A nyugati világ ezek után nem mulasztotta el, hogy a vallásos, muszlim ideológiai ellenében próbálja meghatározni az alkotást. Igaz, hogy a szigorú iráni cenzúra gyakran akadályozza a művészek kibontakozását, de a Nader és Simin esetében erről nem volt szó. Ugyan nem részesítették állami támogatásban a rendezőt, ám Asghar Farhadi korábbi díjaiból elegendő pénzt tudott biztosítani a dráma leforgatásához. A filmet ennek ellenére számtalan nyugati publicista értékelte úgy, mint a szigorú és elnyomó iráni társadalommal szemben felállított kritikát. A politikai felhangok azonban a filmben tökéletesen irrelevánsak. A dráma legfőbb értéke éppen abban rejlik, hogy univerzális problémákat mutat be. A kulturális környezet minimális hatással van csak a történetre: ilyen a vallásosság nyugaton szokatlan jelenvalósága, vagy a nálunk már régóta ismeretlen igazmondás hagyománya. A dráma témája egyébként mindenhol megállja a helyét. Messze nem a politika, hanem a társadalom egy mikroképződménye: a család összetartásának nehézségeiről szól.
2011. július 14. (Németország) [1] Korhatár III. kategória (F/11283/J) További információk weboldal IMDb A Nader és Simin – Egy elválás története (eredeti címe: جدایی نادر از سیمین) 2011-ben bemutatott iráni filmdráma Aszhar Farhadi rendezésében. 2012-ben elnyerte a legjobb nemzetközi játékfilmnek járó Oscar-díjat. Cselekménye [ szerkesztés] Simin válni akar férjétől, Nadertől, ezért elköltözik otthonról. Nader kénytelen felfogadni az állapotos házvezetőnőt, Raziehet, hogy gondozza Alzheimer-kóros apját. A nő és Nader vitába keveredik, és a férfi kituszkolja lakásából Raziehet, aki a lépcsőn elesik, és később elvetél. Razieh és férje bírósági pert indít Nader ellen. A tárgyalások során kiderül, hogy mindkét fél hazudik. A szereplők motivációi a komplex dilemmák miatt folyamatosan változnak, és a korábban szorosnak gondolt családi kapcsolatok is meggyengülnek.
Ha a két főszereplőről beszélünk, akkor a cselekmény a káoszelmélet logikája szerint működik, és ettől is válik életszerűvé. Ahogy két ember kimondja a szakítást és feladja addigi igyekezetét, hogy megértesse a magát a másikkal, elkezdődik a pusztulás, mely végül mindenki másra is kihat környezetükben. Dacos viselkedésük egymással szemben, mely látszólag valódi érvek mentén épül fel, csak még nagyobb rombolást eredményez és tragédiához vezet. A tragédia szerepe a főszereplők szempontjából tökéletesen ambivalens, hisz úgy tűnik, az utolsó lehetőséget kínálja arra, hogy együtt maradjanak. Az őszinteség győzelme és a dac feladása azonban nem történik meg. A legvilágosabb helyzet teremtődik meg, melyben nincs többé helye egymás figyelmen kívül hagyásának: együtt kell lenni a rosszban. A pereskedésből való pozitív kimenetel pedig klasszikus "point of no return". A baj magától oldódik meg, a család megmenekül, a szakítás így azonban valósággá válik: a vita nem záródik le, senkinek sem lesz igaza.
Nader banktisztviselő, Simin pedig művelt, művészi ambíciókat dédelgető, polgári családból származó nő, aki külföldre készül távozni. A férj azonban nem akarja magára hagyni súlyosan Alzheimer-kóros, kvázi magatehetetlen apját – ez a válás oka. Kettejük közötti laza, ám igen nehezen eltéphető kapocs 11 éves lányuk, aki mindkettőjükhöz ragaszkodik. Nader kényszerűségében egy bejárónőt fogad fel, aki viszont vallási indokokra hivatkozva nehezen birkózik meg a beteg öreg gondozásával. Egy nap Nader arra érkezik haza, hogy apja félholtan, félig az ágyhoz kötözve fekszik a padlón, a bejárónő pedig sehol. A férfi dühödten dobja ki a nőt a lakásból… Néhány nap múlva tudomására jut, hogy a bejárónő terhes volt, és állítólag a férfi bántalmazásának "köszönhetően" elvetélt. Nadert gyilkossággal vádolja a bejárónő családja – a felesége sem segíti, a nála maradt lányával sem tud igazán mit kezdeni és a hétköznapi teendők is megoldhatatlan feladatot jelentenek számára. Élete lassan összeomlik. A sajátos iráni viszonyoknak megfelelően minden képlékeny, mindenki csúsztatásokba, sőt hazugságokba bonyolódik, a hatalom az ügy megoldásában semmit nem segít, így a megoldás is egyre jobban a beláthatatlan messzeségbe vész… Mint a Családi körben… A filmben élesen ütközik a viszonylag szabadabb életfelfogású, a vallási előírásokat csak lazán betartó középosztálybéli miliő a bejárónő által képviselt konzervatív, vallásos szemlélettel.
Mások ezzel együtt mit vettek még?
Az adás végén átfogóan beszélünk az ázsiai filmes évadunkról: mennyi új kedvenccel gazdagodtunk? Melyik film lepett meg bennünket a legjobban? Végül bejelentjük a két hét múlva kezdődő Vakfolt versus évadtematikáját, amelyről a egy hétig szavazhatnak még a támogatóink a Patreonunkon. Linkek A Vakfolt podcast Patreon-oldala A Vakfolt podcast Facebook oldala A Vakfolt podcast a Twitteren Vakfolt címke a Letterboxdon A Vakfolt az Apple podcasts oldalán András a Twitteren: @gaines_ Péter a Twitteren: @freevo Emailen is elértek bennünket: [email protected] Tetszett az adásunk? Támogasd a Vakfolt podcastot a Patreonon! Lapozás
Expander Mondo Ecco Multifunkciós Babakocsi 3:1 Nagyon keveset használt, megkímélt állapotú modern stílusú, textilbőrrel készült babakocsi. Újszülött kortól a gyermek körülbelül 36 hónapos koráig ajánlott.
shopping_basket Széles választék Több száz különféle összetételű és színű garnitúra, valamint különálló bútordarab közül választhat credit_card Több fizetési mód Fizessen kényelmesen! Fizetési módként szükség szerint választhatja a készpénzes fizetést, a banki átutalást és a részletfizetést. Intézzen el mindent gyorsan és egyszerűen Vásároljon bútorokat a bolt felesleges felkeresése nélkül. Expander mondo babakocsi de. Elég párszor kattintani.
shopping_cart Nagy választék Több száz különféle összetételű és színű garnitúra, valamint különálló bútordarab közül választhat thumb_up Nem kell sehová mennie Elég pár kattintás, és az álombútor már úton is van account_balance_wallet Jobb lehetőségek a fizetési mód kiválasztására Fizethet készpénzzel, banki átutalással vagy részletekben.