1942. július 11-én született Budapesten. 1956 és 1960 között a Közgazdasági Technikum Közlekedési Tagozatára járt, 1960 és 1962 között csónaképítő szakmunkásnak tanult. 1962 és 1966 között az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának hallgatója, 1968-ban ügyvéd jogtanácsosi szakvizsgát tett. 1962-ben a Budapesti Építők SC csónaképítő asztalosa. 1964 és 1965 az Ózdi Kohászati Üzemek csúcsírójaként dolgozott, majd 1966 és 1967 között ügyvédjelölt volt. 1967 és 1968 között az Ózdi Járási Tanács igazgatási csoportvezetője, majd 1968 és 1981 között termelőszövetkezeti jogtanácsos. 1981 és 1988 között az Ózdi Kohászati Üzemek vezető jogtanácsosa, majd gazdasági vezérigazgató-helyettese. Lenin Kohászati Művek | Tények Könyve | Kézikönyvtár. 1988 és 1998 között a Régió Ózdi Szerkezetfejlesztő Kft. ügyvezető igazgatója. 1998 és 2000 között a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára lett, majd 2000 és 2001 között a Miniszterelnöki Hivatal Gazdasági Referatúra politikai államtitkára. 2001 és 2002 között közlekedési és vízügyi miniszter. 2002 és 2010 között az Országgyűlés Gazdasági Bizottság közlekedési albizottság vezetője, 2010 és 2018 között a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára.
A termelést 1847-ben kezdte meg a gyár. A korábbi vállalkozás átszervezésével 1852-ben hozták létre a Rimamurány-völgyi Vasmű Egyesületet. A vállalkozást eredetileg a reformkor idején, még önállóan dolgozó vasipari kisüzemek tulajdonosai alapították. A társulást 1881-ben, a vasúti hálózatba való bekapcsolódást követően ismét átszervezték, s megalakították a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. -t, a vállalat közvetlen jogelődjét. Az Rt. átszervezését és az önálló vállalatok alapítását 1949. febr. -ban határozta el a kormány; így jött létre 1950. 1-jén az új vállalat, amely később felvette az Ózdi Kohászati Üzemek nevet. 1954-ben az Ózdi Salakkitermelő Vállalatot, majd 1957-ben az Ózdi Tűzállóanyag Gyárat a vállalathoz csatolták. Az utóbbi évtizedek jelentősebb beruházásai: 1960. az acélmű rekonstrukciója, ennek során 8 új Siemens-Martin-kemence épült; 1973. megkezdődött a folyamatos acélöntés; 1975. rúd-, dróthengermű átadása; 1979. Magyarország Kormánya - NVTNM Fónagy János. új számítóközpont; 1984. salakfeldolgozó üzem, salakbeton építőelemek gyártása, hegesztett betonacél hálók előállítása; 1986. új forgácsolócsarnok.
Minthogy nincs konkrét főtér, hivatalos neve sincs a központnak; a mindennapokban Gyújtóként hivatkoznak rá az ózdiak, a valamikor ott állt, a Pipagyújtókhoz címzett vendégfogadó neve nyomán. Ózd központja az ott működő főbb városi intézményekkel. Alaptérkép forrása: Google Maps. A kissé kaotikus történeti fejlődési ív jól látszik a város főbb intézményeinek elhelyezkedésében is: míg egy részük azokban a századfordulós épületekben működik, amik a gyár mellett, a régi Ózd felé terjeszkedő munkáskolóniák körül épültek fel, addig más részük már az új, szocialista városközpontban kapott helyet. Ózdi Kohászati Üzemek (ÓKÜ) - törzsgárda jelvény - Signum Laudis. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy az utóbbi csoport egyáltalán nem csak a rendszerváltásig elkészült épületekből áll: a rendőrkapitányság, a járásbíróság, a görög katolikus templom mind a kilencvenes-kétezres évek termékei. Megépültük – a városháza 2005-ös bővítésével együtt – része annak a rehabilitációs szándéknak, amivel az acélmű utáni Ózd megpróbál élhetőbb, emberközelibb léptékű és használhatóbb központot kialakítani a korábbi városközepi rozsdaövezetek, üres területek helyén.
A könyv bemutatja az érdeklődők számára az ózdi gyár történetét a kezdetektől; beszél az üzemi dolgozókról, ismerteti a vasipar megteremtőit és termékeit. A könyv olvasmánya lehet a kohászat története után érdeklődő idősebb, fiatalabb nemzedéknek és forrásanyag az ipartörténetet kutatók számára. E monográfia történelmileg olyan időszakot ölel fel, amikor minőségileg két különböző társadalmi forradalom zajlik le hazánkban és rendezi át a termelési viszonyokat. Közben két ellenforradalom is megzavarja a fejlődés folyamatát, gyárunk és telepünk mai arculatának kialakulását.
1988 végétől a vállalat a Borsodi Vaskohászati Tröszt tagvállalatává vált. Új jogosítványok, üzletágak: A vállalat megkapta az önálló külkereskedelmi jogot, s alkalmazási engedélyt szerzett a vastalanított, osztályozott salak mezőgazdasági célú, talajjavítási felhasználására.
Ezzel egyidejűleg leállították az elavult SM acélművet. 1952, a vállalat önállósulása óta a vállalati alapstruktúra lényegében 1988-ig változatlan maradt. (Az 50-es éveket megelőzően – bizonyos fokú önállósággal – tröszti szervezethez tartozott. ) Érdemi változások 1988-ban kezdődtek a leány-, közös, vegyes vállalatok stb. alapításával. Tervezik a törzsvállalat rt. -vé, a gyárak önálló elszámolású egységgé alakítását. 1989. jan. 1-jétől a vállalat a Borsodi Vaskohászati Tröszt tagvállalata. Új jogosítvány: A vállalat 1989. 1-jétől megkapta az önálló külkereskedelmi jogot.
Azoknak a kedvéért, akik egy bizonyos növény virágzása miatt látogatnak el egy-egy vidékre, a könyv elején 237 növény listája szerepel a virágzás idejének és a növény lelőhelyének megadásával. Az állatvilág látványosságaihoz (tiszavirágzás, madárvonulás stb. ) kapcsolódó időpontokat az adott helyen ismertetjük részletesen. Az útikönyvet 282 színes fotó teszi szemléletessé. A tájékozódást térkép és GPS-koordináták segítik. Termékadatok Cím: Nemzeti parkok Magyarországon Oldalak száma: 372 Megjelenés: 2015. április 23. Kötés: Egyéb ISBN: 9789631362701 Méret: 197 mm x 130 mm x 197 mm A szerzőről Bede Béla művei "Közgazdászként gyógyszeripari cégeket vezettem itt-ott a világban. Ha már odakeveredtem néhány évre, jól körülnéztem és írtam róla egy útikönyvet. Az első kettőt a feleségemmel, Lempert Mártával írtuk Brazíliáról és Katalóniáról. Ma már a tematikus útikönyveket keresik. Magyarországnak van jó néhány olyan "arca", ami európai színvonalú, így írtam útikönyvet a Szecesszióról, a Borvidékekről, a Gyógyfürdőkről, most pedig a Nemzeti Parkokon dolgozom.
Nemzeti parkok Magyarországon A természeti értékek megőrzésére, s egyben bemutatására – a látogatás lehetőségének megteremtésével – ma már számtalan nemzeti park működik szerte a világon. A legelső, a Yellowstone Nemzeti Park az Amerikai Egyesült Államokban létesült 1872-ben. Hazánkban sajnos csak e század második felében teremtődtek meg a feltételek nemzeti park létrehozására. Első nemzeti parkunkat 1973-ban a Hortobágyon létesítették. Ezt követően az eltelt majd negyedszázadban további öt nemzeti park kialakítására került sor, s a jelenleg folyó előkészülő munkák eredményeként előreláthatólag 3 új nemzeti parkkal fogunk gyarapodni. A következőkben – röviden – nemzeti parkjaink jellegzetes vonásaival ismerkedünk meg. Első nemzeti parkunk a Tisza középső szakasza mentén, a Hortobágyon létesült. A Tisza és mellékfolyóinak áradása által formált szinte tökéletes síkság számos növény- és állatfajnak nyújt utolsó menedéket: a terület sajátos mikrodomborzata változatos élőhelyek mozaikjainak sokaságát eredményezte.
Azoknak a kedvéért, akik egy bizonyos növény virágzása miatt látogatnak el egy-egy vidékre, a könyv elején 237 növény listája szerepel a virágzás idejének és a növény lelőhelyének megadásával. Az állatvilág látványosságaihoz (tiszavirágzás, madárvonulás stb. ) kapcsolódó időpontokat az adott helyen ismertetjük részletesen. Az útikönyvet 282 színes fotó teszi szemléletessé. A tájékozódást térkép és GPS-koordináták segítik. Eredeti ára: 4 990 Ft 3 470 Ft + ÁFA 3 643 Ft Internetes ár (fizetendő) 4 752 Ft + ÁFA #list_price_rebate# Jelenleg nem kapható! A termék megvásárlása után +0 Tündérpont jár regisztrált felhasználóink számára.