2020/2021-ES TANÉV I. (ŐSZI) FÉLÉV Regisztrációs időszak 2020. szeptember 6-ig (vasárnap) Tanévnyitó 2020. szeptember 4. (péntek) Tanítási szünet (UNESCO Egyetemi Sport Nemzetközi Napja) 2020. szeptember 25. (péntek) Szorgalmi időszak Első nap 2020. szeptember 7. (hétfő) Őszi szünet 2020. október 26–31. (hétfő–szombat)* Utolsó tanítási nap 2020. december 12. (szombat)* Vizsgaidőszak 2020. december 14. (hétfő) Utolsó nap 2021. január 30. (szombat) 2020/2021-ES TANÉV II. (TAVASZI) FÉLÉV 2021. február 7-ig (vasárnap) 2021. február 8. (hétfő) Tavaszi szünet 2021. március 31. – április 6. (szerda–kedd) 2021. május 15. (szombat)* Pázmány-nap (tanítási szünet) 2021. május 7. (péntek) 2021. Elte a tanév rendre hommage. május 17. (hétfő) 2021. július 3. (szombat)* * A szombati nap csak a levelező és esti munkarendre érvényes.
Azok, akik a járványhelyzet miatt nem tudnak vízumot szerezni vagy a beutazásuk fizikailag nem lehetséges, távolléti oktatásban kapcsolódhatnak be a képzésbe. A 2019/2020-as tanév rendje | ELTE TTK Tanulmányi Osztály. A 2020-2021-es tanévet várhatóan már úgy fogjuk tudni megkezdeni, hogy a hallgatók több, mint öt hónapnyi tiltás után 2020. augusztus 24-től ismét beléphetnek a kar épületeibe, így az elsőéves hallgatók a beiratkozására – a távolságtartás szabályainak megtartásával – már személyesen kerülhet majd sor. Ennek részleteiről itt olvashat. A következő tanév rendje itt érhető el.
20. Bejelentés (regisztráció) visszavonása (a váratlan ok igazolásáról szóló dokumentum bemutatásával): 2013. 10. 09. Költségtérítés/önköltség befizetési határideje: 2013. 15. Szakdolgozati témabejelentő leadása (2014. nyarán záróvizsgázni szándékozóknak, Intézet függő, érdeklődjön tanulmányi előadójától): 2013. 15. illetve az Intézetek által megadott határidőig Záróvizsgára jelentkezés (a 2013/2014-es tanév őszi félévének záróvizsga időszakában záróvizsgázni szándékozóknak: 2013. 31. Kifogás benyújtása (Elektronikus Tanulmányi Rendszerben rögzített érdemjegy nem egyezik meg a vizsgán szerzett érdemjeggyel): 2014. 02. 14. Egyetem épületeinek zárása: 2013. 12. 23 - 2014. 01. 05. Méltányossági kérelmek leadása (2013/2014-es tanév tavaszi félévre vonatkozóan) 4x-i tárgyfelvétel: 2014. 04. az első 3 aktív félévben 36 kredit nem teljesítése esetén a tanulmányok folytatása: 2014. Elte a tanév rendje teljes film. 04. 7. vizsgalehetőség (tanári MA-nál 6. vizsgalehetőség): a 6. (5. ) elégtelen vizsga után 1 hét, de legkésőbb 2014.
"Bízom benne, hogy félelmetes lesz, az a cél. Széles közönségréteghez szólunk, de a magas elvárású horrorrajongó rétegnek is meg akarunk felelni" – hangsúlyozta a rendező. Mint felidézte, az interneten találkozott először a post mortem-fotókkal. Alapvetően a viktoriánus korszak divatja volt Angliában, majd Amerikában, amikor még nagyon drágák voltak a fotók, és kivételes alkalom volt a fotózásra, hogy a halottat a családja körében utoljára megörökítsék. "Magyarországon vagy Kelet-Európában ennek nem volt kultúrája, legalábbis nem tudok róla" – fűzte hozzá. A rendező azt is elárulta, hogy ha sikerül nemzetközi piacra lépni a filmmel, szívesen folytatná a történetet: az már a húszas években, a spiritiszta szeánszok kisvárosi világában játszódna. Mint fogalmazott, számos konkrét ötletük is van már, amelyeket fel tudnak használni a következő részben. (MTI) Horrorfilm forgatás magyar film horror
Sokféle módon lehet emlékezni az elhunyt szeretteinkre, de a mai modern világban a halottak fényképen való megörökítése szinte teljesen elképzelhetetlennek tűnik. A 19. században azonban a post mortem fotózás a gyász természetes velejárója volt. Ne ítélkezz elsőre, ennek megvolt a maga szépsége! Mivel a fényképezés, a dagerrotípia drága volt, ezek a mai szemmel nézve félelmetes és szomorú képek, a legtöbb család számára az egyetlen fennmaradt fotót jelentették elhunyt hozzátartozóikról. A halott gyermekkel készült fénykép a legtöbb család számára az egyetlen fennmaradt képi emléket jelentette elhunyt hozzátartozóikról Forrás: Flickr A Louis Daguerre és Nicéphore Niépce nevéhez köthető dagerrotípia, a fotográfia történetének első gyakorlati használatba kerülő képrögzítő eljárási formája volt. Az így készült képek nem voltak sokszorosíthatók, így mind egyedi darab. Az ezüstözött rézlemezt polírozták, majd alaposan megtisztították. Ezt követően jód-, bróm- vagy klórgőzben érzékenyítették, addig, míg a rézlemez sötét sárga színűvé vált.
A Post Mortem is ilyen lehetőséget kínál, olyan erős képi és történeti elemekkel, amelyek örök érvényűek. Ezek akkor hatnak igazán, ha nem feltétlenül fejtjük meg a konkrét jelentésüket. És talán itt jön ki a magyar horror egyik még fejleszthető területe: hogy időnként túl direkt minden. Lehetne sejtelmesebb, kevésbé látható, kevésbé egyértelmű. A film központi témája mindannyiunk félelme: a halál. A post mortem fotók a viktoriánus korszak Angliájára voltak leginkább jellemzőek, de elterjedtek az egész nyugati féltekén. Még az 1930-as évekből is maradtak fent ilyen fotók, amelyek az utolsó emléket őrzik meg az elhunytról – többnyire az elhunyt családja körében. Mivel a fotózás drága dolognak számított, sokszor csak ez az egy kép készült az emberekről. A sztori szerint épp az első világháború végén járunk, amikor már a spanyolnáthajárvány is lecsendesedett. Viszont sok halott temetetlenül maradt, és ők a mi világunkban rekedtek. 1918 fagyos telén Tomás (Klem Viktor), a fiatal vándorfotós abból próbál megélni, hogy halottak utolsó fényképét készíti el a családjuk körében.
Van is már egy filmtervünk Szent-Györgyi Albertről, mégpedig a második világháborús kémtevékenységéről, amikor lényegében egy olyan partizáncsapat vezetője volt, amelyik a kiugrást próbálta elősegíteni. És nagyon szeretnék egyszer egy klasszikus háborús mozit is csinálni. Erre szintén formálódik az ötlet; a sztori az első háború végén, a Piavén való háromnapos átkelés idején játszódik, egy magyar rohamosztaggal a központban, Győztesek címmel. – Ez utóbbihoz azonban rengeteg pénz kell, hogy hiteles és ne megmosolyogtató legyen, arról nem is beszélve, hogy Az elit alakulat és a Ryan közlegény megmentése típusú mozikkal kell felvenni a versenyt. Van ennek realitása? – Mivel ez egész egyetlen szakaszról szól, meg lehet csinálni kamaradarab jellegűként is, sok kreativitással, ha a költségvetés úgy diktálja. Én nagyon bízom benne, hogy a Post Mortem külföldi sikerei és több mint kedvező kritikai fogadtatása után valamilyen formában ez és a Szent-Györgyi Albert-mozi is zöld utat kap.
Minden kornak megvannak a maga szokásai, a gyászt is mindenki máshogy éli meg. Egészen véletlen, hogy a fotográfia kialakulása és a viktoriánus kor egy időszakra tehető. Hogy hogy jön ez ide? Úgy, hogy a viktoriánus kori halotti fotókon folyton pörög az internet. A hivatalos nevén post-mortem fotográfiák a halottaknak állítanak emléket, gondolván: mindenkinek jár egy utolsó fotó. A festészet kialakulása óta bevett szokás volt a halott családtagokról festményt készíttetni, de ezt csak a gazdagabbak engedhették meg maguknak. A fotográfia születésének hajnalán, a dagerrotípia feltalálása forradalmasította a portrékészítést. Sokkal olcsóbbá és egyszerűbbé vált, mint portrét rendelni a festőművészektől. Nem csoda, ha az ünnepi fotográfiarendelés hamar elterjedt a középosztályban, sőt, a szegényebbek között is. A megrendelők felöltöztek vasárnapi ruhájukba, elmentek a műterembe, és elkészíttették a portréjukat. Akkortájt úgy vélték, a halott családtagról készült képnek is helye van a családi fotóalbumban.