Szív bypass műtét után forum www A szívsebész válaszol - Prof. Dr. Szabolcs Zoltán, szívsebész Milyen az élet szívmütét elött/után? Koszorúérműtétek | Szív bypass műtét után forum officiel Szív bypass műtét után Most vagy magasról tesznek rá, vagy az én agyam van pontból, mert eddig ha valaki megpróbálta elmagyarázni, nem értettem. :SSS nem nekem a tüdőmmel nincs gondom, lehet neked károsította a keveredett vér:-( Akkor a legjobb helyen dolgozol... A gyerekek, akik nagyon szenvednek, a legapróbb mosolyért is határtalanul hálásak tudnak lenni... Tudom, a fél életem ilyen helyen töltöttem - mint gyerek... :) Mi van?!!! Nem hiszem el....., ez volt az első reakcióm, a második meg az, hogy "de jó neked... ". ugyanis nekem dettó, ugyanez: lyuk a szíven, vér keveredik, fulladok, és nekem is van 2 gyerekem, de császárral, viszont napról napra azt érzem, hogy... konkrétan haldoklom, bármelyik percben meghalhatok... - és mindenki azt mondja, hogy nem fog jobb lenni. (már orvos mindenkik). 7 naposan és 12 évesen műtöttek és SOHA nem éltem teljes életet... hát, gondolom, akkor mégsem ugyanaz a bajunk... :( neked a tüdőddel is van problémás?
Miután az új erek átültetése befejeződött, az orvos ismét megdobogtatja a szívet. Néha áramütést alkalmaznak a szív újbóli megdobogására. Ezután az orvos a szegycsontot egy speciális huzallal állítja össze, amely tartósan a szegycsonthoz csatlakozik, valamint öltésekkel zárja be a bőr bevágását. Az előre telepített légzőcsöveket addig nem távolították el, amíg a beteg nem tud normálisan lélegezni. A fent említett technikákon vagy úgynevezett hagyományos technikákon kívül. Vannak szokatlan technikák is, többek között a szívverés megállítása nélkül, vagy olyan robotok segítségével, amelyek lehetővé teszik a műtétet a szegycsont szétválása nélkül. Szív bypass műtét után Mivel a légzőtömlőt nem távolították el, a beteget az intenzív osztályra (ICU) helyezik, amíg a beteg rendesen nem tud lélegezni, és a légzőtömlőt nem lehet eltávolítani. Általában 1-2 napos kezelés az intenzív osztályon. Míg az intenzív osztályon az orvosok és nővérek rendszeresen figyelemmel kísérik a létfontosságú jeleket, nevezetesen a pulzusszámot, a vérnyomást, a légzést és a hőmérsékletet.
A képen két szívsebész látható, miközben aorto-coronariás bypasst készítenek. Jól látható az úgynevezett retraktor, amely a középen kettéfűrészelt szegycsont széttárására szolgál, megfelelő munkaterületet biztosítva a sebészek számára. A képen lefelé és jobbra irányuló ívet leírva látható továbbá az aortás kanül, mely a szív-tüdő gépben oxigen(iz)ált vért pumpálja vissza a beteg artériás rendszerébe, fenntartva a keringést, miközben a szívsebészek az álló szíven dolgoznak A szívsebészet a sebészet azon ága, amelynek célja a szív és a szívközeli nagyerek megbetegedéseinek műtéti kezelése. Ennek megfelelően a szívsebészet tárgykörébe tartozik az iszkémiás szívbetegségben végzett coronaria revaszkularizáció, vagyis aoroto-coronariás áthidalás (közismertebb nevén bypass-műtét), a különböző szívbillentyűk megbetegedéseinek (az ún. vitiumoknak) a sebészi helyrállítása, a billentyűk cseréjével, vagy billentyűplasztikával, az aortagyök cseréje (az aorta billentyű egybekötött cseréjével vagy megtartásával), a veleszületett (congenitalis), a szívet és a nagyereket érintő rendellenességek helyreállítása, továbbá a szívátültetés.
Az áthidalások (graftok) típusai Arteria thoracica/mammaria interna (ITA vagy IMA): a mellkas belső felén fut a szegycsonttól két oldalra, néhány cm távolságban. A gold standard graft, azaz a leggyakrabban használt artériás, és a legjobb hosszú távú eredményeket adó graft. Intézetünkben egyedülálló módon, készségi szinten lehetőség szerint mindkettőt felhasználjuk (BITA/BIMA: bilateral ITA/IMA) Y-graftként vagy T-graftként, ezzel növelve betegeink hosszú távú életkilátásait. Arteria radialis (RA): az alkaron futó artéria, melyet Intézetünkben szintén nagy biztonsággal használunk. Hosszú távú eredményei megközelítik az ITA/IMA eredményeit. Amennyiben ezt az artériát használjuk, a betegnek egy bizonyos típusú gyógyszert, Ca-csatorna blokkoló típusú gyógyszert kell szednie néhány hónapig az ér görcshajlamára való tekintettel. Vena saphena magna (VSM/SVG): az alsó végtag belső felén futó véna, a belbokától combtőig felhasználható. A leggyakrabban használt graft, azonban a hosszú távú nyitvamaradási eredményei némileg elmaradnak a fentebb említett artériákéitól.
Nagyon Fontos Tudni, Hogy Az Ön Véleménye!
Ebben a hónapban is kerültek nagyszerű hősök a listára, de helyet kapott egy terrier is, akit csak David Attenborough hangja tud megnyugtatni. Mint minden hónapban, így márciusban is összegyűjtöttük azt az öt kutyát, aki hősiessége, tehetsége vagy valami más miatt kiérdemelte, hogy sokan halljanak róla. A félős kutya, akit csak David Attenborough tud megnyugtatni Az egyéves Freyának "hihetetlen szerencséje volt, hogy túlélte", amikor kidobták egy nagy sebességgel közlekedő teherautóból, de az eset óta rendkívül ideges és félős lett. A kutya azóta nehezen bízik meg az emberekben, azonban megnyugvást talál, ha David Attenborough dokumentumfilmeket néz. "Néhány csodálatos ember, akik látták az eseményeket, elmentek vele egy helyi állatorvoshoz, és felvették velünk a kapcsolatot, hogy jelentsék az esetet. Az állatorvosok bevitték Freyát a műtőbe, hogy megvizsgálják az esetleges belső sérüléseket, de meglepő módon viszonylag sértetlenül megúszta az esetet. " – mondta Kirsten Ormerod, az RSPCA munkatársa.
Vasárnap Ha a szombati buliból még energiával telve lépsz le éjfél után nem sokkal, akkor hajnali fél kettőkör és fél háromkor is elkaphatsz egy-egy részt a fent tárgyalt Természet világa sorozatból. Az egyik elefántokkal, a másik gepárdokkal foglalkozik. Abban az esetben viszont, ha úgy döntöttél, hogy szombaton inkább rápihensz a vasárnapra, hogy aktívan és kipihenten töltsd a hét utolsó napját, akkor reggel nyolckor ajánlanánk az Attenborough - 60 év a vadonban című műsort. A 2012-es, háromrészes sorozat Attenborough munkásságának állít emléket a természettudós filmes pályája legfontosabb pillanatainak felidézésével. Mondhatni tökéletes kapudrog Attenborough-hoz hiszen itt tényleg csak az igazán kiemelkedő felvételeivel találhkozhatunk. Na, nem mintha a gyengébb vagy talán kevésbé szenzációsan érdekes részek ne lennének még mindig a baromi jó kategóriában. Érdemes egyébként figyelni David Attenborough adatlapját, mert rengeteg filmje van, és szinte mindig akad valami néznivaló tőle a tévében, kár hogy sokszor egészen szürreális időpontokban, mint ahogy az most is kiderült.
Attenborough a karrierje során negyedszer keresi fel a szigetcsoportot ebben a sorozatban, de természetesen még most is tud róla újat mondani. De egyébként, ha nem tudna, az sem lenne baj, mert az csak érdekes lehet, ha David Attenborough az élővilág szempontjából egy ennyire érdekes területen barangol. Hogy a felvételek idején már túl volt a 85-ön valószínűleg senki sem mondaná meg. Szintén szombaton lesz még két másik film is, ami David Attenborough munkásságához kötődik. A Természet világa a brit televíziózás legrégebb óta futó természetfilm-sorozata, 1983-ban indult és már több mint 500 része van. A forgatókönyvíró David Attenborough és számos epizódban narrátorként is feltűnik. A szombaton látható két rész viszont olyan rész, amiben nem szerepel. Az egyik, A smaragderdő tigrisei, amiben egy tigrisrevervátum létrehozásán fáradozó kutató munkáját ismerhetjük meg. A másik, A fáraók elveszett krokodiljai pedig azt járja körül, hogy Egyiptomban maradtak-e még vadon élő krotokidlok. Ennek a résznek egyébként az angol narrátora az a Sean Pertwee volt, akit mostanában a Gotham című sorozatban láthatunk Alfred szerepében.
A munkásságáért lovagi címet kapó Attenborough-t érdemes eredeti nyelven nézni, ha megteheted, mert a narrációja is egészen zseniális, de ha a szikronizált verziókra kényszerülsz, igazából akkor sem jársz rosszul. A 2010-ben bekövetkezett haláláig Végvári Tamás volt a magyar hangja, a 2010 után készült filmekben pedig Szersén Gyula hangját hallhatjuk, és szerencsére mindketten nagyon jó munkát végeznek. Az Attenborough-filmek egyik lényege ugyanis az, hogy a hihetetlen profizmussal és néha egészen elképesztő technikai megoldásokkal készült filmek komolyságát nagyon szépen lazítja a tudós gyermeki lelkesedése a természet legapróbb csodája iránt is. Nehéz elhinni, de David Attenborough már 90 éves, és még mindig aktív. Igaz, az utóbbi pár év filmjeinél a korából fakadóan leginkább már csak narrátori szerepet tölt be, de azt el lehet mondani, hogy az a természetfilm, amihez David Attenborough a nevét adja, az rossz nem lehet. Pénteken az utóbbi évek talán leginkább nagyszabású BBC-s dokumentumfilmjével kezdünk, a Kék bolygó (2001) és a Bolygónk, a Föld (2006) folytatásával, a 2011-es A fagy birodalmával.
A szerzői és kereskedelmi jogok gyakorlása során a Discovery megtartotta az amerikai, az NHK pedig a japán vetítési és egyéb kereskedelmi jogokat, míg a BBC Worldwide a világ többi részére vonatkozóan birtokolta a különféle jogokat. A Discovery és az NHK együttesen a költségek mintegy 60-70%-át finanszírozták, amelyet leginkább a nagy felbontású minőségre való átállás okozott. A BBC Worldwide szintén elkülönített egy 7, 4 millió fontos költségvetést a sorozat létrehozásához. A gyártás feladatait a BBC Natural History Unit kezelte, a vezető producer, Alastair Fothergill vezetésével. Az önálló epizódokat hat producer felügyelte: Vanessa Berlowitz, Mark Brownlow, Andy Byatt, Huw Cordey, Jonny Keeling és Mark Linfield. Ők irányították a film stábjait a terepen, a bristoli irodájukból. mindehhez hozzátehetjük azoknak a túravezetőknek, tudósoknak, sofőröknek, búvároknak és egyéb asszisztenseknek a munkáját, akik a terepen dolgoztak azért, hogy a filmanyag elkészüljön. Az utómunkálatok a BBC bristoli stúdiójában készültek el.