Igen ez a... Youtube videó megosztó A youtube videó megosztó oldalt nem kell bemutatni senkinek, de azt tudtad, hogy a youtube-al pénzt is tudsz keresni? Gondolkoztál már azon, hogy miért is kerül fel az a sok érdekes videó?... Youtube com oldal megnézése. Gyorslink ahol a legjobb weboldalak linkjei találhatóak A egy nagyon régi webkatalógus amely hosszú idő után sajnálatos módon megszünt és az új tulajdonosnak köszönhetően újra indult és újra várja a regisztrációkat amely továbbra is ingyenes! Szinte bármilyen weboldalt regisztrálhattok az oldalra ami igényes és tényleg hasznos a látogatók számára! Fontos, hogy csak egyedi szöveggel regisztrált oldalakat fogadunk el és csak minőségi oldalt, vagyis ha az oldaladat csak összedobtad egy ingyenes domain névvel esetleg egy ingyenes oldal szerkesztővel akkor nem fogjuk elfogadni, ha nincs saját domain névvel rendelkező oldalad akkor biztosan nem gondolod komolyan az oldalt így mi se vesszük komolyan! Minden regisztrációnál ellenőrizzük a szöveget és ha nagy százalékban azonos szöveget találunk akkor sem engedélyezzük, szánd rá az időt és írj egyedi szöveget vagy inkább ne is regisztrálj.
Mi igyekszünk mindent úgy csinálni ahogyan a nagy könyvben megvan írva tőled is elvárjuk ugyan ezt ha igénybe akarod venni az oldal szolgáltatását.
TunesGo támogatott helyek Az alábbiakban néhány, a helyszínek által támogatott TunesGo ebben a tekintetben, és azt is meg kell jegyezni, hogy a felhasználó meg kell győződnie arról, hogy a videók vagy a kapcsolt hangfelvételek a helyszínek mindig le lehet tölteni a Wondershare TunesGo szolgáltatást. Vimeo 2004-ben alakult Vimeo az egyik legnagyobb videomegosztó oldalak a világ. Youtube com oldal song. Ez is alátámasztja az Wondershare TunesGo és a felhasználó biztos lehet benne, hogy a legjobb és a korszerű prcess, hogy már a fent említett kérdést, hogy győződjön meg arról, hogy a felhasználó a legjobbat hozza ki a területek, amelyek szerepel a listán. Azt is meg kell jegyezni, hogy a felhasználó is győződjön meg arról, hogy az oldalak is keresett online hírnevüket. YouTube Ez az oldal biztosan nem kell bemutatni. Ez a legnagyobb videomegosztó oldalon a világra, és ez az egyik legjobb helyeket, hogy lehet alátámasztani a Wondershare TunesGo, és azt is biztosítja, hogy a felhasználó megkapja a legjobb és a korszerű eredmény e tekintetben, amikor a letöltést YouTube.
Voyager–1 Ország Amerikai Egyesült Államok Űrügynökség NASA Gyártó Jet Propulsion Laboratory Küldetés típusa közelrepülés Küldetés Célégitest Jupiter, Szaturnusz Indítás dátuma 1977. szeptember 5. Indítás helye SLC–41 Hordozórakéta Titan IIIE Megérkezés 1979. március 5. (Jupiter) 1980. Most vagyunk a legtávolabb a Naptól | 24.hu. november 12. (Szaturnusz) Az űrszonda Tömeg 721, 9 kg Energiaellátás 420 W Pálya harmadik kozmikus sebesség A Wikimédia Commons tartalmaz Voyager–1 témájú médiaállományokat. A Voyager–1 az amerikai Voyager-program első űrszondája. A Földtől legtávolabb lévő űreszköz. Meglátogatta a Jupitert és a Szaturnuszt, és ez az első űreszköz, amelyik részletesen fényképezte e két bolygó holdjait. Az űrszonda eredeti neve Mariner Jupiter/Saturn A volt, de a felbocsátás előtt fél évvel átkeresztelték Voyager 1-re. Sebessége 61200 km/h, távolsága a Naptól 2017 augusztusában 139 csillagászati egység (21 milliárd km). [1] A Voyager–1 az úgynevezett "stagnálási zónán" halad keresztül, amiben a napszél és a csillagközi gáz keveredik.
Figyelembe véve a pálya távolságát, azt mondhatjuk, hogy január 2-ig a Föld a Naptól körülbelül 147 millió kilométer távolságra van. Amikor azonban a Nyári napforduló és elérkezik július hónap, 152, 6 millió kilométer távolságra vagyunk. Ez a távolság meglehetősen észrevehető, bár a hőmérsékletre és a bolygót elérő sugárzás mennyiségére nem ez hat. Ennek oka az a hajlás, amellyel a napsugarak behatolnak a felszínbe. Mivel a csillagászati mérések mindig nagyon nagyok, nem leggyakoribb, hogy ezeket olyan egységekhez kapcsoljuk, mint a kilométerek. Okostankönyv. Több millió kilométerről beszélni nem kényelmes. Az égitestek közötti méréseket általában a csillagászati egységben hajtják végre. A kilométereket a Föld belsejében végzett számításokhoz használják, vagy megneveznek egy bizonyos távolságot egy adott világűrben, ahol a bolygó belseje és azon kívüli távolságok különbségét szeretné tükrözni. A csillagászati egységet (AU) a bolygók, galaxisok közötti távolság mérésére használják a fényév néven ismert egységgel.
A Naprendszer bolygóinak sorrendjét sokan már gyerekkorukban megtanulták – még ha a Plutót el is kellett felejteni, amivel egyes csillagászok máig nem értenek egyet –, és vele együtt talán azt is, hogy a Föld legközelebbi szomszédja a Vénusz. A Naprendszeren kívüli világba is belehallgathattunk a Voyager–1-nek köszönhetően | Az online férfimagazin. Egy amerikai kutatócsoport szerint viszont eddig megtévesztő módszerrel mérték a bolygók közti távolságokat, így nem is egy klasszikus szomszédunk (Vénusz, Mars) van legközelebb a Földhöz, hanem a Merkúr. A bolygók távolságának mérésénél általában a csillagászati egység (CsE) mértékegységet használják, ebben a rendszerben 1 CsE a Nap és a Föld átlagos távolsága. A skála szerint a Nap és a Merkúr között 0, 38 CsE, a Merkúr és a Vénusz között 0, 34 CsE távolság van, míg a Vénusz 0, 28 CsE-re, a Mars pedig 0, 52 CsE-re van a Földtől. Ezen az illusztráción a bolygók távolságát nem, csak az egymáshoz képesti relatív méretet ábrázolták Fotó: MARK GARLICK/SCIENCE PHOTO LIBRA/Science Photo Library "A tudományos ismeretterjesztők valamiért (figyelmetlenségből, többértelműség miatt vagy csordaszellemből) olyan információt kezdtek híresztelni, ami a bolygók közötti átlagos távolság egy hibás értelmezéséből fakad" – írja a kutatást ismertető Physics Todayben a három gépészmérnök-kutató szerző, Tom Stockman (Alabamai Egyetem), Gabriel Mondroe (az Egyesült Államok hadserege) és Samuel Cordner (NASA).
Mindez azt jelentette, hogy a szonda elérte a mágneses és (részecske-)sugárzási szempontból a Naprendszer határát, a heliopauzát. A NASA közleménye szerint a Voyager 1 hivatalosan 2012. augusztus 25-én érte el a Naprendszer határát és vált intersztelláris szondává. Ugyanez a Voyager 2 esetében a közelmúltban, 2018. november 5-én érkezett el. Ugyan a valóság nem ennyire látványos és az ábra sem méretarányos, de valahogy így néz ki a helioszféra vázlatos struktúrája. (Forrás: NASA) ( A számítások szerint egyébként a Pioneer 10 szintén hasonló, 130 CSE-s távolságban jár, ezzel az űrszondával azonban 2002 áprilisában megszakadt a kapcsolat. Mivel más irányban haladt kifelé a helioszférából, ezért nem tudni, mikor lépte vagy lépi majd át a heliopauzát. ) A helioszféra végét jelentő heliopauza ugyan csak egy a Naprendszert határát definiáló tucatnyi meghatározás közül ( gravitációs szempontból csillagunk domináns hatása jóval tovább, kb. két fényévig ér el), de fizikai szempontból talán a legrelevánsabb.
A küldetés során megközelített volna négy óriásbolygót és az eddig készített felvételeknél jóval élesebb és pontosabb képeket készített volna. Ezt követően a szonda tovább folytatja útját a Naprendszer határáig és azon is túl. A Voyager űrszonda Az alábbi linken egy interaktív 3D modelre vezet. Böngészőben is futtatható 3D Forrás: NASA A NASA tervei szinte pontról pontra meg is valósultak. Annyi eltéréssel csupán, hogy a kezdetben Mariner Jupiter/Saturn B nevű szondát az indulás előtt fél évvel átkeresztelték és így Voyager-2 néven vonult be a történelembe. Ez az eszköz lett az ember által valaha készített legtöbb utat megtett, a Földtől legtávolabb lévő eszköz. De a pontosság végett el kell mondanom, hogy a szonda ikertestvére, a Voyager-1 a jelenlegi távolsági csúcstartó. Titan-III Centaur hordozórakéta Forrás: NASA A szonda végül 1977. augusztus 20-án egy Titan-III Centaur fedélzetén emelkedett a magasban és kezdte meg hosszú utazását. Az indítási ablak itt is, mint minden más misszió esetében, kulcsfontosságú tényező volt.
Voyager–2 Ország Amerikai Egyesült Államok Űrügynökség NASA Gyártó Jet Propulsion Laboratory Küldetés típusa közelrepülés Küldetés Célégitest Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz Indítás dátuma 1977. augusztus 20. Indítás helye SLC–41 Cape Canaveral Air Force Station Hordozórakéta Titan IIIE Megérkezés 1979. július 9. (Jupiter) 1981. augusztus 25. (Szaturnusz) 1986. január 24. (Uránusz) 1989. (Neptunusz) Az űrszonda Tömeg 735 kg, induló tömeg: 815 kg Energiaellátás Indulásakor 420 W, 2010-ben kb. 275 W Pálya harmadik kozmikus sebesség A Wikimédia Commons tartalmaz Voyager–2 témájú médiaállományokat. A Voyager–2 az amerikai Voyager-program második űrszondája. Egyike annak az ember által készített öt tárgynak, ami képes elhagyni a Naprendszert. Sebessége a Naphoz képest 15, 4 km/s (55 347 km/h), távolsága 2017. július 30-án 115 csillagászati egység (17, 2 milliárd kilométer) volt. [1] Ez volt az első űrszonda, amely meglátogatta az Uránuszt és a Neptunuszt. Az űrszonda eredeti neve Mariner Jupiter/Saturn B volt, de a felbocsátás előtt fél évvel átkeresztelték Voyager–2-re.
Átadva az elsőbbséget az egyes számú szondának, másodikként érkezett meg a gyűrűs bolygóhoz is 1981. augusztus 25-én. A hatalmas bolygónál 16 ezer felvételt készített és több tudományos mérést is elvégzett a 735 kg tömegű űreszköz. A Szaturnusznál a két szonda útja különvált, a Voyager-1 ( mellyel a következő részben részletesebben is foglalkozom) a Titán meglátogatásával elhagyta a Szaturnusz rendszerét, és kilépve a Föld bolygó pályasíkjából elindult kifelé a Naprendszerből. Testvérére, a Voyager-2-re azonban még több feladat várt. Egy ismételt hintamanőverrel elindult rendszerünk legtávolabbi bolygója felé. Egy mechanikai meghibásodáson túljutva el is érte következő állomását, az Uránuszt, 1986. január 24-én. A hetedik bolygóról nyolcezer felvétel készült, melyek alapján a már ismert öt hold mellett, további tíz égi kísérőt azonosítottak. Továbbá remek lehetőség adódott megfigyelni a bolygó tizenegy vékony gyűrűívét. Az Uránusz sarlója Forrás: NASA A hetedik bolygó három holdja Forrás: NASA A szonda 1989. augusztus 25-én érkezett meg a Neptunuszhoz.