2018. november 28., 16:31 A karácsonyi ünnepkör advent első napjával indul, így minden évben már novembertől elkezdődik a nagy várakozás, a készülődés az év legnagyobb, legmeghittebb ünnepére. Más megfogalmazásban: az advent a Szent András napjához (november 30. ) legközelebb eső vasárnappal veszi kezdetét (idén december 2-án), és karácsonyig tart. Az advent szó jelentése eljövetel, azaz az Úr eljövetelére utal. Régebben kisböjtként is számon tartották. Eredete a ázadig nyúlik vissza. VII. Gergely pápa négyben határozta meg az adventi vasárnapok számát. Advent első vasárnapja három időszak kezdetét is jelenti: a keresztény egyházi évét, a karácsonyi ünnepkörét ill. az adventi időszakát. Az adventi időszak különös hangulatát nemcsak a karácsonyi várakozás keresztény mitológiája alakította ki, hanem a téli sötétségben a melegre, a fényre, a megújuló életre vágyódás ősi hite is. A téli napfordulóig egyre rövidebbek a nappalok, egyre több a bennünket körülvevő sötétség. Advent első vasárnapja - Szamosújvári Közlöny. Az adventi koszorún ilyenkor azért gyújtanak meg hétről hétre több gyertyát, hogy karácsonyra világosság legyen ott, ahol Jézust várják.
/ Megsimogatta a két kis barikát is, melyet Berzi József vállalkozónak köszönhettünk. Butta László polgármester úr kis ajándékkal, Drozda Aranka programszervező édességgel kedveskedett a szereplőknek. Drozda Aranka
Azt tartották, hogy az ilyen szent koszorúkkal távol lehet tartani a gonosz szellemeket a háztól. Időben ugorva, Észak-Európában elterjedt szokás szerint azért akasztottak fagyöngyöt és zöld gallyat az ajtajuk fölé, hogy kiengeszteljék az erdők szellemeit. A középkori hiedelem szerint a fagyöngy elűzi a boszorkányokat, ezért ez a növény különleges helyet foglalt el a koszorúfonásra használt örökzöldek között. Amit ma adventi koszorúnak ismerünk, annak közvetlen előzményéhez 1838-ig kell visszarepülnünk az időben. Adventi vasárnapok jelentése magyarul. Johann Heinrich Wichern protestáns lelkész, az első gyermekotthon megalapítója a ház egyik termében fából hatalmas csillárt készíttetett, és minden istentiszteleten egy újabb gyertyát tűzött a csillárkoszorúba. Ezen a kocsikerék nagyságú adventi koszorún 24 gyertya állt. Minden hétköznap meggyújtottak egy fehéret, és minden vasárnap egy pirosat. A kezdeményezés gyorsan követőkre talált, de csak 1860-ban, Berlin-Tegelben született meg az a gondolat, hogy a fakarikát fonott fenyőkoszorúval helyettesítsék, és a huszonnégy gyertya helyett csupán négyet tűzzenek rá, a négy adventi vasárnap jelképeként.
Újkori ősét 1839-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette el: egy felfüggesztett szekérkeréken 23 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig. A koszorú általában különböző örökzöldekből készül, jelezvén az élet folytonosságát és a halhatatlanságot. A babér a szenvedés, az üldöztetés feletti győzelmet, a fenyő a halhatalanságot, míg a cédrus: az erőt, a gyógyulást jelképezi. Ma gyúlnak az első gyertyák az adventi koszorún - Kékes Online. A koszorú szúrós levelei a töviskoszorúra emlékeztetnek. A koszorút díszítő tobozok, diók, makkok az életre, a feltámadásra utalnak. Magyarországon főleg a második világháborút követő időben, a XX. század közepétől vált szokásossá templomokban, középületekben, otthonokban adventi koszorút helyezni az asztalra, függeszteni az ajtóra, a csillárra. Az adventi naptár Ez egy olyan naptár, amelyen 24 nap (ajtó) van feltüntetve, és december 1-től karácsonyig minden nap meg kell nyitni egyet. Minden ajtó általában egy képet rejt. Ez a hagyomány az 1800-as évekből Németországból származik, ahonnan rövid időn belül elterjedt az egész keresztény világban.
Később a felnőtt Lang erre az ötletre alapozva készített először adventi naptárt a saját kiadójában 1908-ban Münchenben. Ebben az évben emlékeztünk Pilinszky János születésének 100. évfordulójára. Az ő szép gondolataival zárjuk mai sorainkat: " A karácsony a szeretet és ádvent a várakozás megszentelése. Az a gyerek, aki az első hóesésre vár – jól várakozik, s már a várakozás is felér egy hosszú-hosszú hóeséssel. Az, aki hazakészül, már készülődésében otthon van. Az, aki szeretni tudja azt, ami az övé – szabad és mentes a birtoklás minden görcsétől, kielégíthetetlen éhétől-szomjától. Küszöbön az advent | múzsa.sk. Aki pedig jól várakozik, az időből épp azt váltja meg, ami a leggépiesebb és legelviselhetetlenebb: a hetek, órák, percek kattogó, szenvtelen vonulását. Aki valóban tud várni, abban megszületi az a mélységes türelem, amely szépségében és jelentésében semmivel se kevesebb annál, amire vár. " 2021. 11. 27. Kékes Online, Kápolnai Nagy Ágnes Kiemelt kép: Pixabay
Öntsd az öntetet a salátára, és keverd össze. A Waldorf salátán a majonéz mennyisége éppen annyi, hogy befedje a hozzávalókat, vagyis nem kell "úsznia". Waldorf saláta zeller gyökérből Itthon a Waldorf salátát zellergyökérből szokás készíteni, talán leginkább azért, mert mi a zellernek ezt a formáját fogyasztjuk. Mindkét változat finom, és érdemes kipróbálni mindkettőt. Ehhez a mennyiséghez 1 db közepes zellert használj. A megtisztított zellergumót fél cm-es csíkokra vágd, és forró vízben 1-2 perc alatt blansírozd, vagyis rövid ideig főzd, és akkor add a salátához, amikor már lehűlt (vagy tedd fél percre jeges vízbe). Waldorf saláta tálalása A Waldorf salátát zöldsaláta ágyon szokás tálalni. Így nem csak jól mutat, de a zöldsaláta íze remekül egészíti ki az alap salátát. Kiváló fogás akár előételként, akár egy könnyebb vacsoraként. A Waldorf saláta gyakran kerül az asztalra karácsony és Szilveszter táján. Ilyenkor akár kiváló kísérője, kiegészítője lehet a nehezebb, fűszeresebb sült húsoknak.
Waldorf saláta felturbózása további hozzávalókkal A Waldorf saláta egy viszonylag egyszerű recept – bár az egyik tökéletessége éppen ebben rejlik. De ízlés szerint további hozzávalókkal is felturbózható, és így tulajdonképpen minden alkalommal egy új fogás készíthető. Az egyik lehetőség a már följebb írt szárzeller-zellergumó variáció. De kiválóan illik hozzá az aszalt gyümölcs (pl. mazsola, datolya, szilva), csirke- vagy pulykahús, de akár a kockára vágott kemény sajt is. Vegán Waldorf salátához a hagyományos majonéz helyett használj vegán majonézt, a recept minden többi összetevője megfelel a vegán étrendnek is. A Waldorf saláta története A Waldorf saláta azon receptek közé tartozik, amelyeknek megalkotóját ismerjük. Ez az étel az ezernyolcszázas évek végén készült először, New Yorkban. Alkotója Oscar Tschirky, a Waldorf Szálloda konyhafőnöke volt – a nevét a szállodáról kapta ez az étel. Ez a hotel azóta Waldorf-Astoria néven ismert, és mai napig is a New-York-i Park Avenue egyik jellegzetessége, a neki helyet adó sugárúttal együtt a jólét és bőség jelképe.
Waldorf saláta Egy könnyű, finom, ízletes és tápláló saláta, ami magában is lehet egy könnyű vacsora, de köretként húsokhoz, halakhoz is tálalható. Íme a Waldorf saláta receptje. A Waldorf saláta hozzávalói 150 g zellergumó 150 g alma (pl. : jonatán, idared) ~50 g dióbél 2 ek. frissen facsart citrom leve ~2 adag tormakrém A Waldorf saláta elkészítése Hámozd meg a zellert, és vágd vékony hasábokra. Melegíts vizet egy kisebb lábosban, és amikor már forr, dobd bele kb. 2 percre a zellerhasábokat, majd szűrd le, engedj rá hideg vizet. Készítsd el a tormakrémet és hűtsd le. Vágd négyfelé az almákat, szedd ki a magházukat, szeleteld kisebb kockákra, és locsold meg citromlével. Az almát nem muszáj meghámozni. A dióbelet darabold kisebb méretűre, és egy serpenyőben zsíradék nélkül pirítsd le. A megpirított diót, a zellert, az almát egy salátástálban forgasd össze a tormakrém öntettel és minimum 30 perce tedd hűtőbe. Kitűnő lehet magában is, de köretként fogyaszthatod húsokhoz, halakhoz. Próbáld ki Te is a Waldorf saláta receptet!
Elkészítés: Az almát és a szárzellert megmossuk, felaprítjuk, majd a citromlevet ráöntjük. A diót apróra vágjuk. A joghurtot a tejföllel összekeverjük, sózzuk, borsozzuk, beleforgatjuk a zöldségeket és a diót, majd a zeller zöld leveleivel megszórjuk. Kis üvegtálakban tálaljuk, mindegyik tál tetejére egy fél diót, egy gerezd almát és egy zellerlevelet teszünk.