#1 Tudományos név: Betta splendens (Regan; 1910) Magyar név: Sziámi harcoshal Csoport: Labirint-kopoltyúsok Származás: Ázsia; Thaiföld, Kambodzsa. Testhossz: 6-7 cm Természetes élőhely: Árkok, rizsföldek Viselkedés: Magányos, a hímek nem viselik el egymást; kisebb akváriumban, kevesebb társhallal jobban érzi magát, mint egy nagyobb vegyes akváriumban. Táplálkozás: Ragadozó Szaporítás: Elég könnyű Medence: Minimum 30 literes Halnépesség: 75 literre 1 hím és 3-4 nőstény Dekoráció: Gyökerek és sok növény. Hőmérséklet: 24-28 °C pH: 6, 8-7, 5 Keménység: 5, 6-11, 2NK° Várható életkor: 2 év A Sziámi harcoshal (Betta splendens) Szingapúr, Maláj-félsziget és Hátsó-India mocsaras talajú álló- és lassan áramló kisvizeiben őshonos. Egyes informácók szerint a vízzel elárasztott rizsföldek jellegzetes lakói. Kevés díszhal büszkékedhet hasonló színpompával, mint a faj hímjei. Harciasságuk miatt egy időben versenyeken fogadásokat is kötöttek rájuk. Manapság inkább színeik alapján szelektálják őket, azonban a hímek továbbra is halálos ellenségei tudnak lenni egymásnak.
Sziámi Harcoshal Előfordulása Dél-Ázsiából, a Maláj-félsziget és Thaiföld vízinövényzettel sűrűn benőtt álló- és lassú folyású vizeiből származik, de a halviadalok népszerűsége miatt sokfelé elterjedt még Délkelet-Ázsiában. Így manapság már Szingapúrban, Laoszban, Kambodzsában és Vietnamban is sűrűn előfordul. Az egyik legkedveltebb édesvízi akváriumi hal. Megjelenése Karcsú teste 7 cm-re nő meg átlagosan, és kis akváriumban is jól érzi magát. A hímek páratlan úszói (hát-, farok alatti és farkúszói) nagyobb felületűek, sugaraik hosszabbak a nőstényekénél, vitorlaszerűen megnagyobbodtak. A nőstény úszói rövidebbek, színezetük kevésbé élénk. Az ívási időszakon kívül testükön többnyire sötét, hosszanti sávok láthatók. A hímek szebbnél-szebb színváltozatait tenyésztették ki, a rózsaszíntől a piroson és a gesztenyebarnán át egészen a kékig. Amikor egy gyönyörű hím agresszív magamutogatása során kifeszíti fátyolos úszóit, akkor azok egyetlen kört alkotnak. A nőstényeknek mindig jóval rövidebbek az úszói.
Ez az 1862-63-ban írott Buda halála, Arany egyik legkiérleltebb epikai alkotása, amely a "néptudalomban" élő eszmét és témát dolgozta fel. Arany 1865-ben az MTA titkára, 1870-től főtitkára lett, az Akadémiát 1877-ben hagyta ott. Idős korában a nyarat a Margitszigeten töltötte, ennek az időszaknak a terméke az Őszikék költeményciklus, a Toldi szerelme, a balladák újabb sosozata, mint a Hídavatás, Vörös Rébék, Tetemre hívás, és több Shakespeare- és Arisztophanész-drámát is lefordított. Élete utolsó szakaszában sokat betegeskedett, 1882 őszén meghűlt, tüdőgyulladást kapott, a halál karosszékékében érte 1882. Hol született arany jános teljes film. október 22-én. Stróbl Alajos mintázta szobra 1893 óta áll a Nemzeti Múzeum előtt.
Keresés Súgó Lorem Ipsum Bejelentkezés Regisztráció Felhasználási feltételek Hibakód: SDT-LIVE-WEB1_637845478294180680 Hírmagazin Pedagógia Hírek eTwinning Tudomány Életmód Tudásbázis Magyar nyelv és irodalom Matematika Természettudományok Társadalomtudományok Művészetek Sulinet Súgó Sulinet alapok Mondd el a véleményed! Impresszum Médiaajánlat Oktatási Hivatal Felvi Diplomán túl Tankönyvtár EISZ KIR 21. Egy különleges élet rímekbe szedve – 200 éve született Arany János | nlc. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3. 1. 1-08/1-2008-0002)
Hogy Arany szemet vetett reá, azt először legfeljebb abból lehetett következtetni, hogy valahányszor a lány eljött az öreg Rozványnéhoz, Arany mindég bement hozzájok, s a leánnyal szokott szerény, illedelmes módjával beszélgetett… A hagyomány egy érdemes tanuja Szilágyi István ugyan azt állította e sorok Írója előtt, hogy Arany egy csomó verset írt ifjúkorában feleségéhez, Ercsey Juliannához. Megvannak-e ezek a versek, vagy elkallódtak, nem tudom, nem tudhatom. (Gyöngyösy László: Arany János élete és munkái) Ifju voltál, ifju voltam, Árva voltál, én szegény: Nem volt messze olyan össze- Illő pár a föld-tekén. Arany János: Nőmhöz Aranyt és feleségét mély, egymás támogatására és tiszteletére épülő vonzalom kötötte össze. Nem volt ez lángoló szerelem, legalábbis ezzel magyarázza a költő Petőfi Sándornak, miért nem ír szerelmes verseket: "bár családi életemben a boldogabbak közé számítom magamat, ez a boldogság mégsem olyan, hogy kitörő örömét versbe önteni, hanem csak olyan, hogy jóltevő melegét folytonosan érezni lehet. Hol született arany jános el. "
Szülei: Arany György és Megyeri Sára Arany szülőháza ilyen lehetett. György gazda, aki szerény sorsához képest tanult ember volt, a latin nyelvhez is tudott, szívesen és eleget olvasott, nem tudott és nem is akart belenyugodni nem nemes voltában. 1803 után… többször Erdélybe járt pöre miatt. Utazásai alkalmával kis gazdasága felesége vállára nehezedett. Így Sára asszony nemcsak szerető, gyöngéd anya, hanem a sors csapásaitól megedzett önálló jellemmé fejlődött. A költőnek mintaképül szolgált, mint ezt később maga bevallja, Toldi Miklós édesanyja jellemének megteremtéséhez. (Gyöngyösy László) Arany szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal neveltek, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek, csak a legidősebb, Sára maradt életben. Születésekor nővére már régen férjhez ment, már gyermeke is volt. Hol született arany janoskians. Szülei hívő reformátusok voltak. János fiatal korától tisztes szegénységben, de békés és csendes környezetben nőhetett fel. Egészen korán, három-négy éves korában édesapja megtanította olvasni, hamuba írt betűk segítségével.
Nem tudhatta, hogy beteljesedik egy másik szörnyű tragédia, melyet a Toldi szerelmében megfogalmazott. Arany János 1882-ben meghalt – elkerülte az újabb kínzó fájdalmat, amelyet lánya elvesztésekor átélt. Unokája, 1886-ban, mindössze 21 évesen ugyanabban a betegségben hunyt el váratlanul, mint édesanyja. Egyetlen öröme volt ez időben, unokája, a kis Piroska, akit magához vett, aki vígságban édesanyja mása volt, aki sokszor felderítette a szomorú nagyapát. Az élénk gyermeket a jó nagymamának sokszor meg kellett feddnie csínjelért, ilyenkor a kis leány mindég a nagyapa védőszárnyai alá menekült, aki szelíd komolysággal vette pártfogásába mondván: "Ne bántsátok a szegény árvát! " (Gyöngyösy László) Végül legyen itt megemlítve még egy epizód, mely nagyon jellemzi az Arany-családban uralkodott idealista világnézetet. Sulinet Tudásbázis. Piroska gyászos elhunytának sajátságos utójátéka lett. Vita támadt Arany László és a Piroska atyja közt a Piroskát megillető vagyon tárgyában. Ez elég jelentékeny volt, körülbelül százezer forintot tett ki.