Az SZDSZ budapesti listavezetőjeként a parlamentbe került, képviselőből lett köztársasági elnök első ciklusában valóban nem félt a vitáktól, számos konfliktust vállalt az Antall-kormánnyal. 1990 és 1995 között Göncz Árpád hét törvényjavaslatot küldött az Alkotmánybírósághoz (Ab). A legemlékezetesebb ezek közül az úgynevezett Zétényi-Takács-törvény volt, amely lehetővé tette volna a kommunista diktatúra idején elkövetett, időközben elévült bűnök megbüntetését. A Sólyom László későbbi köztársasági elnök által vezetett testület 1992-ben megsemmisítette a jogszabályt, így egészen az új alaptörvény idén januári hatályba lépéséig lekerült a napirendről a felelősségre vonás. Ugyancsak emlékezetes összeütközés volt a köztársasági elnök és Antall József miniszterelnök között, amikor az akkor még monopolhelyzetben lévő Magyar Televízió és Magyar Rádió irányításáért 1991 és 1993 közötti médiaháború során Göncz Árpád többször is megakadályozta a médiaelnökök, Hankiss Elemér és Gombár Csaba lecserélését.
Akkor találkoztam vele először, amikor 1995-ben megkaptam a magyar állampolgárságot. Megfogta a kezem, megszorította, majd megölelt, rám mosolygott jóságos kék szemével, és azt mondta: Isten hozott itthon, kislány! Féltve őrzöm a merített papírt az aláírásával. Köszönöm, Árpi bácsi! (Kiemelt kép: Budapest, 2015. október 6. Életének 94. évében, családja körében 2015. október 5-én elhunyt Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság volt elnöke. MTI Fotó: Cseke Csilla)
A halálos ítélettől végül nem a bíró, hanem az ügyész jóindulata mentette meg: "A tanácselnök egy Borbély nevezetű ocsmány alak volt, a legocsmányabb állat, ami elképzelhető. ) Mikor az ügyész nem kért ránk halálos ítéletet, fölpattant, hogy na de kérem! " - emlékezett vissza 1985-ben. A kilencvenes évek nosztalgiája Sokan tekintenek nosztalgiával Göncz Árpád köztársasági elnökségére, a 90. születésnap alkalmából ezt ki is fejezték. A Nyílt Társadalom Archívumban rendezett pénteki konferencia azonban nem annyira Göncz személyéről, mint a "hol rontottuk el? " kérdésről szólt. Az előadók főként arra keresték a választ, hogy mi vezetett a Fidesz kétharmados győzelméhez, és így a köztársaság bukásához. Majtényi László beszél az OSA konferenciáján "Nagyon rossz volt a politikai elit. Gyalázatos módon viselkedett" - mondta például Ádám Zoltán közgazdász, aki szerint az morzsolta fel "a köztársaság alkotmányos alapját", hogy a politikai elit képtelen volt megoldani a társadalom problémáit. A liberális értelmiség például a cigányság ügyében "felmondta a leckét", de közben nem vett tudomás azok panaszáról, akik "nagy roma népességek napi gyakorlatától szenvednek" - fogalmazott Ádám.
Emlékszem mennyire megdöbbentem rajta mikor tizenévesen olvastam a Gyűrűk Urá-t és szüleimtől megkérdeztem, tényleg AZ a Göncz Árpád szerepel az első oldalakon mint fordító, ugyanaz az ember mint aki most az elnök a parlamentben? Annyira más talajnak tűnt a tündérmese és a politika, de azóta is büszke vagyok rá mint magyar, hogy nem csak volt egy olyan politikusunk aki lefordította az irodalom egyik legnagyobb trilógiát, de ráadásul Ő volt a köztársaság elnöke.
Megvan a tudományos szándék a feldolgozásukra, megvannak hozzá a szakemberek is, már csak a politikai akarat hiányzik. Nagyon fontos epizódja ez a rendszerváltás utáni magyar történelemnek. Onnan kezdve, hogy az SZDSZ belépett a képbe, a taxissztrájk politikai zendüléssé változott, amelynek célja az Antall-kormány megbuktatása, új választások kiírása és a hatalom megragadása volt. – Kérdés persze, hogy megvannak-e még ezek a kötetek. – Szerintem a katonai titkosszolgálatnál vannak. Bár sajnos azt sem lehet kizárni, hogy már az 1994-től 1998-ig tartó balliberális kormányzás ideje alatt mindet megsemmisítették. Nekik ez lett volna az érdekük.
A kormányoldalon egyre erősödött a meggyőződés, hogy fogják valamivel, és ez a blokád alatt különösen kidomborodott. – Más SZDSZ-es név is szerepelt a lehallgatási anyagokban? – Igen. Érdekes, hogy sokat beszéltek egy időben Pető Iván aktivitásáról, de én ennek nem láttam a nyomát. Ettől még igaz lehetett persze. Többször feltűnt ugyanakkor az SZDSZ-es ügyvéd, Dornbach Alajos neve, aki amúgy az Országgyűlés alelnöke volt. Ő is kiment a barikádokra. Úgy gondolom, hogy tőle várták a sztrájk jogi értelemben vett legitimációjának megteremtését. – És a lehetséges következmények elhárítását. – Nem, a lehallgatási anyagokból az is kiderült, hogy a sztrájkolók nem számoltak ilyesmivel. Sőt! Készek lettek volna a végtelenségig fenntartani az útlezárásokat. Vagy legalábbis addig, amíg a kormány vissza nem viszi az üzemanyagok árát a régi szintre, ami egyébként lehetetlen volt. Az SZDSZ-eseket a benzin és a gázolaj nem érdekelte, ők már a kormány lemondását követelték. Erre a taxisvezetők és a politikusok lehallgatott beszélgetéseiből is következtetni lehetett.
HÉVÍZ MUZEÁLIS GYŰJTEMÉNY Az ide látogatók az állandó kiállításon megismerkedhetnek Hévíz 210 éves múltjával a helytörténeti kiállító teremben, valamint megnézhetik a múzeumban kialakított id. dr. Moll Károly emlékszobát, melyet a híres hévízi orvosok emlékére hoztak létre. A múzeumban az állandó kiállítás mellett időszaki kiállítások is megtekinthetőek. Múzeumok, Látnivalók | Hotel Majerik***, Hévíz. HELIKON KASTÉLYMÚZEUM - FESTETICS KASTÉLY (KESZTHELY) A több mint negyedévezredes Festetics-kastély Magyarország három legnagyobb barokk kastélyainak egyike. A Festetics-kastély ma múzeum és konferencia központ. Állandó és időszaki kiállításait évente mintegy 200 ezer látogató tekinti meg, zenei rendezvényei megközelítik a százat. A kastélykert hátsó traktusában áll a kocsiház és istálló díszes épülete, amelyben a Hintómúzeumot találjuk. A kastély mellett található új múzeumépületben Vadászati, valamint modellvasút-kiállítást tekinthetnek meg az idelátogatók. GEORGIKON MAJORMÚZEUM (KESZTHELY) Tolnai Festetics György gróf 1797-ben Keszthelyen Európában elsőként alapított önálló agrárfelsőoktatási tanintézetet, a Georgikont.
A cukrászda mögött van a Marcipán Múzeum, ahol 50 m2-en 20 vitrinben mintegy 100 marcipánból készített díszmunka található. NOSZTALGIA MÚZEUM, LÁTVÁNYTÁR ÉS GICCSMÚZEUM (KESZTHELY) Műfaji meghatározás nélkül itt minden megtalálható, ami érdekes, látványos és múltidéző. Az 1800-as évektől a retróig, mára elfelejtett használati tárgyak, ízlésvilágunkból kikopott dísztárgyak és külön kiállításként a Giccs Múzeum. VIDOR JÁTÉKMÚZEUM (KESZTHELY) Barangolás a múltba elfelejtett játékaink világába. Belépve a múzeumba kedves emlékeink köszöntenek ránk, elfelejtett relikviák, cserbenhagyott régi jóbarátok megbocsátó mosolyával. RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ MÚZEUM (KESZTHELY) A látogatók egy helyen tekinthetik meg a régi rádiókat, lemezjátszókat, zeneszekrényeket, magnókat és a hazai televíziózás és TV készülék-gyártás legősibb darabjait. Az ipartörténeti érdekességeket kínáló kiállítás az 1930-as évek végétől mutatja be a szebbnél szebb remekműveket, gramofonokat. Jóbarátok / A lánykérés, 1. rész. SURBER ZENEAUTOMATA ÉS FONOGRÁF MÚZEUMA (KESZTHELY) A látogatók felfedezhetik a mechanikus zenegépek világát azokból az időkből, amikor még nem volt rádió és lemezjátszó.
Az egyik leghíresebb, Aranyhíd állandó kiállítása 11 termen keresztül kíséri végig a tó és környéke történetét. A múzeum másik, gyermekek számára is vonzó Balatoni halak akváriuma kiállítása a tó élővilágát mutatja be. A falusias telepek és villagazdaságok életéről feliratos és faragott kőemlékekből álló kiállítás is megtekinthető a múzeumban. BABAMÚZEUM (KESZTHELY) A népművészeti hagyományokat bemutatva szemlélteti a közel félezer, kerámia és porcelánfejű, kezű és lábú babák, melyek a történelmi Magyarország népviseleteit, iparos és polgáröltözetben. Külön vitrinben elhelyezve található egy másik, mintegy 120 figurából álló erdélyi gyűjtemény. A harmadik emeleten az előzőleg megtekintett babák házait, templomait és épületeit szemlélhetjük meg. TÖRTÉNELMI PANOPTIKUM (KESZTHELY) Magyarország legnagyobb Panoptikumában közel negyven magyar király, fejedelem, hadvezér, költő és író megtévesztésig hű viaszszobra került kiállításra, melyek korhű öltözékben és környezetben varázsolják elénk a múltat.