"Az emberiséghez több ezer éve kötődő szőlő és a belőle készített bor ma is szerves része életünknek. Meghatározza mindennapjaink hangulatát. Mi, borászok, arra tettük fel az életünket, hogy a természet adta lehetőségek segítségével egyre szebb és finomabb borokat készítsünk. " Gere Attila VILLÁNYI FRANC 2018 CSILLAGVÖLGY-DŰLŐ ATTILA CUVÉE 2015 Tekintse meg aktuális kínálatunkat
Gere Villányi Kopár 2003 Gyártó:: Gere Attila Pincészete Cikkszám: Gere Villányi Kopár 2003 Elérhető: Rendelési idő 1-7 nap 85, 500Ft. - Leírás Cabernet Sauvignon Merlot valamint Cabernet Franc házasításával, kis tölgyfahordós érleléssel készült bor. Főoldal - Gere Attila Pincészete - bor, borászat, pincészet, pince, Villány, szőlő. Csak a legszebb évjáratokban készül, a Villányi borvidék legjobb dűlőiből válogatott vörösbor (Kopár, Csillagvölgy, Konkoly, Ördögárok) gondosan válogatott szőlő felhasználásával. Illatában diszkréten fűszeres, az erdei gyümölcsök kavalkádja mellett gesztenye és olasz cappuccino tónusokat is felmutat. Ízében koncentrált, az érett tanninok miatt hosszú édes ízérzettel rendelkezik. Évjárat 2003 Tájegység Villányi borvidék Pincészet Gere Attila Pincészete Borfajta Vörös - Száraz Szőlőfajta Cuvée Kiszerelés 0, 75l Címkék: Gere Villányi Kopár, Villányi borvidék, Gere Attila Pincészete, Cuvée, házasítás, vörösbor, szárazbor, Villány
Szigorú terméskorlátozással (csúcsboraink esetében kb. 0, 7 – 1 kg/tőke) dolgozunk, csak minőségi, kézzel válogatott szőlőalapanyagot használunk fel. A feldolgozás előtt egy válogató asztalon fürt szelekciót hajtunk végre. Csak a tökéletesen érett, egészséges szőlő kerül feldolgozásra. A bogyózást követően az előzetesen lehűtött cefre, temperálható acéltartályokba, illetve fakádakba kerül. Borlap - Mandula Étterem és Bor-Bár Villány. Itt megy végbe az alkoholos erjedés szabályozott hőfokon, fajtáktól függően 1-3-hét alatt. Az erjesztést követően kíméletes préselés következik, melyet pneumatikus rendszerű présekkel végzünk. A spontán biológiai almasav bomlás már a feldolgozó alatt található érlelő pincében, nagyrészt új, illetve használt 80%-ban magyar, valamint francia tölgyfahordókban megy végbe. Vörösborainkat átlagosan 14-18-hónapig érleljük fahordóban, majd a hordós érlelést követően következnek a különböző házasítások. A palackozás során pincészetünk csúcsborai nagyrészt szűretlenül lesznek letöltve, majd piacra kerülésük napjáig palackban érlelődnek tovább.
Idővel kinőtte magát a vállalkozásunk, feleségem, fiam és lányom is ebben dolgozik, és profi munkatársakkal működünk együtt. Szeretnénk megmutatni, hogy a magyar borok semmivel nem rosszabbak, mint a nyugatiak. Bár a rendszerváltás óta eltelt negyedszázad rövid idő ahhoz, hogy újra visszakerüljünk a borvilág térképére, hisz addig csak az alsó kategóriás tömegborokat szállították ki külföldre. • Kertfelfogását így summázta honlapján: "Szőlőskertünk legyen ápolt, rendezett, akkor nyújtja azt, amit nyújtani tud. A kiváló minőség alapja mindenkor az egészséges szőlő". – Családi birtokunk 70 hektárán biogazdálkodást folytatunk. Nem vegyszerezünk, a tápanyag-utánpótlást istállótrágyával oldjuk meg, és a szőlő héját, kocsányát is visszaforgatjuk a földbe. Törekszünk ősi magyar fajták "felélesztésére" is. A Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetétől hoztunk hétféle elfeledett szőlőfajtát, és kísérletképpen mindegyikből 2-2 sor próbaültetvényt telepítettünk itt a pincészet körül.
Ezt követően, decemberben látogatott hazánkba a Keretegyezmény Tanácsadó Bizottság, amely véleményét 2020. májusában tette közzé. Magyarország ezen véleményhez októberben fűzött megjegyzéseket, s 2021. februárjában született meg a végleges határozat Magyarország kapcsán. A nemzeti kisebbségek oktatáshoz fűződő jogai kapcsán két fontos megállapítást tettek. Az első, miszerint a nemzetiségi oktatás egy fő problémája a nemzetiségi pedagógusok csökkenő száma, hiánya. Ezen ténymegállapítással egyébként már 2011-ben, a magyar kisebbségi ombudsman jelentésében is találkozhatunk, s az azt utókövető 2017-es jelentésben szintén, amely az alapvető jogok biztosa, illetve a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettesének közös jelentése. Magyarországon élő nemzetiségek. A közös jelentés értelmében, a probléma megoldásához szükséges volna többek között a nemzetiségi pedagógusképzés további átgondolása, nemzetiségi-felsőoktatási szakmai konferenciák tartása nemzetiségi kutatók bevonásával, valamint források elkülönítésére különböző, a nemzetiségeket támogató pályázatokhoz.
Beszédében elmondta, hogy Magyarországon tíz szegmense ismert a nemzetiségek javát szolgáló tevékenységeknek, amelyek az Alaptörvény, a parlamenti jelenlét, az önkormányzatok, a nemzetiségi intézmények, az egyházi jelenlét, a közösségi élet, a kapcsolat az anyaországgal, az oktatás, a politikai jelenlét és a finanszírozás. Mindez összefoglalva arról tesz tanúbizonyságot, hogy a magyar állam számára elsődleges cél a nemzetiségek jóléte, vagyis érték lett nemzetiséghez tartozni Magyarországon. Langerné Victor Katalin ismertette a szegénység felszámolásának – amelynek kiemelt szereplői a romák – két alapelvét, amelyek a megfelelő oktatás és a munkahely. Ombudsmani hírlevél | Nemzetiségek.hu. Az elmúlt tíz év eredményességét mutatja, hogy a roma gyerekek 90%-a bölcsődébe és óvodába jár, a nagyobb korosztály számára pedig beás és oláh nyelven is elérhető az oktatás Magyarország több pontján is, külön ösztöndíjakkal támogatva a kiemelkedő tanulókat. Továbbá az is említésre méltó, hogy közel egymillió ember kiemelését sikerült elérni 2010 óta, valamint kétszer annyi roma dolgozik ma, mint akkor.
A rendszerváltás idején felmerült, hogy a zsidóság is legyen nemzetiség, de saját kérésükre lekerültek a listáról. Ugyanakkor a kínai vagy vietnami közösség nincs rajta, bár a népszámláláskor őket is külön tüntették fel. Az egyes népcsoportok természetesen nem együtt és egyszerre érkeztek, hanem a történelem folyamán többször, több okból. Menekülés, kiűzetés, át- és betelepítés okán, jobb megélhetés reményében. Sokan közülük idővel beolvadtak. Akik nem, azok az ország bármely pontján élhetnek, de vannak jellemzően szlovák, román vagy sváb települések. A magyarországi románoknak például Gyula a központja, itt iskoláik vannak, kutatóintézetük, itt működik az országos önkormányzatuk is. Nemzetiségek Magyarországon: nemzetiségi értékek megőrzése és továbbadása - Ludovika.hu. – Ha az adott településen legalább huszonöten élnek egy nemzetiségből, akkor ott létre lehet hozni nemzetiségi önkormányzatot, ezekből pedig kialakul az országos önkormányzat. A választásokra a sorozatos visszaélések miatt ma már szigorúbb előírások vonatkoznak – magyarázza Dobos Balázs. – Az országos önkormányzat dönthet saját ünnepeikről vagy a nemzetiségi utónévjegyzékről.
Bizonyos ügyekben véleményezési joga van, másokban egyetértési, a rájuk vonatkozó kérdésekben pedig döntési. Régi követelés volt részükről, hogy legyen valamilyen kedvezményes parlamenti képviseletük, így kerültek be négy éve az országgyűlésbe a szintén választott nemzetiségi szószólók. Ők felszólalhatnak, méghozzá saját anyanyelvükön, külön bizottságot alkotnak, de nem szavazhatnak. A mostani választáson azonban a német nemzetiség képviselője megkapta a teljes értékű képviselőséghez szükséges számú szavazatot, így ő ugyanolyan képviselő lett, mint a többiek. TE MIT TESZEL A LEVESBE…? Milyen ma Magyarországon nemzetiségi nőnek lenni? Milyenek az örmény, a görög, a szerb nők? Mikor nevetnek, min sírnak, mit tesznek a levesbe…? Soltész: Magyarország elkötelezett a nemzetiségek iránt | hirado.hu. Ezeket a kérdéseket mutatja be egy színdarabban hat színésznő és kollégájuk, a görög Kollatos Fotios. Az előadás létrehozására nemzetiségi színtársulatok, szerzők és színészek szövetkeztek, méghozzá úgy, hogy az egyes jelenetek a szereplőkkel előzetesen készített interjúk alapján íródtak.
"A magyarországi bolgárok a legjobb példa egy nemzetiség fennmaradására a történelmi atrocitások ellenére" – fogalmazta meg Dr. Muszev Dancso, majd felidézte a nemzetiségi törvények magyar történeti alakulását. A történelmi és jogi szálra rákapcsolódva Dr. Sztáray Péter elmondta, hogy a 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvény óta nagyobb teret kapnak itthon a nemzetiségek, amelyet az ET magyar elnökségének prioritásaként is megfogalmaztak. Ennek lenyomata, hogy közel ötven szakmai-politikai, valamint harminc kulturális rendezvényt szerveztek az elmúlt fél évben, valamint négy nemzeti kisebbségekkel foglalkozó konferenciát tartottak. Emellett az elmúlt tíz évben megnőtt az együttműködés és a kormányzati támogatás ezen a területen, erre ad példát a Pécsi Horvát Színház restaurálása vagy a Nemzetiségi Bizottság létrejötte a Magyar Országgyűlésben. Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a nemzetek Európájára helyezte a hangsúlyt, ugyanis ez tudja megőrizni a kultúrát, a nyelvet és az egyházakat a föderális Európával szemben.
A további nemzetiségektől való elkülönülésüket mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy a közösség támogatásával, a többi kisebbséggel ellentétben, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő foglalkozik. Az emberi jogi szervezetek által tett megállapítások egyik sajátossága, hogy leginkább a hiányosságokra, problémákra hívja fel a figyelmet, így azon tény, miszerint a magyarországi nemzetiségek oktatása nem szerepel a jelentésben, mint javítandó terület, mindenképp nagyon pozitív, s példaértékű, összevetve más, európai országgal. 2018. szeptember 1. óta a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. segíti a hazai nemzetiségek támogatását különböző pályázatok útján, amelyek között helyet kapott az anyaországok közreműködésével megvalósuló nemzetiségi pedagógus továbbképzések támogatása is. Összegezve elmondható, hogy Magyarország nemcsak a külhoni magyar kisebbségeket védi, s segíti elő jogaik minél hatékonyabb érvényesülését, hanem itthon is támogatja a nemzeti kisebbségeket identitásuk megőrzésében. 2021. 07.
A másik fő megállapítása a monitorozó bizottságnak, hogy a roma kisebbség hátrányos helyzetben van mind az oktatás, mind a munkaerőpiaci elhelyezkedés tekintetében. A romák nagy része ugyan nem a roma nyelvet tekinti anyanyelveként, hanem a magyar nyelvet, így esetükben nem az anyanyelvi oktatás hiányát, problémáit emelte ki a bizottság, sokkal inkább az őket érő oktatási szegregációt és diszkriminációt. A Tanácsadó Bizottság azonnali intézkedésre szólította fel Magyarországot, miszerint minél előbb azonosítsa és vezessen be hosszú távú, fenntartható megoldásokat a roma tanulók oktatásának javítására, a korai iskolaelhagyás, a földrajzi és az iskolán belüli szegregáció és a tanárhiány kezelésére. Fontos kiemelni, hogy Magyarországon a romák helyzete, sokkal inkább szegénységi kérdés, mint nemzetiségi. A romák esetében nem az identitás fenntartása és újratermelése a cél, sokkal inkább a társadalmi integráció elősegítése, így az oktatással összefüggésben sem az anyanyelvi oktatás kérdésköre a mérvadó, sokkal inkább az oktatási szolgáltatásokból való részesülésük, oktatásba történő integrációjuk.