A világ leginnovatívabb építészének választott Sou Fujimoto egy modern, extravagáns házat álmodott meg a zenének, a végeredmény pedig egy könnyed, légies, nyitott és átjárható, harmonikus épület lesz, egyedülálló interaktív tartalommal. A Magyar Zene Házáról készült rövid videó itt nézhető meg: A Magyar Zene Háza különleges funkciókat ellátó rendhagyó zenei intézmény lesz, komplex zenei beavató helyként működik majd, amely a zene és a hangok világának számtalan élményét tárja a látogatók elé: interaktív zenetörténeti kiállítást, koncerteket, zenei kísérleteket, zenepedagógiai foglalkozásokat, a zene hallgatásának és kipróbálásának megannyi lehetőségét. Zene háza városliget. A Magyar Zene Háza különleges, lebegő formájú tetejét a hang rezgésének vizuális képéből, a hullámból kiindulva formálta meg a világhírű japán építész, Sou Fujimoto, aki egy átlátszó épületet tervezett a liget fái közé. A játékos hullámzással vastagodó, majd elvékonyodó tetőzet végig a városligeti lombkoronaszint alatt marad, a ház harmonikusan beleolvad a természetbe.
Először kapta meg a zsűri fődíját magyar fejlesztés a legrangosabb nemzetközi ingatlanszakmai díj, a MIPIM Awards három évtizedes történetében: a nemzetközi szakértőkből álló döntőbizottság az indoklásában fenntarthatósági, esztétikai és látogatói élmény szempontjából egyaránt a világ legjobbjának ítélte a japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett Magyar Zene Házát. Millennium háza. A győztes épületet 170 nemzetközi pályaműből választotta ki a zsűri, és az eredményhirdetés óta világszerte komoly figyelem övezte a megvalósulását a szakma részéről. Ez azért is óriási elismerés, mert a cannes-i MIPIM- en az ingatlanszektor legbefolyásosabb szereplői találkoznak: ingatlanfejlesztők, iparági szakértők, finanszírozók, gazdasági és politikai döntéshozók. Ebből kifolyólag teljes mértékben helytálló az a kijelenés is, amely szerint, ami a film világában az Oscar-díj, az az ingatlanszakma területén a MIPIM Awards. A Magyar Zene Háza 2022 januárjában nyílt meg, ami azért is különleges, mert bár Magyarország zenei nagyhatalom, a magyar zenetörténetet átfogóan bemutató tárlat eddig nem létezett az országban.
Áprilisi programok A Millennium Háza áprilisi programkínálata már elérhető! Töltse le programajánlónkat IDE kattintva! Pedagógusoknak - óvodai és iskolai csoportoknak szóló programok Ismerje meg óvodai és iskolai csoportoknak szóló programjainkat! Tananyaghoz kapcsolódó vetített képes előadások gimiseknek, erdőpedagógiai foglalkozás óvodásoknak és általános iskolásoknak, valamint szemléletformáló foglalkozás a Vakok Kertjében 1. -12. osztályosoknak. Töltse le részletes szólapunkat IDE kattintva! Húsvéti Unoka-Nagyszülő kalandok Húsvétira hangolt játékos foglalkozás és művészeti workshop unokáknak és nagyszüleiknek. Április 14. csütörtök 10:30-12:30 EPIC - könyvbemutató beszélgetés A tudás hatalom – ez a jelszava a Különleges Tehetségek Ernest Rutherford Intézetének Szabó Tibor Benjámin ifjúsági regényében. Április 6. szerda 18:00 Ingyenes, regisztrációhoz kötött! "Tégy egy lépést! Megnyílt a felújított Operaház. " Esélyegyenlőségi napok - Iskolai nap I 2022. június 10. Sok szeretettel hívjuk a pedagógusokat és az osztályokat szemléletformáló programjainkra.
Bár nem volt építési helyszín, bevontuk az Városligeti fasor tengely másik oldalán lévő háromszög alakú telket is, szabad térben folytatva a Múzeum Allegro Barbaro struktúráját. További intenzív kontaktus a környezettel a két ellentétes oldalon lévő bejárat, a kávézó nagy üveg homlokzatfelülete és frekventált terasza, valamint a mellette kialakított szabadtéri színpad, aminek nézőterébe akár az Olof Palme sétány is bevonódhat. Zenei environment Az épület belső térszervező rendszere alapvetően funkcionális, racionális, áttekinthető, derékszögű koordináta rendszerben szerkesztett. A rendszer két ponton érintkezik eltérő természetű elemekkel; az Allegro Barbaro oszloperdő és a külső környezet tekintetében. A homlokzati falak síkjai kilépnek a derékszögű rendszerből és olyasfajta módon hozzák létre saját öntörvényű kompozíciós rendjüket, kis elmozdulásokkal, hogy az Allegro Barbaro a saját polimodális szerkesztésmódjához rokonítható. A Városligeti fasor meghosszabbítása ma még nem létezik, kialakítása azonban mindenképpen indokolt.
A házat már a tervei alapján 2019-ben Európa legjobb középületének választották a rangos londoni International Property Awards megmérettetésen, ami az ingatlanszakma egyik legnagyobb, széles körben jegyzett elismerése. 2020-ban pedig a világ legjobb zenei tematikájú fejlesztésének járó fődíjat kapta meg: az amerikai Music Cities Awards kiírásában, a legjobb zenei tematikájú ingatlanfejlesztésnek járó kitüntetését.
Mint hozzátette, az utóbbi évek számtalan kulturális beruházására azért volt szükség, mert mindez felemelő, mert léleknemesítő, mert léptéket ad az embernek; értéket őriz, élményt kínál, igényességre és hagyománytiszteletre tanít. Ókovács Szilveszter, Főigazgató, Magyar Állami Operaház Fotó: Szabó Gábor/Origo - Origo Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgatója felvetette, hogy amikor a látogatók belépnek az Ybl Miklós főműveként számon tartott épületbe, vajon felteszik-e a kérdést: miért is ilyen gyönyörű? A főigazgató szerint a válasz egyszerű, de sok elemű: például a gyermekkari szólisták, az Operaház balettintézetének növendékei, a balettáncosok, az énekkari művészek, a karmesterek és nem utolsósorban az énekesek miatt. De a festőművészek, iparművészek, sőt a videótervezők és fénytervezők miatt is ilyen gyönyörű a ház - jegyezte meg. Az Operaház nem egyszerűen műemlék, hanem színház is - emelte ki. Ókovács Szilveszter köszönetet mondott Orbán Viktor miniszterelnök "huzamos bizalmáért", valamint a finanszírozó kormányzatnak, a beruházó Városliget Zrt-nek, a tervező Zoboki Építészirodának és a kivitelezőknek, Baán László miniszteri biztosnak, Kisvámosi Tamás főépítésvezetőnek, de megköszönte a nézők hűségét, valamint az operaházi kollégák kitartását és türelmét is.
Argema mitrei éjjeli lepke ismertetője – Motobutterfly
A lepkék legfontosabb mozgásszerve a szárnyuk. Míg a nappali lepkék másodpercenként tízszer-tizenötször verdesnek, az éjszakai lepkék negyvenszer-kilencvenszer csapdosnak szárnyukkal, ezért repülnek "surrogva". A sárga gyapjasszövő egy nagyon különleges éjjeli lepke, amely európai szinten veszélyeztetett. Kihalt lepkefajok – I N S E C T U M. Ahol a biológusok észlelték jelenlétét, ott is csupán szigetszerűen fordul elő, ezért az állomány becslése mindig gondot okoz. Európában Dél-Spanyolországtól Közép-Európáig, sőt Oroszország déli részéig terjed az élőhelye; Romániában elvileg az egész országban előfordul, de csak ritkán lehet találkozni a fajjal. Biztosan nem ő az, aki egyszer csak berepül a verandánkra; ám abban, hogy fennmaradjon, a mi segítségünkre is szüksége van. A legismertebb és egyelőre a legnagyobbnak tartott romániai állománya a Kelet-Kolozsvári-dombság Natura 2000 területen él, Zsukiménes közelében, ahol az elmúlt években a gyepégetés és a cserjeirtás következtében a populáció mérete jelentősen megcsappant. Hogy ismerjük fel a sárga gyapjasszövőt?
Az éjszakai lepkék ( latinul: Heterocera) a lepkék (Lepidoptera) rendjébe tartozó rovarok csoportja. Körülbelül 160. 000 éjjeli lepke faj van, [1] amelyek többségét még nem is dokumentálták. Legtöbb faja éjjeli, de krepuszkuláris és nappali fajok is akadnak. Az éjszakai lepkék lárvái, vagyis a hernyók, lyukakat ásnak a földbe, és ott élnek felnőtt korukig. Mit eszik egy éjjeli lepke?. [2] Az éjszakai lepkék sokkal korábban kifejlődtek, mint a lepkék: találtak már 190 millió éves kövületeket is. Úgy gondolják, hogy a Lepidoptera rend mindkét típusa együtt fejlődött a virágos növényekkel, elsősorban azért, mert a legtöbb modern faj felnőttként és lárvaként is virágzó növényekkel táplálkozik. Az egyik legkorábbi ismert faj, amelyet az éjjeli lepkék ősének tartanak, az Archaeolepis mane. Fosszilis töredékei olyan pikkelyes szárnyakat mutatnak, amelyek erezetükben hasonlóak a tegzeslegyekéhez ( Phryganea striata). [3] Egyes lepkék, főleg a hernyóik, komoly kártevőnek számítanak a mezőgazdaságban. [4] A Tineidae család több tagját is kártevőnek tartják, mivel a lárváik megeszik a ruhákat és a gyapjúból vagy selyemből készült takarókat.
Annak ellenére, hogy számos faj fontos szerepet tölt be a beporzásban, a köztudatban eddig a mézelő méheken és néhány pillangón kívül kevés rovar kapott figyelmet. Mivel azonban egyre világosabbá válik, hogy beporzók nélkül komoly károk fenyegetik az ökoszisztémákat és a gazdaságot, a társadalmi és a politikai szférában is fokozott érdeklődés övezi őket. A legtöbb érintett fél egyetért abban, hogy több információra van szükségünk az európai biodiverzitás állapotára vonatkozóan. A beporzók uniós szintű felmérése hamarosan új lehetőségeket fog teremteni – mondta Josef Settele, az UFZ biodiverzitás-kutatója. A koncepciót egy nemzetközi szakértői csoport dolgozta ki 2020-ban. A most induló projekt a tervek szerint 2023-ig elvégzi az ebben javasolt módszertanok tesztelésének egy részét. A már sok európai országban működő lepkemonitoringot fogjuk mintaként használni a beporzók felmérésére – magyarázta Josef Settele. Németországban például 2005-ben indult el az a citizen science projekt. Ennek keretében az önkéntesek meghatározott útvonalakat járnak be a nyári hónapokban, és feltérképezik az észlelt lepkéket.
Ugyanezt az elvet alkalmazzák a lepkék előfordulásának felmérésére minden évben Európa számos más országában, köztük Magyarországon is. Dániában, Görögországban, Lettországban, Litvániában, Romániában és Szlovákiában még nem működik hasonló program. A SPRING elindulásával azonban idén tavasztól kezdetét veheti a "lepkevadászat". A helyi természetvédelmi szervezetekkel, egyesületekkel együttműködve a projektcsapat először önkénteseket és koordinátorokat keres az egyes országokban, majd az ott előforduló fajok azonosítására fajhatározó anyagokat fejleszt vagy fordít le. Kardoslepke Nem csak lepkék Európa virágait azonban nem csak a lepkék porozzák be, más rovarcsoportok valójában sokkal nagyobb szerepet játszanak ebben a folyamatban. Ezeket is figyelemmel kíséri a program. A projektben részt vevők országonként legfeljebb 24 vizsgálati területen különféle módszereket alkalmaznak a beporzók sokféleségének felmérésére. Például a pillangók megfigyeléséhez hasonlóan az önkéntesek meghatározott útvonalakon térképezik fel a vadméheket és a zengőlegyeket is.
Az irizáló színek az emberi szem számára vonzónak tűnnek, de valójában a ragadozók számára egy fontos figyelmeztetés: vigyázz, mert mérgező vagyok! Az angol természettudós, Philip Henry Gosse egy 1880-as jelentése szerint az Urania sloanus meglehetősen nagy egyedszámmal rendelkezett Jamaikában. Az imágók áprilistól június végéig repültek. Tápnövényként az avokádóvirágot említette meg cikkében az angol entomológus, illetve azt, hogy az imágók napkeltekor a legaktívabbak. A faj kihalása egyenlőre rejtély a tudósok számára, hiszen Jamaikában továbbra is jelentős kiterjedésű esőerdő van, amely az Urania sloanus élőhelye volt. Egy jelentés szerint a faj hernyóinak tápnövényei, az Omphalea növényfajok meglehetősen lassan növekedtek, amelyek nem biztosítottak elég élelemforrást a lárvák számára. Más kutatás szerint ezekben a növényfajokban nagy mennyiségű toxin szabadult fel, amely csökkentette a hernyók túlélési arányát. A növény alapból mérgező volt, de a minimális toxin mennyiség nem volt veszélyes a lárvák számára.