehát éppen nem históriai személy, hanem egyszerüen az ördög (szláv: csert). Magyarország területén, különösen a Székelyföldön, sok olyan őskori erődítmény maradt fenn, melyeknek építését a néphit az ördögnek, tündéreknek vagy óriásoknak tulajdonítja. Sajátságos vonása e mondának, hogy az építést rendesen az ördög házasságával hozzák kapcsolatba s kétségkivül összefügg egy népmeséinkben is gyakran előforduló motívummal, hogy t. Csörsz árka monde entier. i. a mesehős csak bizonyos rábízott feladatok teljesítése után (várkastélyépítés, föld fölszántása s bevetése egy éj alatt) nyerheti el kedvesét. Amit még Székely I. mond a Csörsz-árok megvivásáról s egykori alakjáról: abban kétségkivül valamelyik avarkori nyugat-európai annalistának az avar ringekről szóló leirását használta föl. Forrás: Pallas Nagylexikon Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
Rengeteg monda öleli körül a Tiszát. egyik kevésbé közismert mondája a Csörsz Árkáról szóló mendemonda, több mint 1300 éves népi elbeszélés. A Tisza mielőtt szabályozták volna nagyon gyakran medret váltott, több száz, vagy ezer évvel ezelőtt teljesen más meferben folyt. A monda szerint – az árok a mai Jászárokszállás mellett található; a névadó Csörsz, aki avar király volt beleszeretett a longobárdok lányába, Délibábba. A longobárdok királya csak úgy egyezett bele a házasságba, ha Csörsz vízen jön érte és vízen viszi el. Csörsz árka monde.com. A monda szerint csörsz parancsot adott egy árok építésére a Tisza és a Duna közt. A nászból azonban semmi sem lett, mivel Csörszöt agyoncsapta egy villám. A monda szerint nyaranta a szerelmes Délibáb keresi szerelmét az árokban. Valójában azonban az árok egy feltételezett védmű része volt ami a Duna kanyartól indulva az Alföldet mitegy körbekerítve Debrecenig, majd onnan dél felé fordulva az Al -Dunáig húzódik. Nyomai most is fellelhetőek, bár az ipari forradalom előtt jobban látszottak.
2019. 30 0 1 4 Én erre savazok: "Ezt a rendszert nem kóborló népek, hanem egy letelepedett nép hozta létre a "történelem elõtti idõkben. " "Az építés után ezer évekig élvezték az árkok használatát. Ez a rendszer ma is mûködik. " (Tóth, i. m. 72. o. ) "A sáncok ugyanis árvízkor visszaduzzasztják a nagy vízhozamokat a középhegységekbõl kilépõ folyókon, az árkok pedig szétvezetik a vizet a tájon. (Molnár Géza, 1991. ) Megtörik az árhullámok erejét, csökkentik a csúcsvízszinteket, a dinamikát, mérséklik az ártéri építmények terhelését, majd maradék nélkül visszavezetik a szétfolyt vizet a folyókba. 73. ) Ez a rendszer biztosította a lehetõ legkisebb vízszintingadozást, a nagy, párolgó vízfelületek pedig páradús mikroklímát teremtettek. "Egyazon rendszer részei voltak, az üzemelõ fokokkal. Mindezt úgy valósították meg, hogy nem korlátozták a folyót, nem végeztek felesleges munkákat, és nem vártak többet a környezettõl, mint amennyit adni tudott, és kizárólag a szükségletüket vették ki. Csörsz árka monda. Mindezt a maga módján, erõlködés nélkül.
A Csörsz-árok számos említésben megtalálható, és ahány helyen halad át, annyi féle monda tartozik hozzá. A jelenség egy körülbelül 1260 kilométer hosszú árok, amely a Dunakanyartól indul egészen a Tiszáig az Alföld északi peremén, majd Debrecen környékén délkeleti irányban egészen az Al-Dunáig tart. A kutatók, régészek a mai napig nem tudtak rájönni, hogy pontosan milyen célból készítették a Csörsz-árkot, vagy egyáltalán hogyan keletkezett. A Csörsz-árok valószínűsíthető, hogy egy római-kori szarmata sánc-árok rendszer. Ahány hely, annyi név A Csörsz-árok számos nevet kapott, hiszen egyes magyar nyelvterületeken ördögároknak vagy ördögborozdának is hívták, és hívják a mai napig. A Kárpát-medence szlávjai csertovszky-jareknek nevezeik, amely szintén annyit tesz: ördögárok. Az ároknak egyébként tájegységenként többféle elnevezése is létezik: Ördög árka, Avarárok, Ördögárok, Ördögborozda, Csörsz-árok, Rasponné útja, Ördögszántás, Kakasborázda. Monda, rege - Szókereső. A Csörsz-árok nyomában Egyes kutatók szerint az árok valószínűleg a rómaik irányításával épült a 4. század első felében I.
Lena Lorenz szülésznőként dolgozik egy berlini kórházban. A munkával telt napjai kimerítőek és stresszesek, ezért úgy dönt, hogy szülőfalujába, Himmelsruhba, a Bajor-Alpokba utazik. Érkezése után nem sokan örülnek a találkozásnak, anyja, nagyapja vagy barátnője sem lelkesedik túlzottan, hogy… [ tovább] Szereposztás Patricia Aulitzky Lena Lorenz Eva Mattes Eva Lorenz Fred Stillkrauth Leopold Lorenz, Leo Lorenz Raban Bieling Bastian Pfeiffer Pablo Sprungala Franz Roth Liane Forestieri Julia Obermeier Michael Roll Vinz Huber Sebastian Edtbauer Schorschi Striebel Jens Atzorn Quirin Pankofer Thomas Limpinsel Dr. Lena lorenz szülésznő az alpokban e. Keller További szereplők
A TvProfil sütiket használ a webhely jobb felhasználói élményének és funkcionalitásának biztosítása érdekében. A sütikkel kapcsolatos további információ itt található: adatvédelmi irányelvek.
Figyelmeztetés Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Bundesliga 2021 25/- 7. forduló, Werder Bremen-Hamburg ÉLŐ 20:30 0823_Bundesliga_Filler_BSC_WOB_7 22:45 IndyCar 2021 29/ 15. futam, Firestone GP of Monterey, időmérő ÉLŐ 23:00