A Vénusz születése vagy a Tavasz – a három gráciával – sokak számára ismert festmények, a firenzei Uffizi képtár féltve őrzött kincsei. Botticelli leghíresebb nőalakjai a földi boldogság, az életöröm megtestesítői. Azonban a nagy reneszánsz festő nemcsak a mulandó élet szépségeit ábrázolta, hanem az életre és a halálra vonatkozó végső kérdéseket is feltette. Madách Az ember tragédiájá ban így fogalmazott: "Csak az a vég! – csak azt tudnám feledni! ", Botticelli pedig Dante Isteni színjáték ának Pokla alapján kereste a válaszokat ezekre a kérdésekre. Az Uránia Nemzeti Filmszínház A művészet templomai című legújabb ismeretterjesztő sorozatában a reneszánsz egyik legismertebb alkotója, Sandro Botticelli (1445–1510) munkásságának egy kevéssé ismert részébe enged betekintést. A Botticelli: Dante pokla című dokumentumfilm olyan, mintha egy izgalmas krimit látnánk, nem éppen könnyű feladat kideríteni, hogy mi is történt úgy nagyjából ötszáz évvel ezelőtt Firenzében. Vajon hogyan jött létre Botticellinek a Pokol térképe (Inferno) című, nagy méretű, kézzel festett lapja, amely a pokol mély bugyrait ábrázolja, szintenként és körkörösen, mintha csak egy hatalmas spirál lenne?
Tartalom: A pokol tornáca, paráznák, falánkok, fösvények, haragosok, eretnekek, erőszaktevők, csalók és árulók! Így vannak elosztva a pokol 9 körében a kárhozottak Dante Alighieri klasszikus mesterműve, az Isteni színjáték első könyve, a Pokol szerint. Mindez most az animáció eszközeivel kel új életre: Dante maga járja végig a vérfagyasztó utat, közben sötét erőkkel, a gyilkos démonokkal, a képzelet különös szörnyeivel harcol, hogy megmentse szerelmét, Beatricét a pokol teljhatalmú ura, Lucifer karmai közül. Az Electronic Arts elsöprő sikerű játékának párdarabja, a Dante Pokla a világ legkreatívabb animációs rendezőinek közös munkája, azoké, akik megalkották a Ghost int he Shell – Páncélba zárt szellem-et, a Vér: az utolsó vámpír-t, a Tales of the Black Freighter-t és a Samurai Champloo-t. 6 rendező, 6 pokoli látomás, mindez 1 lélegzetelállító kalandfilmben! A magyar változat szinkron: igen felirat: igen Játékidő 84 perc Megjelenés dátuma 2010. szeptember 22. Hangsávok magyar angol lengyel cseh Oldal frissítés: 2022. ápr.
A tárlatvezetésen Dr. Szeifert Judit művészettörténész és Baksai József festőművész beszélgetnek Dante pokla kapcsán az idő szerepéről, üdvösségről és kárhozatról a 20. századi és a jelenkori művészetben, a kiállított alkotások tükrében. A kiállítás Baksai József, Gaál József, Szurcsik József festményei és Lovas Ilona videómunkáit tekinthetik meg az érdeklődők. A rendezvényen előzetes regisztrációval és a kiállításra megváltott belépőjeggyel lehet részt venni. Kurátor: Sulyok Miklós
Például már a legelején a tápláléklánc semleges logikáját megtestesítő cápával a haragot. (David Fincher Hetedik című filmjének nyomozó hőse például ezt a főbűnt alakította – meg is kapta szegény a magáét…) Persze, persze, állatmesék, állatos allegóriák, Aiszóposztól La Fontaine-en és Orwellen át egészen Yann Martelig, ismerjük, sőt szeretjük, vagy éppen nem szeretjük az ilyet. Én most, ebben a Narratíva-produkcióban, történetesen nem szerettem. Hajduk Károly és Bánki Gergő És ami a vállaltan didaktikus előadás tulajdonképpeni ajánlata: ne tekintsük feltétlenül bűnöknek embervoltunkból fakadó csúf cselekedeteinket, hanem inkább megváltoztatható jellemhibáknak. Valahogy úgy, ahogyan az Isteni színjáték ban – bármennyire tisztelte is őt Dante, mégiscsak szükségszerűen – a pokol tornácára került Arisztotelész beszél a tulajdonságok és viselkedések középértékétől (meszotész) eltérő szélsőségekről (többek között a bátorsághoz képest a gyávaságról és a vakmerőségről). Egyrészt tehát inkább analitikusan, mintsem ítélkezve tekintenek A Negyedik alkotói az emberre, az emberi viselkedésekre, másrészt meg közel is hozzák azokat a hétköznapokhoz, leginkább azzal, hogy a saját történeteiket fogalmazták át a didaktikusan leegyszerűsített színházi térbe: egy-egy színész odaáll a kiemelt mikrofonhoz és elmond egy-egy épületes történetet arról, hogyan élte meg szenvedőként (utazóként, gyerekként, feleségként, bármiként) a főbűnökből levezetett jellemhibák valamelyikét.
Botticelli fémpálcákkal rajzolt, először ezüstvesszővel vázolta papírra figuráit: embereket, ördögöket, szörnyeket, sárkányokat és magát az emberevő Lucifert is. Később, amikor elkészült a vázlatokkal, tollal átrajzolta azokat, véglegesítve ezzel a lapokat. A színes festést későbbre hagyta, és mint láthatjuk a filmben, végül csak néhány lapot festett meg teljesen, a grafikák többsége színezés nélkül maradt. Valószínűleg nem maradt rá elég ideje a mesternek. "Az emberélet útjának felén egy nagy sötétlő erdőbe jutottam, mivel az igaz útat nem lelém. Ó szörnyű elbeszélni, mi van ottan, s milyen e sűrű, kusza, vad vadon: már rágondolva reszketek legottan. " (Isteni színjáték, I. ének – A sötét erdőben) Dante művében a Pokol egy fokozatosan szűkülő tölcsér. Bejárata Jeruzsálem mellett, a Golgota hegyénél található, alján, a Föld középpontjában jégbe fagyva ül a háromfejű Lucifer, három szájában Júdással, Brutusszal és Cassiusszal. A Pokol legmélyebb pontjától felfelé lehet haladni a Purgatórium hegyének irányába.
A kávé világnapja alkalmából lássunk hát néhány érdekes tényt a kávéról, melyeket talán a legnagyobb kávérajongók sem tudtak: A kávé az olaj után a világ második legnagyobb értékben forgalmazott kereskedelmi terméke. A kávéhoz tejszínt öntve 20%-al hosszabb ideig képes meleg maradni. Az ókori arab kultúrában a nők egyetlen okkal válhattak el férjüktől, ha az pocsék kávét főzött. A kávé igazából egy gyümölcs, a bogyós gyümölcsökhöz tartozik. A világ egyik legdrágább kávéja a Kopi Luwak, azaz a Cibetmacska kávé. Ennek ára 350 euró körül mozog kilónként. Az amerikaiak átlagosan évi 1100$-t költenek kávéra, körülbelül 21$-t hetente. Ez éves szinten egy új telefon ára. A finnek fogyasztják a legtöbb kávét a világon, átlagosan napi 5 csészét per fő. Brazília termeli a világ kávéjának a 40%-át. Cibetmacska kávé art gallery. A kávé két fő típusa az Arabica és a Robusta. Az utóbbi savasabb, kesernyésebb ízű és magasabb koffeintartalommal rendelkezik. Az Arabica lágyabb, enyhén savas ízű, alacsonyabb koffeintartalommal. A világ legdrágább kávéja a Black Ivory Coffee.
Mivel a víz után a kávé a leggyakrabban fogyasztott ital a világon, így joggal érdemel meg egy saját világnapot. A kávé világnapja Japánból ered, ahol elsőként tartották meg a világnapot 1983-ban, 37 évvel ezelőtt. Hivatalosan azonban csak 2009 óta ünnepeljük szeptember 29-én, a sokak által szeretett ital világnapját. A kávé története A kávé felfedezéséről többféle mendemonda kering, a leghitelesebb történet a XIV. századra nyúlik vissza, amikor is állítólag egy etióp kecskepásztor arra lett figyelmes, ha kecskéi egy bizonyos bokor piros termését legelik, akkor felélénkülnek. A pásztor begyűjtötte a cserje piros bogyóit, s elvitte a közeli kolostor szerzeteseinek. Azok forró főzetet készítettek a bogyókból – megfőzték az első kávét. Az ital hatásosnak bizonyult, felélénkültek tőle, ezért rendszeresítették, főleg az éjszakai szertartások, imaórák előtt ittak a főzetből. Cibetmacska kávé ara damansara. Magyarországon nagy valószínűséggel a törökök 150 éves megszállása alatt terjedt a "fekete leves". Széleskörben azonban csak Buda visszafoglalása után ismerték meg az országban.
Egy kávé, melyből egy csészényi adag körülbelül 10 ezer forintot kóstál, kilogrammonkénti ára pedig nagyjából vetekszik a szarvasgombáéval. Ez a kivételes gasztronómiai különlegesség bizony nem a kotyogósba való… de valójában mekkora árat fizetünk érte? Ez most komolyan egy állat végbélterméke? Ha egyszerűen akarnék válaszolni, azt mondanám: igen. De, hogy pontosítsak, nem egy az egyben AZT isszuk meg, illetve nem olyan formában, ahogyan azt Te elsőre gondolnád. Cibetmacska kávé ara meaning. Az indonéz cibetmacska (közönségesen pálmasodró) imádja a kávébabot, csak egy a bökkenő: kedvenc csemegéjét képtelen normálisan megemészteni. A szemek így épek maradnak, melyekből alapos mosás, gondos szárítás és pörkölés után igazi ínyencség születhet. Mégis mi kerül rajta ennyibe? Nem véletlen a fenti összehasonlítás. A szarvasgomba nem terem meg akárhol, borzasztóan kényes növény, és megtalálni is igen költséges feladat: egy ilyen célra kiképzett jószág ára több százezer forint körül mozog. Visszakanyarodva a Kopi Luwakhoz: az alapanyag egyfajta előzetes minőség-ellenőrzésen esik át a bundás jószág jóvoltából.
Mivel a víz után a kávé a leggyakrabban fogyasztott ital a világon, így joggal érdemel meg egy saját világnapot. A kávé világnapja Japánból ered, ahol elsőként tartották meg a világnapot 1983-ban, 37 évvel ezelőtt. Hivatalosan azonban csak 2009 óta ünnepeljük szeptember 29-én, a sokak által szeretett ital világnapját. A kávé története A kávé felfedezéséről többféle mendemonda kering, a leghitelesebb történet a XIV. Cibetmacska kávé: drága, de vajon finom is? - KoffeinBox. századra nyúlik vissza, amikor is állítólag egy etióp kecskepásztor arra lett figyelmes, ha kecskéi egy bizonyos bokor piros termését legelik, akkor felélénkülnek. A pásztor begyűjtötte a cserje piros bogyóit, s elvitte a közeli kolostor szerzeteseinek. Azok forró főzetet készítettek a bogyókból – megfőzték az első kávét. Az ital hatásosnak bizonyult, felélénkültek tőle, ezért rendszeresítették, főleg az éjszakai szertartások, imaórák előtt ittak a főzetből. Magyarországon nagy valószínűséggel a törökök 150 éves megszállása alatt terjedt a "fekete leves". Széleskörben azonban csak Buda visszafoglalása után ismerték meg az országban.