2016. november 29. Egy tudóscsoport elmélete szerint a fénysebesség nem állandó. Ha a sejtésük beigazolódik, az alapjaiban rengetheti meg a modern fizikai kutatásokra alapozott világképünket. Albert Einstein elméleti fizikus száz éve publikálta a tanulmányát a relativitáselméletről. Ennek egyik alapvető állítása az volt, hogy a fény sebessége minden körülmények között állandó. Ez lett a konstans, a kiindulópont, a kályha; a világegyetem legbiztosabb viszonyítási pontja. Az e=mc2 képletet még az is ismeri, aki nem érti. A nemrég észlelt gravitációs hullámok, a Higgs-bozon felfedezése, vagy a fekete lyukak létezése mind igazolták Einstein elméletének helyességét. Hogy az elmélet gyakorlatba is ültethető, és az atomenergia felszabadítható, azzal mindenki szembesült, amikor az amerikaiak atombombát dobtak Hirosimára és Nagaszakira. Most az egész világ lélegzet-visszafojtva várja, hogy kiderüljön, Einsteinnek igaza volt-e. Ha tévedett, és az derül ki, hogy a fény sebessége mégsem állandó, az felboríthatja a modern fizikai elméletekből levezetett világképünket.
A fénysebesség az egyik alapvető állandó, amely szó szerint mindent jellemez, ami körülvesz minket: a tér és az idő. Ez a mennyiség osztja meg előtte és utána, okát és okát, és érdekes korlátozásokat szab az univerzum lehetőségeire, ahogyan ismerjük. Az alábbiakban közölt adatok és példák nem célja, hogy tudományos szempontból teljesen pontosak legyenek, hanem a fénysebességgel kapcsolatos alapvető és legérdekesebb tényeket a lehető legegyszerűbb nyelven magyarázzák el az olvasó számára. ♥ A TÉMÁRÓL: 16 kör van ezen a képen, látja őket? Mi a fénysebesség és hogyan mérik? Érdekes módon a fénysebességet gondolták infinito egészen a XVII. század második feléig, vagyis olyan nagy tudósok, mint például Johannes Kepler vagy René Descartes, így érzékelték. Csak 1676-ban Olaf Remer dán csillagász, aki megfigyelte a Jupiter Io holdjának napfogyatkozásait, rájött, hogy ezek nem esnek egybe a kiszámított idővel, és hogy ez az eltérés az esemény és a megfigyelő távolságától függ. Figyelembe véve a Föld pályáján a Jupiterhez viszonyított helyzetet, Remer kiszámította, hogy a fénysebesség 220.
Kiindulópontunk: a fizika törvényei mindenütt azonosak, tehát még a milliárd fényévnyi távolságból érkező fénysugarak tulajdonságait is ugyanazok a fizikai állandók – így a c fénysebesség és a h Planck-állandó – határozzák meg az univerzum minden pontjában és minden időben. Grafika: Tóth Róbert Jónás Továbbá az elemi részecskék tulajdonságai sem térnek el, mint például az elektron tömege és töltése. Ebben az esetben a vöröseltolódás egyetlen magyarázata az lehet, hogy a távoli galaxisok távolodnak tőlünk, és a távolodási sebesség arányosan növekszik a távolsággal. Ez a Hubble-törvény, amely a fény Doppler-effektusán alapul. Ahogy a távolodó vonat füttye mélyül, úgy csökken annak a fénynek a frekvenciája is, amit egy tőlünk távolodó objektum, például egy szupernóva vagy kvazár bocsát ki. Ez utóbbi a vöröseltolódás, amelynek mértéke árulkodik az égitest hozzánk mért sebességéről. A galaxisok nagy része azonban sokkal jelentősebb vöröseltolódással rendelkezik, mint amit az ismert távolságú galaxisoknál találtak, ezért adódott a következtetés, hogy ezek az égi objektumok már jóval távolabb vannak tőlünk: egyesek akár tízmilliárd fényév távolságra is lehetnek.
Hogy mikor és mennyi víz kerül majd a tóba, egyelőre bizonytalan, ahogy a további lépések is. Az viszont biztos, hogy továbbra is rendkívül alacsony a Velencei-tó vízszintje, az elmúlt hetekben 69-74 centiméter között alakult a vízállás Agárdnál. Az Időkép stábja száraz lábbal sétálgatott ma a tó kiszáradt medrében a Velencei Korzónál, ahonnan élőben jelentkeztek: Címlapkép: Getty Images JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT? Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 40 156 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 7, 85%), de nem sokkal marad el ettől az MKB Bank 39 988 forintos törlesztőt (THM 7, 86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb. ) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Varga Sándor meteorológus 2021. szeptember 28. 18:50 | Frissítve: 6 hónapja Csapatunk ellátogatott a Velencei-tóhoz, hogy megnézze a kiszáradt tómedret. Továbbra is rendkívül alacsony a Velencei-tó vízszintje, az elmúlt hetekben 69-74 centiméter között alakult a vízállás Agárdnál. Kollégáink száraz lábbal sétálgattak ma délután a tó kiszáradt medrében a Velencei Korzónál, ahonnan élőben jelentkeztek: A megmaradt víz 18 fokos Még több felvétel: Címkék velencei-tó aszály kiszáradás szárazság ősz szeptember alacsony vízszint Ezek is érdekelhetnek
A BudaPestkö legfrissebb híreit ide kattintva éred el. Köszönjük, hogy a forgalmas napokon már 300 ezren olvastok minket! Ezzel Magyarország Top 15 hírportálja közé került a BudaPestkörnyé – részletek itt. Új szolgáltatásunk a napi programajánló, amit ide kattintva nézhettek meg. Budapesten és környékén mindig történik valami, nálunk megtaláltok minden fontos információt. Velencei strand 2020-ban és 2021-ben Fotó: BudaPestkörnyé Haldoklik a Velencei-tó A Velencei-tó haldoklik. Mivel nincs jelentősebb vízforrása a tó magára maradt. A szakértők felvetették, hogy a közeli Pátkai-tározóból a Császár-víz nevű patakon keresztül kellene vizet engedni a tóba. Az elképzelés kézenfekvőnek tűnik, hiszen a Császár-vizet két helyen is jelentősebb tóvá duzzasztották fel. Ilyen a Pátkai-tározó, felette pedig a Zámolyi-víztározó. Mindkettő a Velencei-tó közelében található, a Vértes felől lefolyó vizeket gyűjtik össze. Strand a Korzónál 2020 nyarán és 2021 őszén Fotó: BudaPestkörnyé Friss víz a Dunából?
Szinte teljesen eltűnt a víz a fokozottan védett terület egy részéről, amely a vízimadarak fontos fészkelő területe. A Velencei-tó az elmúlt két évben elvesztette vízmennyiségének 44 százalékát. A vízhiányos állapot miatt a tó délnyugati részén fekvő természetvédelmi terület, a Velence-tavi madárrezervátum szinte teljesen kiszáradt – írja a légi felvételt közlő a Gárdonyi Közlöny. Magyarország harmadik legnagyobb tavának nyugati része vízimadarak fontos fészkelő területe. A nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzékében szereplő 420 hektáros területet 1958-ban nyilvánították fokozottan védetté. Az öreg nádasok legfontosabb fészkelő madarai a nagy kócsag, a kanalasgém, a búbos vöcsök, a kis vöcsök és a nyári lúd. Természetvédelmi szempontból ugyancsak jelentős a rezervátum eredeti lápi növényvilága. Kiemelten védett növénye ennek a lápi vegetációnak a hagymaburok és a tengermelléki káka. A Duna-Ipoly Nemzeti Park oldalán olvasható leírás szerint a madárrezervátummal kapcsolatos egyik fő védelmi feladat a tó vízszintjének szabályozása.
Mint ismert, a tó vízállása idén nyárra 39 centiméterrel marad el a minimális szabályozási szinttől, ami oxigénhiányt és jelentős halpusztulás t okozott.