2021. 10. 13. "A mese a helyes orrtartásért van: aki lógatja, annak felcsapja, aki igen fennhordja, annak meg rákoppint. " "A mese a helyes orrtartásért van: aki lógatja, annak felcsapja, aki igen fennhordja, annak meg rákoppint. " Kultúrszövet - Berecz András mesemondóval, énekessel, az MMA rendes tagjával beszélgettünk a magyar népmese napja alkalmából. A Pesti Vigadó 2021. őszén elindította Kultúrszövet - Művészet az éterben! címmel jelentkező podcast műsorát. Az első évad témája a kultúra, amely átszövi az egész évet, hiszen az év során minden hónapban találkozunk művészettel kapcsolatos jeles napokkal. Műsorunkban vendégeinkkel a különböző művészeti ágakat járjunk körbe a jeles napok apropójából, mindig több aspektust megvizsgálva. Láthatjuk majd, hogy a kultúra több szinten megjelenik az életünkben. A szöveteinkig hat, belénk ivódik, formál minket. Mádosik adásunkban Berecz András mesemondóval, énekessel, az MMA rendes tagjával beszélgettünk a magyar népmese napja alkalmából a mesék fontosságáról, az életünkre gyakorolt hatásáról, szerepéről a gyermekek mindennapjainak feldolgozásában.
Kultúrszövet - Művészet az éterben! - 1. évad 2. adás - A mesékről. Beszélgetés Berecz Andrással. *** További podcast adásaink Kultúrszövet - Művészet az éterben! - 1. évad 1. adás - Dr. Kucsera Tamás Gergely
Berecz András és Berecz István mesélt | Képmás-est - YouTube
Berecz András Berecz András 2007-ben Életrajzi adatok Születési név Berecz András Született 1957. október 29. (64 éves) Budapest Gyermekei Berecz Mihály Pályafutás Díjak Kossuth-díj (2011) Tevékenység folklorista mesemondó népdalénekes Berecz András weboldala Berecz András ( Budapest, 1957. –) Kossuth-díjas énekes, mesemondó, népmesegyűjtő, folklórkutató és előadóművész. Életpályája [ szerkesztés] Édesapja, Berecz István [1] a Felvidékről való, édesanyja, Tanka Mária [1] a Nagykunságban született. Festőnek és jogásznak készült. 2007 óta a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja, 2013 óta rendes tagja. 2020 -től a Nemzeti Színház tagja. Munkássága [ szerkesztés] Az első dalokat édesanyjától tanulta. Megalapította az Ökrös és az Egyszólam együttest, és énekesként hamarosan igen népszerűvé vált. Az éneklés mellett néprajzi tanulmányokat is folytat. Kutatási területei elsősorban a Felvidék, Erdély, Moldva (ahol először 1979-ben járt), Somogy, de a Nagykunságban és a Nyírségben is gyűjt dalokat, meséket, tréfákat.
Román mesemondók is mese végén, esetleg közepén azt mondták: Csont. De nem tudták, mit jelent. Magyar katonáktól tanulták, akik takarodó után meséltek még egymásnak. Az Osztrák-Magyar Monarchia kaszárnyáiban is ment éjjelenként a mesélés. Ha felcsattant a "Csont! " és valaki még "Hús"-t szólt rá, a mesét folytatni kellett. Mondjuk a Nemzetibe, úgy tudom, nem altatni hívtak. Majd másutt. Berecz mesét mond, rosszalvók, jertek! Szék helyett puha ágyikók! Eljöhet még az az idő! Varga Klára Részlet a Nemzeti Magazinban megjelent írásból (2014. április 18. )
Március 13-án a császárvárosban, két nappal később, Petőfiék vezetésével, Pesten robbant ki újabb forradalom, megrettentve a reformok ellenfeleit. Kossuth ezt kihasználva Bécsbe utazott, elérte az udvarban Batthyány Lajos magyar miniszterelnök kinevezését (március 17. ), aki hat nappal később megalakította kormányát. A bécsi forradalmat követő napon Pozsonyban hirtelen lázas törvényhozó munka kezdődött, a hosszú és vontatott ügymenetéről híres diéta mindössze három hét alatt tárgyalta és szavazta meg a magyar politikai rendszert alapjaiban megváltoztató áprilisi törvényeket. Ezek a jogszabályok nagyrészt a március 15-én ismertté vált 12 pont követelései alapján fogalmazódtak meg (pl. 1848 április 11 novembre. évenkénti országgyűlés, felelős kormány, sajtószabadság), mely irat első változatát Irinyi József már március 12-én megszerkesztette. Törvény született a jobbágyok felszabadítására, az általános teherviselés bevezetésére, de Batthyány Lajos, lemondásával zsarolva a többször visszakozó V. Ferdinándot és tanácsadóit, keresztülvitte az önálló magyar hadügyi és pénzügyi irányítás létrehozását is.
Ugyanígy nem rendezték a Habsburg uralkodóházhoz való viszonyt, ugyanis a Pragmatica Sanctio értelmében ők voltak az ország törvényes uralkodói. A legnagyobb gond azonban az uralkodó kérdése volt. Ugyanis az uralkodó a külügy és hadügy feje. De a hadsereg a felállítandó Nemzeti Kormánynak tartozik engedelmességgel. Ugyanígy a külügyeknél is külföldön nem tekintették külügyminiszternek az éppen felelős minisztert, és nem is hívták annak. A király személye körüli minisztert nevezték néha külügyminiszternek. 1848. júniusában lezajlottak a népképviseleti választások, ahol a radikálisok háttérbe szorultak (lsd. Petőfi: Apostol – választási vereségeit beleírja), és a liberálisok kerültek be nagy számban. 1848. július 5-én nyitották meg az országgyűlést. Index - Belföld - 1848 méteres magyar zászlóval fedik be az Andrássy utat március 16-án. Az első felelős magyar kormány: miniszterelnök – Batthyány Lajos gróf belügyminiszter – Szemere Bertalan igazságügyi miniszter – Deák Ferenc vallási és oktatásügyi miniszter – Eötvös József földművelés és ipar miniszter – Klauzál Gábor pénzügyminiszter – Kossuth Lajos közmunkaügyi miniszter – Széchenyi István gróf hadügyminiszter – Mészáros Lázár király személye körüli miniszter – Esterházy Pál herceg
Kisegítő lehetőségek a Hí A hazai gyengénlátó emberek akadálymentes böngészési élményének érdekében weboldalunk új funkcióval bővült, így látássérült olvasóink ezentúl felolvastathatják az oldalon található szöveges tartalmat.
Jelentősége inkább abban állott, hogy nélkülözhetetlen lökést adott a további eseményeknek, hiszen rákényszerítette V. Ferdinánd királyt Bécsben az engedmények megadására. Hirpress.hu - Az 1848/49-es forradalom és szabadságharcra emlékeztünk. A nagy átalakulás eseménysorában jóval nagyobb jelentősége volt az április 11-én szentesített, később "áprilisi törvények" néven emlegetett csomagnak, amely az ország alkotmányos és társadalmi rendjének gyökeres átalakítását eredményezte. 1848 márciusa-áprilisa nem volt más, mint egy tömegmozgalmak által támogatott, egyébként teljesen törvényes jogalkotási folyamat, amelynek kezdőpontját március 3-án Kossuth felirata jelentette, végpontját pedig a törvények szentesítése. A folyamat döbbenetesen gyors volt: korábban a magyar országgyűlés olykor évekig vagy akár évtizedekig foglalkozott egy-egy témával, esetenként minden különösebb eredmény nélkül. 1848 márciusában-áprilisában viszont egy bő hónap alatt a rendi országgyűlés törvénybe öntötte a "rendszerváltás" legalapvetőbb szabályait, köztük saját maga felszámolását is.