2022. 03. 18 | Szerző: VG/MTI Átadták a Békéscsabai Szakképzési Centrum Légi és Gépipari Képzőközpontját, a 2, 5 milliárd forintból létrehozott központban képezik majd az épülő gyulai Airbus-gyár alkalmazottait is. OTP Alapkezelő - Cégadatok. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az átadón elmondta, a magyar ipar termékeinek 70 százaléka a high-tech szektorba tartozik, amivel Magyarország az első helyen áll a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországai között. A magyar iparfejlesztési tervek is ennek a szektornak az erősítését célozzák, ide tartoznak majd a várhatóan már nyártól üzemelő Airbus-gyárban előállított alkatrészek is. Hozzátette, az iparfejlesztési célkitűzéseket szolgálja a felsőoktatás átalakítása is, az egyetemeket 2700 milliárd forintból fogják fejleszteni. A miniszter elmondása szerint a békéscsabai vállalatok kibocsátása 2010-ről 2020-ra megduplázódott, és nőtt az alkalmazottak száma is. Hozzátette, hogy elkészült a békéscsabai reptér fejlesztési koncepciója is, fel fogják gyorsítani a tervezését és utána a kivitelezési folyamatot.
Palkovics László az átadó ünnepségen elmondta, a magyar ipar termékeinek 70 százaléka a high-tech szektorba tartozik, amivel Magyarország az első helyen áll a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországai között. A magyar iparfejlesztési tervek is ennek a szektornak az erősítését célozzák, ide tartoznak majd a várhatóan már nyártól üzemelő Airbus-gyárban gyártott alkatrészek is – közölte. Csúcsot döntött az autógyártásban dolgozók száma | Innoportal.hu. Kifejtette, ennek érdekében fogtak bele 3 éve a szakképzés átalakításába is, amely jó döntésnek bizonyult, évente 10-10 százalékkal nő a jelentkezők száma. Ennek érdekében vezették be az ösztöndíjrendszert, emelték 30 százalékkal a tanárok bérét, és biztosították számukra a továbbképzési lehetőségeket, de ezért fejlesztik az iskolák infrastruktúráját és eszközeit is. Utóbbira mintegy százmilliárd forint további forrást biztosítanak – húzta alá. A miniszter hozzátette, az iparfejlesztési célkitűzéseket szolgálja a felsőoktatás átalakítása is, az egyetemeket 2700 milliárd forintból fogják fejleszteni.
A piacok száma Mennyire jól ismerjük azt a szófordulatot, hogy "a cég termékeit csillióbillió piacon forgalmazzák, a jövőben pedig további piacokra tervez belépni". Mindez szuper, és jól is mutat egy bemutatkozó brosúrában, de ezért még nem adnak kenyeret a boltban. Nyereségesen van jelen ezeken a piacokon? Piacvezető valahol is? Sikerült lefedni egy-egy piac igényeit (hatékonyság! Otp alkalmazottak száma magyarországon. ), mielőtt a következőt is betámadják? Ezek a kérdések sokkal relevánsabbak, mint az, hogy a csillióbillió helyén egy nagy szám szerepeljen. Az értékesítési pontok száma A megcélzott piacokhoz hasonlóan az értékesítési pontok száma sem kimondottan releváns. Sokkal jobban jársz, ha csak egy szaküzletben lehet hozzájutni a termékeidhez, mintha minden szupermarket polcán ott vagy, csak éppen sehol sem veszik. A több értékesítési pont nagyobb raktárkészletet feltételez, lassabb készletforgási időt, és végső soron nagyobb kockázatot. Sokkal célszerűbb ezeket a finom tényezőket először kicsiben optimalizálni, mint kizárólag a növekedést szem előtt tartva felduzzasztani a céget, és várni, hogy mitől omlik majd össze az egész kártyavár.
Az elmúlt négy évben 41 százalékkal emelkedett a bölcsődei férőhelyek száma; ez év végére hatezer férőhellyel lesz több, mint 2010-ben volt. A kormányzati támogatással épült, 12 új munkahelyet is teremtő bölcsőde átadásakor tartott sajtótájékoztatón Kurucz Éva kormányszóvivő emlékeztetett arra, hogy a bölcsődei férőhelyhiány a korábbi években komoly problémát okozott a családok életében: a bölcsődék túlzsúfoltak voltak, 2009-ben 130 százalékos kihasználtsággal működtek. A kormányszóvivő arra is rámutatott, hogy a férőhelyhiány az elmúlt években a nők munkavállalásának is az egyik fő akadálya volt. A Nemzetgzdasági Minisztérium jelentése szerint októberig további tíz helyszínen épülnek új intézmények, a kormány év végéig tartó bölcsődefejlesztési programja 6000 új férőhely létrehozását tűzte ki célul, ami ezzel együtt ezer új munkahelyet is jelent majd. Azonban még mindig sokkal kevesebben járnak bölcsődébe Magyarországon, mint az EU-ban. Tavaly a három évesnél fiatalabb gyermekek 16 százaléka (37 ezer) járt bölcsődébe vagy családi napközibe, ami csaknem megegyezik a '80-as években tapasztalttal.
Kétezerrel bővül az óvodai férőhelyek száma 2016 végéig mintegy 2, 5 milliárd forintból – közölte a nemzetgazdasági miniszter egy szombati budapesti rendezvényen. Varga Mihály elmondta, a következő hónapoktól 64 településen alakítanak ki újabb óvodai férőhelyeket, erről az Emberi Erőforrások Minisztériumával és a Belügyminisztériummal közösen döntöttek. Utalt arra, hogy szeptembertől kötelező lesz óvodába járatni a hároméves, vagy annál idősebb gyereket, ezért új óvodai férőhelyekre lesz szükség. A nemzetgazdasági miniszter szombaton a Családháló online családi magazin és közösség rendezvényén azt mondta, a kormány ahogy eddig, intézkedéseivel a jövőben is támogatja a családokat, és 2016-ban is a családok lesznek a legfontosabbak. A kormányzati gazdaságpolitika középpontjában 2010 óta a családok állnak, és az adópolitikában, a járulékrendszerben, a támogatáspolitikában szeretnének minél többet tenni értük – hangsúlyozta Varga Mihály. A miniszter a józsefvárosi Károlyi-Csekonics rezidencián tartott rendezvényen Családháló-díjakat adott át a gyermekvállalásért, gyermeknevelésért, gyermekek egészségéért tevékenykedő szakembereknek, intézményeknek.
A stadion felújítása korábban mindig egy labdarúgó Eb-pályázathoz kötődött, így felmerült a 2004-es, osztrákokkal közös, a 2008-as, illetve a 2012-es horvátokkal együtt megpályázott esemény kapcsán is. 2008. október elején a Kisteleki István vezette MLSZ már új tervvel állt elő: bejelentette, hogy 2010-re felépíti a 31 ezer néző befogadására alkalmas Magyar Nemzeti Labdarúgó Arénát a Fehér úton, ám ebből végül semmi sem lett. Jelenleg a stadion lelátórészére árulnak csak jegyet, oda hivatalosan 27 573 belépőt adhatnak el (ehhez jön még hozzá a 160 újságíró- és a 244 VIP-hely, illetve a VIP-páholy 111 széke). A felső karéj alsó tribünrészét utoljára a 2009. szeptember 5-i és 9-i, Svédország, illetve Portugália elleni összecsapáson nyitották meg, oda akkor még 15 353 néző férhetett el. A rekordot az 1955. október 16-án lejátszott, Ausztria elleni mérkőzés tartja (6-1), amelyet 104 ezren láttak a Népstadionban, majd a hatvanas években, miután megépültek a világítóberendezések, a férőhelyek száma mintegy húsz százalékkal csökkent.