Elég tömör massza lesz és úgy tűnik, hogy nem lesz elég a formára. A masszát egy 23 cm-es, 2, 5 cm magas szilikonos formában elsimítottam és rádobáltam a meggyet, picit bele is nyomkodtam. A forma feléig ért sütés előtt, sütés után épp a tetejéig. 170-180 fokon kb. 25 perc kellett neki. Aki nem szilikonos formában készíti az vajazza és lisztezze ki a formáját.
A tésztája oly könnyed és légies, hogy élmény beleharapni! Jó sok meggy van benne, mert így a legfincsibb! Hozzávalók 3 tojás, ugyanennyi súlyú cukor, 2 tojásnyi liszt, 1 tojásnyi vaj, 1/2 kg meggy (télen befőtt meggy lecsurgatva), késhegynyi sütőpor, vaníliás porcukor a megszóráshoz. Elkészítés A tojások fehérjét külön, majd cukorral keményre verjük. Egyszerre jön bele a sütőporral elkevert liszt és a tojások sárgája, végül az olvasztott vaj. Kikent, lisztezett tepsibe öntve elsimítjuk és a meggyet elosztjuk a tetején. Pehelykönnyű meggyes pete doherty. A gyümölcs sütés közben a tésztába süllyed. Melegen szeleteljük és megszórjuk vaníliás porcukorral.
50 Közepes 1 fő favorite_border 0 Hozzávalók tojássárgája 4 darab Rama Vajas Íz 15 dekagramm tej dl mazsola 5 dekagramm finomliszt 1 evőkanál tojásfehérje 4 darab kristálycukor 30 dekagramm vaníliás cukor 2 csomag citrom reszelt héja 1 darab instant élesztő 3 dekagramm tehéntúró 1 kilogramm "A túrós pitéről A túrós pite egy könnyen, gyorsan elkészíthető sütemény, akár kezdőként is bátran belevághatunk. Bevásárláskor figyeljünk rá, hogy a túró ne legyen száraz, minél lágyabb, annál finomabb lesz a túrós piténk. A töltelékbe keverhetünk mazsolát, citromhéjat, sőt egy kis vanília is jót tesz majd a túrós pitének. Akár egy kis gyümölccsel vagy finom mák réteggel is feldobhatjuk. Narancsos, áfonyás, málnás, szedres vagy meggyes túrós pite? Próbáljuk ki sorra mindegyiket! A család lelkesen asszisztál majd a kísérletezéshez. Pehelykönnyű meggyes pit bike. A klasszikus, omlós tésztából készült túrós pite mellett élesztős, kelt tésztás változata is ismeretes. Ha a kelt tésztát választjuk, érdemes tojást tenni a krémbe, hogy jobban összeálljon a végeredmény.
TEST ÉS LÉLEK Egészség Fogyókúra Baba-Mama Lelki ügyek SZTÁROK Magyar sztárok Külföldi sztárok Sztárnévtár SZERELEM ÉS SZEX Párkapcsolat Szex Igaz történetek STÍLUS Szépségápolás Trend AKTUÁLIS Dráma Közügy LIGHT Aktuális Kikapcsolódás Szerelem és szex Sztárok OTTHON KONYHA Copyright Blikk Kft. 2016-2022 Impresszum Felhasználás és adatvédelem RSS Médiaajánlat Süti beállítások Ringier Hungary Network Blikk Kiskegyed Glamour Recepttár Adaptive Media Tilos a Blikk Rúzs bármely fotóját, írott anyagát részben vagy egészében, illetve átdolgozva átvenni vagy újraközölni a kiadó írásos engedélye nélkül Az oldalról kivezető linkeken elérhető tartalmakért a semmilyen felelősséget nem vállal.
Mesterien és tudatosan használ mindent a modern festészet és régebbi korok művészetének eszközeiből (elsősorban Tiziano, Vermeer, Caspar David Friedrich festészetéből), kipróbálja az elődök témáit és formáit, miközben úgy teremt folyamatosan újabb és újabb, egymástól a végtelenségig különböző festői univerzumokat, hogy eltávolodik minden előzőtől, megfosztja a témákat, az előzményeket és saját jelenét is a szubjektivitástól. Gerhard Richter sokrétű munkássága nem egyetlen, önmagában teljes és célirányos művészeti koncepcióból ered. Sokkal inkább egy olyan szövevényből, amely gyakran következetes intenciókból épül fel, néha viszont a festészet, illetve a művészet feltételeiről szóló, egymásnak ellentmondó elképzelésekből áll össze. Az új lehetőségek folyamatos keresése, a határok átlépése, a kiszámíthatóság és a kötelező doktrínák kerülése melletti elkötelezettség köti össze Gerhard Richtert a 20. század legfontosabb művészeivel. Gerhard Richter: Absztrakt festmény (Abstraktes Bild), 2017 A Gerhard Richter Kunststiftung letétje © Gerhard Richter 2021 A kiállítást 60 darabos válogatás zárja Benjamin Katz fényképeiből, amelyeken Gerhard Richtert kölni műtermében láthatjuk alkotás közben.
A kiállításon vetített Gerhard Richter, a festő című filmből megismerhetjük Richter alkotómódszereit és a művészetről vallott nézeteit. A többszörösen díjnyertes dokumentumfilm bemutatja a festő ritkán látott műtermét, ahol Richter beszél a festészet lényegéről és a műtermen kívüli világgal való ellentmondásos kapcsolatáról. A B, csend (A, B, Still), 1986 Olaj, vászon, 225 cm × 200 cm Hasso Plattner Collection © Gerhard Richter 2021 A kiállítást magyar és angol nyelvű katalógus kíséri hazai és nemzetközi szerzők tanulmányaival. A kiállítást kiegészítő fotóválogatáshoz külön kötet készült, a fotográfus Benjamin Katzcal a múzeum felkérésére készített interjúval. A kötetek megvásárolhatók a MúzeumShopban és online a MúzeumShop oldalán. A tárlat a drezdai Gerhard Richter Archivval, a művésszel és a művész kölni műtermével való szoros együttműködésben jött létre. A sorozat szakmai együttműködő partnere a budapesti Goethe Intézet. A kiállítás kurátora: Bódi Kinga művészettörténész Városkép PL (Stadtbild PL), 1970 Olaj, vászon, 170 cm × 170 cm Neues Museum, Staatliches Museum für Kunst und Design, Nürnberg (letét magángyűjteményből) © Gerhard Richter 2021 Borítókép: Angyali üdvözlet Tiziano után (Verkündigungnach Tizian) Részlet a sorozatból 1973 Olaj, vászon, 150 cm × 250 cm Kunstmuseum Basel, Bázel © Gerhard Richter 2021
2021. augusztus 27-től a világhírű kortárs német képzőművész, Gerhard Richter műveiből rendez kiállítást a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria. A Gerhard Richter. Valós látszat című tárlat különlegessége, hogy Magyarországon most első ízben látható a német művésznek ilyen nagyszabású, az életmű valamennyi korszakát átfogó kiállítása. A bemutatott közel 80 műalkotás hazai és nemzetközi köz-, illetve magángyűjteményekből érkezik Budapestre. A 80 alkotás között négy nagyobb, többrészes sorozat is látható a kiállításon, így összesen mintegy 200 műtárgy várja a tárlaton a látogatókat. A művek a 1960-as évek ikonikus fotófestményeitől a legismertebb kolorisztikus absztrakt műveken át a legfrissebb, a nagy festészeti életmű "utáni" intim ceruzarajzokig terjednek. Különleges hangsúlyt ad a budapesti kiállításnak, hogy a jövőre kilencvenéves Gerhard Richter tavaly bejelentette: "befejezte" festészeti életművét. A Gerhard Richter. Valós látszat című tárlat a negyedik kiállítás a Szépművészeti Múzeumnak a németországi képzőművészet 1945 utáni tendenciáira fókuszáló sorozatában.
Újrajátszott múlt címmel volt látható 2017-ben. A bemutatókkal a második világháború utáni Németország képzőművészeti jelenségeit és egy-egy meghatározó irányzat legemblematikusabb, mára világhírűvé vált alakját ismertetjük meg a magyar közönséggel. Gerhard Richter művészete több szempontból is érdekes a magyarok számára: összeköt bennünket a bonyolult és fordulatokban bővelkedő közös múlt és Közép-Európa, ahol az eredetileg keletnémet alkotó élete első mintegy harminc évét töltötte. Richter 1932-ben Drezdában született, Kelet-Németországot 1961-ben hagyta el, s jelenleg Kölnben él. A mostani budapesti kiállítására külön rajzsorozatot is készített, amelyet most először láthat a közönség. Gerhard Richter (1961-ben újrakezdett) életművében több mint ötven éve központi szerepet tölt be a valóság és a látszat közötti határ folyamatos elmosása, a keretek tágítása, a különböző "realitások" ábrázolhatóságának, valamint az adott pillanat megragadásának és egy szempillantás alatt történő megszüntetésének a kérdése.
Érdekes, hogy sosem ideális, hagyományos értelemben szép tájakat fest, a tájképekben gyakran saját közvetlen környezete is megjelenik. A következő teremben absztrakt alkotásokat láthatunk, amelyek közül néhány akár tájképnek is beillene, érdekes, ahogy a színek és a formák keveredésében felfedezhetjük a természet utánozhatatlan rendszerének képét. Városkép PL (Stadtbild PL), 1970 – olaj, vászon, 170 × 170 cm, Neues Museum, Staatliches Museum für Kunst und Design, Nürnberg (letét magángyűjteményből) Fotó: © Gerhard Richter 2021 Itt találjuk Richter emblematikus Szürke -sorozatának egyik elemét és egy szintén szürke festményt, ahol az alapszíneket, a kéket, a sárgát és a pirosat rendkívül expresszív ecsetvonásokkal változtatja egyetlen szürke felületté. Vicces adalék, hogy a művet kiállító német múzeumban évekig rossz, fekvő tájolásban mutatták be az alkotást, Richter egy látogatása során a vendégkönyvben jelezte a problémát. Vörös-kék-sárga, 1972 Fotó: We Love Budapest Két hatalmas, csodálatos színes absztrakt alkotással szemben tekinthetjük meg Richter Csík (Strip) című képét, ahol a nyomott, színes csíkok elmossák a távolságot alkotás és befogadó között, hirtelen úgy érezhetjük, hogy a festmény elkezd minket behúzni, nehezen tudjuk megkülönböztetni terét a kiállítótértől.
című kiállítása. Legutóbb pedig a Georg Baselitz. Újrajátszott múlt című tárlat volt 2017-ben megtekinthető. A sorozat célja, hogy világháború utáni Németország képzőművészeti jelenségeit és egy-egy meghatározó irányzat legemblematikusabb, mára világhírűvé vált alakját ismertesse meg a magyar közönséggel. "Gerhard Richter (1961-ben újrakezdett) életművében több mint ötven éve központi szerepet tölt be a valóság és a látszat közötti határ folyamatos elmosása, a keretek tágítása, a különböző "realitások" ábrázolhatóságának, valamint az adott pillanat megragadásának és egy szempillantás alatt történő megszüntetésének a kérdése. Mivel élete során több politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális rendszert is közvetlenül megtapasztalt, Richter viszonya a realitás(ok)hoz leginkább a kétségek, a szkepszis, a mulandóság, az illékonyság és a törékenység szavakkal ragadható meg. Festészetének esszenciáját és erejét az analizálás, mindennek a megkérdőjelezése és az ezekből fakadó folyamatos továbblépés igénye adja. "