Agatha Christie – Ken Ludwig: Gyilkosság az Orient expresszen krimi 170 perc, 1 szünettel Hóakadály, sikoly, lövés. Rettegni lehet, kiszállni nem. "3D mozi élőben": A klasszikus krimi színházi változata, elsöprő, magyar színpadon egyedülálló látványvilággal. Ha velünk utazik, foglalja le a helyét idejében – Poirot-nak is protekció kellett, hogy feljusson a vonatra. A darab Magyarországon elsőként a Thália Színház nagyszínpadán látható. Szereplők: Szervét Tibor Pindroch Csaba Gubás Gabi Tóth Eszter Mentes Júlia Virginia Molnár Piroska / Udvarias Anna Mórocz Adrienn Mózes András Vida Péter Ember Márk Tamási Zoltán Ikotics Milán Kollár Lilian / Prokopius Maja Roxána Fordította: Hamvai Kornél Szcenikus: Német Tibor Jelmeztervező: Rományi Nóra Látványtervező: Papp Tímea Látvány: Freelusion Rendezőasszisztens: Magócs MIlán Rendező: Szirtes Tamás
A jegy ára 1360-2070 euróba (320 ezer-490 ezer forint) kerül, amely az alkoholos italon kívül mindent magába foglal. Az utasok ahogy régen, ma is gazdag emberek, akiknek legalább a fele különleges alkalmat (születésnapot, házassági vagy egyéb évfordulót) ünnepel az utazással, míg más a különleges kikapcsolódás miatt választja ezt az utazást. A vonat berendezéséből és hangulatából adódóan az Orient Expresszen soha nem áll fenn a "túlöltözés" veszélye. A férfiak este szmokingot, a nők koktélruhát vagy nagyestélyit vesznek fel. Póló és farmer viselete a vonaton nem jellemző. A vonaton 40-fős személyzet szolgálja ki az utasokat. A főszakács francia, aki 20 éve dolgozik az Orient Expresszen. A pincérek olaszok, a kocsikísérők pedig többnyire angolok, de volt már köztük magyar is. Mint ahogy az utasok között is vannak magyarok. Az Orient expressz magyar vonatkozású anekdotái közül a legismertebb az érsekújvári vasútállomás cigányzenekarának története. Egy gróf az állomási restiben a kellemes cigányzenét hallgatva lemaradt a később balesetet szenvedett vonatról.
A kocsi, amiben a grófnak utaznia kellett volna, összezúzódott. A gróf hálából alapítványt hozott létre a cigányzenekar támogatására. A támogatás fejében viszont arra kötelezte őket, hogy minden gyorsvonatnál, így az Orient expressznél is zenéjükkel szórakoztassák az utasokat, amíg a vonat vízvételezés miatt állt. Így vált hagyománnyá az érsekújvári cigányzenekar, állítólag Trianon után nem játszottak tovább. A királyi udvarokat idéző mesés gazdagságú berendezés misztikus és vonzó, ezért az Orient Express híressé vált, több irodalmi mű és film is témájául választotta. Agatha Christie könyvében gyilkosság színhelye lett, megjelent Graham Greene és Ian Flemming könyveiben, de Bram Stoker Drakula grófja is ezen menekült Londonból Várnába. A 102 kiskutya című filmben Szörnyella ezen rohant Londonból Párizsba, a Star Trek "Az új nemzedék" sorozatában az Enterprise űrhajó holofedélzetén láttuk viszont. Willy Fogg is az Orient Express-szel csattogott Isztambulig a könyv filmes változatában, bár Verne 1872-ben fejezte be regényét, így a könyvben még nem szerepelhetett a híres vonat.
Az út 6-8000 eurós jegyáraival egy szűk utazóközönség számára érhető el. A tíkfa Orient expressz étkezőkocsi A MÁV Nosztalgia Kft. különvonatával mond köszönetet a magyar tíkfa Orient expressz étkezőkocsi (WR 2347) felújítását támogatóknak és közreműködőknek. A világon egyedülálló és egyetlen üzemképes tíkfa Orient expressz étkezőkocsi (WR 2347) idén ünnepli 100 éves születésnapját. Az 1876-ban Brüsszelben alakult "Compagnie Internationale des Wagons Lits et des Grands Express Européens" (CIWL) vállalat megrendelésére a smichowi (Smíchov, Prága) Ringhoffer Werke AG. kocsigyár építette 1912-ben. A százéves kocsi étkezőkocsiként az Orient expressz Párizs–Budapest–Isztambul útvonalán vett részt megannyi izgalmas utazáson. Gyertyafény expressz – születésnapi ízutazás A születésnapi különvonat 2012. május 11-én este 19 órakor Budapest-Nyugati pályaudvarról indul, és Gödöllőre, a királyi váróba érkezik. Ezen kivételes alkalomból a gyertyafényes vacsoravonat szerelvényét a híres Venice-Simplon Orient expressz étkezőkocsijai ékesítik.
Megépítését pedig a nyugat-európai országok kelet iránti érdeklődése inspirálta. Erre utal a szerelvény neve is: az "orient" szó keletet jelent. A vonatok királyának megépítése egy belga bankár, Georges Nagelmackers nevéhez fűződik: amerikai mintára ő hozta létre 1872-ben az első európai étkező- és hálókocsi társaságot, a Compagnie Internationale des Wagons-Lits-t. Nagelmackers az akkori legkorszerűbb vasúti kocsikat szerezte be, amelyeket az akkor elképzelhető minden kényelemmel felszereltek. Az Orient Expresszre csak első osztályú jegyet lehetett váltani. A szerelvény általában öt kocsiból állt: a mozdony után poggyászkocsit tettek, ezt követte két háló- és egy étkezőkocsi, majd ismét poggyászkocsi zárta a sort. A vonat imázsát tovább emelte az a tény, hogy a belga király hozzájárult ahhoz, hogy a kocsik oldalát az oroszlános királyi jelkép díszítse. Az Orient Expressz próbaútját 1882-ben tette meg Párizs és Bécs között. Az első Párizs-Konstantinápoly közti útra 1883. június 5-én került sor.
Egy osztrák magánember, Gottfired Rieck tulajdonában áll a "Majestic Imperator – Train de Luxe" nevű vonat, amit a Habsburgok udvari vonatának eredeti tervei alapján építettek újjá. A szerelvény részei két szalonkocsi, két étkezőkocsi és egy bár is. A legismertebb Párizs-Budapest-Isztambul utat évente egyszer teszi meg, augusztus végén, szeptember elején. A hatnapos utazás kisebb vagyonba, 6580 euróba (1 millió 560 ezer forint) kerül. Ezért az utas teljes ellátását kap, minden második éjszakát egy ötcsillagos szállodában tölthet és exkluzív programokon vehet részt. Volt arra példa, hogy Bulgáriában egy papi kórus csak az Orient Express utasainak adott koncertet. A szerelvényen maximum 100-110 fő utazik alkalmanként és annyira népszerű, hogy egy évre előre kell a jegyeket lefoglalni. A leggyakoribb járat a Velence-Budapest, a Budapest-Párizs és a Budapest-London útvonal, amely csak egy irányba közlekedik. Mindhárom utat évente háromszor indítják el. Májusban, júniusban és szeptemberben, s több hónappal előbb érdemes jelentkezni, mert szintén népszerű az utasok körében.
Victor Klemperer LTI-A Harmadik Birodalom nyelve című könyvéről Dési János beszélget Nádori Lídiával, Kiss Barnabással és Cseresnyési Lászlóval Victor Klemperer (1881-1960) zsidó származású nyelvészprofesszorként kizárólag árja feleségének és Drezda bombázásának köszönhetően élte túl a Harmadik Birodalom tizenkét esztendejét. A drezdai egyetem katedrájáról különböző hadiutánpótlás-gyárakba száműzve, betanított segédmunkásként közvetlen közelről figyelhette meg, hogyan fertőzi meg egy egész nép tudatát a náci hatalom legtitkosabb és legfélelmetesebb fegyvere, a totális nyelv, amit ő rövidítve LTI-nek, azaz a Harmadik Birodalom nyelvének (Lingua Tertii Imperii) nevezett el. Victor Klemperer: LTI – A harmadik birodalom nyelve | Ampersand. Megfigyeléseit folyamatosan lejegyezte a naplójába, majd a háború befejezése után fejezetekbe rendezte és 1947-ben LTI címen publikálta, mely világszerte ismertté tette a nevét. Klemperer az LTI-ben a hitleri propaganda és közélet nyelvének néhány tucat kulcsszimbólumát megragadva, ezeket történeti, kultúrtörténeti és nyelvi kontextusba állítva tulajdonképpen minden totális és totalitásra törekvő rendszer nyelvi sémáit katalogizálja.
Borító: Kötött ISBN: 9786156402004 Nyelv: magyar Méret: 130*200 Tömeg: 868 g Oldalszám: 464 Megjelenés éve: 2021 -10% 6 200 Ft 5 580 Ft Kosárba Raktáron A kedvezményes árak kizárólag a webshopunkon keresztül leadott megrendelésekre érvényesek! Victor Klemperer (1881-1960) zsidó származású nyelvészprofesszorként kizárólag árja feleségének és Drezda bombázásának köszönhetően élte túl a Harmadik Birodalom tizenkét esztendejét. A Harmadik Birodalom nyelve - Klemperer, Victor (meghosszabbítva: 3130128923) - Vatera.hu. A drezdai egyetem katedrájáról különböző hadiutánpótlás-gyárakba száműzve, betanított segédmunkásként közvetlen közelről figyelhette meg, hogyan fertőzi meg egy egész nép tudatát a náci hatalom legtitkosabb és legfélelmetesebb fegyvere, a totális nyelv, amit ő rövidítve LTI-nek, azaz a Harmadik Birodalom nyelvének (Lingua Tertii Imperii) nevezett el. Megfigyeléseit folyamatosan lejegyezte a naplójába, majd a háború befejezése után fejezetekbe rendezte és 1947-ben LTI címen publikálta, mely világszerte ismerte tette a nevét. Klemperer az LTI-ben a hitleri propaganda és közélet nyelvének néhány tucat kulcsszimbólumát megragadva, ezeket történeti, kultúrtörténeti és nyelvi kontextusba állítva tulajdonképpen minden totális és totalitásra törekvő rendszer nyelvi sémáit katalogizálja.
A Harmadik Birodalom nyelve - Klemperer, Victor Victor? Klemperer (1881-1960) filológus, a francia irodalom és az összehasonlító irodalomtudomány szakértője legfontosabb könyvének A Harmadik Birodalom nyelvét tartja, amely szerzőjének nevét Európán kívül is ismertté tette. Könyve mindenekelőtt napló, mégpedig szinte páratlan: egy zsidó feljegyzései a nemzetiszocialista Németországban? Hitler hatalomra jutásától egészen a bukásáig. Az író végig benne él a számára életveszélyes társadalomban, rögzíti állandó megfigyeléseit s imponáló polgári műveltség birtokában, éles szemmel, időnként humorral és finom öniróniával jeleníti meg a? hétköznapi fasizmust?. De Klemperer könyve sokkal több, mint napló: történelemfilozófiai mű is. Azt kutatja, hogyan épülhetett ki Németországban, a polgári műveltségnek ebben a bölcsőjében olyan brutális rendszer, mint a nemzetiszocialista állam. Klemperer történelmi dokumentumai: a fasizmus nyelvi képződményei. Mégsem valamiféle lexikológiai vagy szemantikai művet alkotott.
Megfigyeléseit folyamatosan lejegyezte a naplójába, majd a háború befejezése után fejezetekbe rendezte és 1947-ben LTI címen publikálta, mely világszerte ismertté tette a nevét. Klemperer az LTI-ben a hitleri propaganda és közélet nyelvének néhány tucat kulcsszimbólumát megragadva, ezeket történeti, kultúrtörténeti és nyelvi kontextusba állítva tulajdonképpen minden totális és totalitásra törekvő rendszer nyelvi sémáit katalogizálja. A könyv azonban egyáltalán nem száraz lexikológia, vagy szemantika (megértéséhez például nem szükséges német nyelvtudás), inkább egy különös napló: a szerző elejétől a legvégéig benne élt ebben a számára életveszélyes társadalomban és ép elméjét megőrizendő, imponáló polgári műveltség birtokában, rezignált iróniával folyamatosan megfigyelte és rögzítette a hétköznapi nácizmus majd minden nyelvi rezdülését, a korabeli viccektől kezdve a újságcikken keresztül egészen a náci irodalomig.