Mit jelent a kötelező oltás? Közép-európai sajátosság-e az oltások kötelezősége? A magyarországi védőoltási rendszer lényegében nem különbözik a fejlett országokétól. Az eltérés csupán az, hogy az életkorhoz kötött oltások nálunk kötelezőek. Az utóbbi években sok szó esik az emberi jogokról, s ezen az alapon a kötelező oltások megkérdőjelezéséről. 1. Útipatika/Orvosi konzultáció – Wikikönyvek. Miután a fertőző betegségek emberről emberre terjednek, ennek alapján az immunitást (védettséget) biztosító oltás elfogadását vagy elutasítását nem lehet kizárólagosan egyedi döntésre bízni. Amennyiben az oltásokat különböző okokból sokan elutasítják, a népességen belül a fogékonyak aránya elérheti azt a kritikus szintet, melynek talaján mérsékelt vagy jelentős járványok alakulhatnak ki. Mindezek alapján a védőoltások felvétele nem csupán egyedi, hanem társadalmi érdek is. E társadalmi érdeket fejezi ki az oltások kötelező elrendelése. Egyébként ugyanerre a tényre, tehát a társadalmi érdek egyedi érdek fölé helyezésére vezethető vissza a fertőző betegségek megelőzésében szerepet játszó valamennyi járványügyi intézkedés (járványügyi megfigyelés, karantén, a fertőző betegek izolálása és egyéb korlátozó intézkedések).
◄--- Előző lap: Védőoltás ---► Következő lap:
Ezt követően a kockázatok kiértékelés alapján- a nővér vagy az orvos - ajánlásokat tesz a védőoltásokra, a malária elleni gyógyszeres profilaxisra, valamint tanácsot adnak a többi potenciális kockázatok kiküszöbölésére. A nemzetközi turistaérkezések száma világszerte folyamatosan növekedik [7] Turistaérkezés(millió) / Év 1950 1960 1970 1990 2006 Turistaérkezések száma 50 72 201 429 842 Repülővel utazók 32 106 366 1160 2300 Brit lakosok 1. 7 11. 8 31 61 ◄--- Előző lap: Előszó ---► Következő lap: A külföldi utazás kockázatai ↑ Collaborative Drug Therapy Management Handbook ASHSP 2007. pages 2007. ↑ ↑ Világjárók orvosi kalauza (Hogyan maradjunk egészségesek külföldön) Dr. Richard Dawood Ambrus Attila Maecenas Könyvkiadó Budapest 1996. 532. -540. old. ↑ (2004, Median közvélemény-kutatás nyomán) ↑ Behrens RH & Roberts JA:Is travel prophylaxis worth while? Economic appraisal of prophylactic measures against malaria, hepatitis A, and typhoid in travellers. British Medical Journal 1994, 309, 918–922.
Persze értem, vagy legalábbis érteni vélem az írói szándékot a környezetnek, a világnak a torzító hatásáról, ám egy-két ellenpont szerintem nem gyengítené, hanem inkább erősítené a tendenciát. Az elegáns, gördülékeny stílus, a narráció hitelessége azonban ezeket a lehetséges kifogásokat felülírja. Ennek igazolásaként az ábrázolás egy különösen figyelemre méltó sajátosságát említeném még. Filmnyelven fogalmazva: a plánváltásokat hozom szóba. A Duna túlsó partján sötétlő Börzsöny fel-feltűnő látképe után például egy-egy arcra, jellemző gesztusra irányul a figyelem, vagy az éjszakai Pest madártávlatú látványát követően egy kapualj vagy egy padon ülő alak bukkan elénk. A leírásoknak ebből a következetesen érvényesített lüktetéséből, hullámzásából a remek, és minden esetben jelentésteli közelképeket emelem ki. Ilyen a Duna-parti fürdőzési jelenet során Olga szinte festői tudással kidolgozott hátaktjának a képe, amelyet a gyerek Karl ösztönös vágyakkal teli szemével látunk. És ilyen a kassai galamb közelije, amelyre akkor kerül sor, amikor Péter, hosszú évek után, ellátogat az immár csehszlovákiai városba.
Most mi jövünk. " A regény – kicsit sem burkoltan – arra emlékeztet, hogy a történelem körbejár. Karl példáján felveti annak lehetőségét, hogy vannak olyan, mélyben munkáló erők, amelyek miatt nem lehet elszakadni, amelyek miatt érdemes várni az értékek visszatérésére. Akkor is, ha az indokok tökéletesen irracionálisak. Kalligram, 2019, 406 oldal, 3990 Ft