Amikor a baloldal hatalmon volt, leépítette az állami egészségügyet, valamint több ezer orvost és ápolót üldözött külföldre vagy kényszerített pályaelhagyásra – reagált a Fidesz szerdán a szocialista Bangóné Borbély Ildikó várólistákról tartott sajtótájékoztatójára A nagyobbik kormánypárt közleményében úgy fogalmaztak: a baloldal megalázóan alacsony bérekért dolgoztatta az ápolókat és az orvosokat, a válság árát is velük fizettették meg, mikor elvettek tőlük egyhavi fizetést. A Szent János kórház egyik osztályán már leálltak a halasztható műtétekkel | Alfahír. A Fidesz-KDNP ezzel szemben megbecsüli az egészségügyi dolgozókat anyagilag is, az ápolók fizetése csaknem a háromszorosára emelkedik és az orvosok esetében is jelentős béremelés valósul meg – hangsúlyozták. Hozzátették: az egészségügyi dolgozók példa értékűen helyt álltak pandémia idején is, a magyar egészségügy a koronavírus-járvány okozta terhelés alatt sem ingott meg, miközben számos nyugati ország ellátórendszere megroppant a vírus okozta nyomástól. A szocialista Bangóné Borbély Ildikó szerdai online sajtótájékoztatóján arról beszélt: a koronavírus-járvány miatt felfüggesztett ütemezett, halasztható műtétek leállása miatt rendkívül hosszú várólisták alakultak ki.
Az elhalasztott műtétek száma minden egyes további héttel 2, 4 millióval nő.
Ez egy kaotikus védekezés nagyon világos megmutatkozása" – mondta Lantos Gabriella egészségügyi közgazdász az ATV-n. Szerinte amikor maszkot sem kell hordani, de be kell zárni egészségügyi intézményeket, az a felelőtlenség netovábbja. A várólistás műtétek jelentős része pedig egyáltalán nem lenne halasztható. Mindezek az állami egészségügy várólistás számai. Azaz ha valaki ki tudja fizetni, akár holnap is megműthetik a magánszolgáltatóknál, de a betegek nagy többségének várhatóan nem lesz ilyesmire pénze. "…a gerincműtéti várólistán hosszú évek óta betegeskedő, a munkaképességüket talán már régen elvesztő emberek vannak, akik alapvető megélhetési gondokkal néznek szembe, fel sem merül számukra, hogy pénzt állítsanak elő magánműtétre. Ez a szenvedő ember jelenleg szívja a fogát és várja a sorát. A kormány felelőssége, hogy megkapja azt az ellátást, amelyre rászorul" – érvelt például tavasszal Varga Péter Pál gerincsebész, a Budai Egészségközpont alapítója. Sorra állnak le a kórházi baleseti ügyeletek - Veszprém Kukac. Sokaknak iszonyú kínokat jelent a műtét elhalasztása, amitől a személyiségük is megváltozhat vagy maradandó egészségkárosodások érhetik.
Audodidakta volt, aki Picasso képeinek hatására kezdett el festeni. Egyaránt hatott rá Nietzsche és Bataille, Eisenstein bukdácsoló babakocsiját pedig egy életre megjegyezte a 110 éve született Francis Bacon. Angol apa és ausztrál anya gyermekeként Dublinban látta meg a napvilágot. Gyermekkorát a gyakori költözések miatt hol Írországban, hol Angliában töltötte, a hontalanság érzése élete végéig elkísérte. Megint felüvöltenek a szelek. Versenylovakat tenyésztő apja (a filozófus Francis Bacon leszármazottja) durva és erőszakos ember volt, s amikor homoszexuális hajlamú fiát tizenhét évesen azon kapta, hogy anyja ruhájában nézegeti magát a tükörben, ostorral verte el, és kidobta házukból. Francis néhány Londonban átnyomorgott hónap után Berlinbe ment, a várost utólag "érzelmi erőszakkal telinek" és "a szex iskolájának" nevezte. Itt látta Fritz Lang Metropolis és Szergej Eisenstein Patyomkin páncélos című filmjeit, s mindkettő életre szóló hatást gyakorolt rá, különösen az utóbbi híres jelenete az odesszai lépcsőn lefelé bukdácsoló, magányos babakocsival.
A festményt először 1988-ban mutatták be nyilvánosan a Londonban és New Yorkban is kiállítóteremmel rendelkező Marlborough Galériában, és mostani eladója is a cég tengerentúli üzletében vásárolta meg 2007-ben. A triptichon azóta is ugyanabban a – hírek szerint svájci – magángyűjteményben volt, és most onnan került újra a műtárgypiacra, méghozzá először árverésre. (Bár kiállításokon többször is szerepelt, legutóbb például 2020-ban a párizsi Centre Pompidou nagy Bacon-tárlatán. Francis bacon festő photos. ) Emiatt minden valószínűség szerint nagy érdeklődés fog megmutatkozni iránta, nem véletlen, hogy az árverezőház előzetesen 35 és 55 millió font (47, 4–74, 5 millió dollár; 14, 789–23, 241 milliárd forint) közötti összeget remél érte. Francis Bacon: Aiszkhülosz Oreszteiája inspirálta triptichon – forrás: Sotheby's Ezt a várakozást csak fokozhatja, hogy Bacon 1944 és 1986 között megfestett összesen huszonnyolc triptichonjából ma már a nagyobb rész különböző múzeumok gyűjteményében található, vagyis egyre fogy a magánkézben lévő, még megvásárolható "hármasképek" száma.
Elfogadása és népszerűsége abban rejlik, hogy egyben általános érvényű érzéseket is kifejez: szorongást, közönyt, magányosságot, fájdalmat és tragédiát, a múlt század borzalmait. Ma már a 20. század angol festészetének egyik legnagyobb hatású mesterének tartják, akit Beckett színházával szoktak párhuzamba állítani, mert nála is a transzcendens értékek nélküli ember érzései jelennek meg. Az 1950-es évek végétől több nagy kiállítása volt New Yorkban és Londonban, a Tate-ben háromszor is; az 1962-es megnyitó előestéjén kapta meg barátja-szerelme, Peter Lacy halálhírét. Párizsi retrospektív kiállításának megnyitása előtt, 1971-ben szinte ugyanez történt: barátja, George Dyer, akivel bonyolult viszonyt folytatott, a szállodaszobában vetett véget életének. Döbbenetes képben örökítette meg Dyer haláltusáját. Félezer Francis Bacon-hamisítványt foglaltak le - ProfitLine.hu. A művész életét végigkísérő asztmája egyre súlyosabb lett, szívroham következtében halt meg Madridban 1992. április 28-án. A harmadik Tate-kiállítás már halála után, 2008-ban volt, ugyanabban az évben nyitották meg rekonstruált műtermét Dublinban.
(A fotó 2005-ben készült a Christie's aukciósházban. ) (Fotó/Forrás: Getty Images Hungary) Az ötvenes éveket a 17. századi spanyol barokk festő, Velázquez, illetve Van Gogh hatása alatt töltötte. Bacont különösen Velázquez X. Ince pápáról festett portréja ragadta meg, amelyhez újra és újra visszatért. Francis bacon festő death. Az eredeti képet sohasem látta, csak olcsó reprodukciókon, ezek alapján festette át a pápát üvöltővé, s hasonlóan járt el a szovjet rendező, a Patyomkin páncélos ikonikus jelenetével. Soha nem készített vázlatot. Rendszerint akrillal vagy pasztellel vitte fel színpadszerű tereit, majd olajfestékkel fogott hozzá a figura megformálásához. A bizarr hatást sajátos technikával, a festék elfolyatásával, kaparásával érte el, s nemcsak hagyta, hanem szinte erőltette, hogy a véletlen vagy akár valamilyen hiba gyökeresen más irányt szabjon az alkotói folyamatnak. Az eredmény más-más dramaturgiával, de lényegében mindig ugyanaz: a minimalista háttér előtt a hús, a kéj és fájdalom expresszív kifejezése, ars poeticája szerint az ösztönben rejlik az igazság.
A kiállításnak a korabeli sajtó hírei szerint hatalmas sikere volt – és várhatóan az lesz most márciusban a triptichonnak a műtárgypiacon is.