A kötöttfogásúak 55 kg-os kategóriájának döntőjében Módos Péter nagy csatában kapott ki a belgrádi birkózó-Európa-bajnokságon. A tavalyi világbajnokságon ötödik, ezzel olimpiai kvótás Módos Péter a selejtezőben villámgyorsan, mindkét menetben gyorsan 6-0-ig jutva búcsúztatta a szerb Kristian Gazdagot, a nyolcaddöntőben pedig a kétszeres junior világbajnok bolgár Alekszandar Kosztadinovval vívott nagy meccset, melyet végül három menetben nyert meg. Módos az elődöntőben az orosz Mingijan Szemjonovval mérkőzött. Edző lett az olimpiai bronzérmes birkózónk, Módos Péter - Blikk. Az első menetet a magyar, a másodikat viszont az orosz nyerte, így a harmadik szakasz döntött. Abban egészen a végéig nem született pont, következett a sorsolás, ami az orosznak kedvezett, ő védekezhetett térdelőhelyzetből, ám Módosnak sikerült megpörgetnie, így készülhetett a fináléra. A magyar csapat tájékoztatása szerint a 24 éves versenyző a döntőben óriási csatát vívott az azeri Roman Amojannal. Az első két menet után döntetlen volt az állás, a harmadik végén pedig hiába védekezte ki Módos térdelőhelyzetből riválisa akcióját, a mérkőzésvezető megintette őt, így az azeri örülhetett.
Utána 2005-ben egy vállsérülés és műtét akadályozta, a riói ötkarikás játékokra pedig már nem tudott kijutni. Módos Péter (jobbra) jelenleg negyvenöt-ötven sráccal foglalkozik Úgy érezte, itt az ideje a váltásra, s a Kozma István Birkózó Akadémián fiatalok nevelésével foglalkozik, ebben találta meg saját maga számára az új kihívást. Mindennap elmegy a csarnokba, és tartja a fiatalok számára a tréningeket. Rendkívül lelkes, mint korábban a szőnyegen versenyzőként. – Ez tulajdonképpen egy utánpótlás-nevelő műhely, s ebben találtam újra kivívást magamnak. Szeretném átadni a fiataloknak, amit én az évek során elsajátítottam ebben a sportágban – jegyezte meg Módos. – Az új esztendőben, januárban kezdtem meg a munkát, s remekül érzem ebben a szerepkörben magam. Jelenleg negyvenöt, ötven sráccal foglalkozom, de szeptemberben tovább duzzad majd a létszám, akkor kezdődik majd az igazi nagyüzem. A nagy álmom az, hogy megszerettessem a fiatalokkal a sportágat, és jó birkózókat neveljek belőlük. Minden hétköznap van edzés, előfordul, hogy kétszer, s néha hét végén is összegyűlünk a Körcsarnokban.
A vállsérüléséből felépült magyar azonban még elszántabban küzdött, nagy lendülettel ledöntötte Tatarinovot, és utána már nem kegyelmezett neki, mivel a földön kétszer megpörgette, majd billentéssel 7-3-ra elhúzott. Állásból pedig már csak arra figyelt, hogy megőrizze előnyét. "Óriási öröm számomra, hogy hazai közönség előtt sikerült megszereznem az első világbajnoki érmemet. Ez igazi áttörés lehet a karrieremben. Fejben sokszor lejátszottam, hogy viszem majd földre az oroszt. Éreztem a második félidőben, hogy elfáradt, és ezt kihasználva sikerült levinni" - mondta boldogan Módos. "Ült a taktika, amit megbeszéltünk a mérkőzés előtt" - értékelt Struhács György, a kötöttfogásúak szövetségi kapitánya. "0-3-nál sem aggódtam, a kulcs a lelkierő volt, igazi Csonti-akció volt, ahogy földre vitte, onnantól pedig már nem volt kérdés, hogy megcsinálja az akciókat, és megnyeri a meccset. Példát mutatott abból, hogyan kell felállni egy mérkőzés közben. " Módos a magyar csapat negyedik dobogós helyezését érte el a budapesti vb-n, kedden ugyanis a szabadfogású Veréb István lett harmadik, csütörtökön pedig a nőknél Sastin Marianna első, Barka Emese pedig szintén harmadik lett.
Az 1949-ben tartott egy-párti választáson az MDP "megszerezte" a szavazatok 96%-át: Magyarországon létrejött a proletárdiktatúra. Új alkotmányt fogadtak el, amely rögzítette a kommunista párt vezető szerepét. Kimondták, hogy Magyarország szocialista állam. Az államforma népköztársaság lett. A köztársasági elnök szerepét az Elnöki Tanács vette át, az önkormányzati rendszer helyett kiépült a központi akaratot végrehajtó tanácsrendszer (1950). Érettségi tételek - A Rákosi-korszak gazdaságpolitikája | Sulinet Hírmagazin. GAZDASÁG ÁLLAMOSÍTÁSA: Az egypártrendszer kiépülésével párhuzamosan felgyorsították a gazdaság államosítását is. 1947 őszén, államosították a nagybankokat és a hozzájuk tartozó ipari és kereskedelmi vállalatokat, majd 1948 márciusában minden, 100 főnél több munkást foglalkoztató ipari üzemet. 1949-ben a 10 munkásnál többet alkalmazó iparvállalatokat államosították. Bezárt a Tőzsde, s egyidejűleg mindenhatóvá vált az Országos Tervhivatal. Szintén a fordulat évében az egyházi iskolák államosítását is elrendelték. Ez éles összeütközéshez vezetett a katolikus egyházzal.
Értelmezés Rákosi-korszak alatt tágan a második világháború utáni és a forradalom előtti hónapok közötti éveket értjük. A világháború Magyarország számára szovjet megszállással ért véget, és Rákosi, bár hatalma jelentősen meggyengült Sztálin 1953-as halála után, egészen 1956-ig még szerves része volt a magyar politikának. Végül 1956 július 18-án távolították el a posztjáról szovjet nyomásra, majd a Szovjetunióba száműzték, ahonnan soha többé nem tért vissza. A háború után Az első időszakot, amikor Magyarország államformája még papíron köztársaság volt, fokozatosan erősödő kommunizmus jellemezte. A szovjet katonai támogatás lehetővé tette, hogy bármilyen ellenvetés nélkül építsék ki Rákosiék a totális diktatúrát, de ezt a korai években lépésről lépésre hajtották csak végre. Rákosi nevéhez fűződik az ún. A Rákosi-korszak | középszintű érettségi tétel - Szocialista mémgyár. szalámitaktika, melynek lényege a magyar politikai közélet módszeres megosztása, meggyengítése volt, hogy semmilyen párt se tudjon többséget szerezni a kommunistákkal szemben. Ezt a módszert használta valamennyi kelet-európai állam, aminek volt szerencséje a szovjetek fennhatósága alá kerülni a világháborút követően.
A miniszterelnök lemondott. Az országban így választásokat kellett kiírni – kék cédulás választás. De a kommunisták így sem tudták megnyerni a választást. A miniszterelnök Dinnyés Lajos lett. Filmek a Rákosi-korszak tanulásához - Töri Suli. c) A többpártrendszer felszámolása: – a legerősebb ellenzéki pártot választási csalásra hivatkozva betiltották – az SZDP-t 1948. június 12-én beolvasztották a kommunista pártba, s létrejött a Magyar Dolgozók Pártja (Elnök: Szakasits Árpád, a főtitkár: Rákosi Mátyás) A tényleges irányítás Rákosi kezében maradt. 1949. február 1-én újjászervezték a népfrontot, s a választásokon megszerezte a szavazatok 96, 27%-át. Kiépült a kommunista diktatúra, mely Rákosi Mátyás személyi kultuszával azonosítható. 2. Gazdaságpolitika: a) Az államosítások: Az 1947-es fordulatot a gazdaságban 3 esemény is előrevetítette: – a gazdaság széleskörű államosításának programja – Marshall-terv elutasítása – KGST megalakulása, s csatlakozás a szervezethez A magántulajdon felszámolásának első lépése 1946 júniusában a szénbányák államosítása volt.
1948 nyarán 6500 egyházi iskola került állami tulajdonba; létrejött az egységes állami közoktatás. Az iskolák államosításával a marxizmus-leninizmus szellemében történt a tanítás. Mindszenty József esztergomi érseket 1948 decemberében koholt perben életfogytiglani börtönre ítélték. Rövidesen több egyházi vezető is hasonló sorsra jutott. A FÉLELEM SZEREPE: A hatalom új birtokosai az ellenállás letörését és a társadalom átalakítását csak is terrorral tudták keresztülvinni. A korábban a Belügyminisztériumhoz tartozó Államvédelmi Osztályt (ÁVO) függetlenítették Államvédelmi Hatóság (ÁVH) néven (1948) működött. A hírhedt és kegyetlen szervezet vezetője Péter Gábor lett, aki közvetlenül a párt első emberétől, Rákosi Mátyástól kapta az utasításokat. Internálótáborokat (Kistarcsa) és büntetőtáborokat (Recsk) hoztak létre. A terror elérte a párttagságot, sőt a párt több vezetőjét is. Rákosi korszak esszé. 1949 szeptemberében Rajk Lászlót és társait halálra ítélték, kémkedés és más "népellenes" bűntettek vádjával. A párton belüli koncepciós perekkel egy időben leszámoltak a rendszer "ellenségeivel" is.
A beszolgáltatás mindenki számára kötelező volt. Még a padlást is lesöpörték. Disznót csak engedéllyel lehetett ölni, a levágott állat jelentős részét be kellett szolgáltatni. Aki engedély nélkül vágott, az az ÁVH kezébe kerülhetett. Mindent áthatott a személyi kultusz, a Sztálinnak és Rákosinak kijáró kötelező tisztelet. Mindenütt ki volt téve a képük. Ha nyilvános helyen megjelentek, vagy megemlítették őket, felállva kellett tapsolni. Dicsőítő énekek és versek születtek róluk, szobrokat állítottak nekik. 1953-ban meghalt Sztálin, és új korszak kezdődött a hidegháborús történelemben. Ez Magyarországra is hatott. A szovjet vezetés utasította Rákosit, ossza meg hatalmát. Rákosi "csak" első titkár lett. Az új miniszterelnök, Nagy Imre enyhített a diktatúrán. Az ÁVH hatalmát csökkentette, megszüntette a recski haláltábort. Az erőszakos kollektivizálást leállította, a koncepciós perek elítéltjeit kiengedte a börtönökből. Rákosi korczak esszé. 1955-ben a Varsói Szerződéshez való csatlakozásunkat nem írta alá. A Szovjetunióban 1955-re felülkerekedtek a régi elvtársak, engedtek a magyar belső nyomásnak.
A koalíciós pártokból (FKGP, SZDP, NPP) kiszorították a kommunistákkal szemben álló politikusokat. Sokan emigráltak. decemberében Mindszenty prímásérseket koholt perben életfogytiglani börtönre ítélték. Utoljára maradt a két munkáspárt egyesítése, 1948. júniusában létrejött a Magyar Dolgozók Pártja (MDP). Valójában a szociáldemokrata párt beolvasztásáról beszélhetünk: az új párt programja kommunista program volt, a vezetők többsége az MKP-ból került ki. Az MDP főtitkára Rákosi Mátyás lett. 1949-ben megalakult a Népfront, melynek pártjai közös listán indultak a májusi választásokon. A Népfront elnöke Rákosi, főtitkára Gerő Ernő volt. Az 1949. augusztus 20-án elfogadott "sztálini alkotmány" rögzítette: "munkásosztály marxista-leninista pártja a társadalom vezető ereje". Az államforma a népköztársaság lett. Az állam élén az Elnöki Tanács állott, és annak elnöke törvényerejű rendeleteivel még a látszatparlamentet is kiiktatta. A diktatúra évei: Rákosi Mátyást (1892-1971) "Sztálin legjobb magyar tanítványának" tartották.
Emelték az adóikat, elkobozták gépeiket, állataikat, internálótáborokba (Recsk, Hortobágy), börtönökbe zárták őket. A tsz-ek számának, taglétszámának alakulása Az 1950-es évek elején erőszakolt kolhozosítás valóban jelentősen átalakította az agrártermelés struktúráját, valamint a társadalom szociológiai jellemzőit. A szövetkezesítés első fél évtizede alatt alig több mint egynegyedével tudta csökkenteni a paraszti magángazdaságok számát. 1949-51 között jelentősen megnőtt a tsz-tagok száma, de az országot még mindig a magángazdálkodók látták el élelemmel.