- Tartalom Könyvészeti adatok Szirtes Lajos; Előszó Lovász György: Zalakaros természeti viszonyai 1. A domborzat kialakulásának vázlata Az ősi természeti viszonyok A mai felszín kialakulása (felsőpannontól napjainkig) II. Hidrológiai viszonyok Források, talajvizek Felszíni vizek III. Éghajlati viszonyok Makroklimatikus viszonyok Hőmérsékleti viszonyok Csapadékviszonyok Helyi (mezo) klimatikus viszonyok Talajviszonyok Irodalom Gyulai Ferenc: Zalakaros és környékének növény- és állatvilága 1. Bevezetés 2. Zalakaros környékének növényföldrajzi viszonyai 3. Zalakaros környékének legfontosabb természetes növénytársulásai 40 3. 1. A Zalakarostól nyugatra lévő erdők 3. 2. Balaton környéki látnivalók. A Zalakarostól délkeletre lévő erdők 3. 3. A Zalakaros környéki erdők az erdész szemével 3. 4. A Kis-Balaton növényvilága 3. A Kis-Balaton rövid története 3. A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer 3. A Kis-Balaton növényvilága, 4. Zalakaros környékének állatvilága 4. Erdők és mezők állatvilága Zalakarostól nyugatra 4, 2. A Kis-Balaton állatvilága 4.
Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) 1957-1990 (Községi Búzakalász Mgtsz alapszervezet) 2. 5. Arany János KISZ Alapszervezet 2. 6. KISZ-Alapszervezet, Behiákpuszta 2. 7. úttörő (kisdobos) csapat 2. 8. MSZMP Alapszervezet, SZOT Gyógyüdülő 2. 9. KISZ Alapszervezet, SZOT Gyógyüdülő 308 2. 10. MSZMP Alapszervezet, Gyógyfürdő... 2. 11. Deák Ferenc KISZ Alapszervezet, Gyógyfürdő 2. 12. MSZMP Nagyközségi Bizottsága 2. 13. Nagyközségi KISZ Bizottság 3. A településen korábban működött társadalmi szervezetek 3. Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége (FÉKOSZ) 3. Hazafias Népfront (HNF) 3. Nőtanács, Nőbizottság 3. Magyar Honvédelmi Szövetség (MHSZ) 3. Népi Ellenőrzési Csoport (NECS) 3. Egyesületek 3. Szakszervezetek 4. Politikai élet a rendszerváltás után 5. Lovász György: Zalakaros (Zalakaros Város Önkormányzata, 2000) - antikvarium.hu. A településen jelenleg működő civil szervezetek 5. Alapítványok 5. Egyesületek 5. Zalakarosi Önkéntes Tűzoltó Egyesület 5. Vöröskereszt 5. Zalakarosi Sportkör (Sportegyesület) 6. A tanács, az önkormányzat működéséhez kötődő intézmények, szervezetek 6.
1438-ban Albert király a Rozgonyiaknak adományozta. A várat feltehetően a közeli Pata favárába befészkelődött husziták pusztították el a 15. század közepén. Jelenleg a vár palotarészének falai és néhány szakaszon a várfalak maradványai láthatóak részben helyreállított állapotban. Régen a vártól délre, a Kőporos-tető 400 méter magas fennsíkján volt Bene falu, aminek első írásos említése 1301-ből származik. A települést Benepusztának, Beneváraljának is nevezték. 1713-ban a pestisjárvány elkerülte Benét, a lakosok hálából építették 1767-ben a barokk fogadalmi kistemplomot, amely előtt 1833-ban állított kőkereszt található. Komoly társkereső Zalakaros környékén - Első Találkozás. A 19. század elejéig a Bene-patakon posztóverő kallómalmok sora működött, melyeknek köszönhetően iparvidék alakult a környéken, és a benei posztó igen híressé vált. A régi kallók azonban nem vehették fel a versenyt a gyáriparral, így Bene a 19. század második felében teljesen elnéptelenedett. Újabb fellendülést csak a turizmus elterjedése hozott, amit turistalétesítmények kiépítésével az 1887-ben megalakult Mátra Egylet indított el.
Változások a Kis-Balaton madárvilágában 4. Természetvédelem a Kis-Balaton területén Ördög Ferenc: A Karos helységnév eredete Vándor László: Zalakaros és környékének története az ősidőktől a török kor végéig I. Az ősidőktől a honfoglalásig II. Karos a középkorban A kezdetek. A magyar honfoglalástól 1254-ig Karos királyi birtok (1254-1355) Karos az óbudai prépostság birtokában (1355-1566) III. Karos határfalu a török birodalom szélén A kiskomára vár védőszárnyai alatt (1566-1664) Karos küzdelme a túlélésért (1664-1690) Jegyzetek Halász Imre: A település utolsó két évszázada A kontraktusok évtizedei Zalakaros 1848 után Szőlő és bortermelés Zalakaros a 20. században Kerecsényi Edit; Zalakaros népi értékei 2. Zalakaros földrajzi nevei 3. A, pajtáskertes" gazdálkodás emlékei 4. Zalakaros környéki várak térképe. Építkezés. A lakóház és berendezése 5. A régi szőlőhegyi hajlékok, a pincék 6. A karosa és a Zalakomár környéki népviselet alakulása az 1850-es évektől I. A női viselet 1. A viselet kb. az 1890-es évekig 2. A viselet változása az 1890-es évektől az I. világháborúig 3.
Lovász György: Zalakaros (Zalakaros Város Önkormányzata, 2000) - Lektor Kiadó: Zalakaros Város Önkormányzata Kiadás helye: Zalakaros Kiadás éve: 2000 Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés Oldalszám: 447 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 24 cm x 17 cm ISBN: 963-03-9449-9 Megjegyzés: Színes fotókkal, fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó Kedves Olvasó! Településünk életének több évszázados történetét tartja Ön most a kezében, melyet tisztelettel nyújtunk át államiságunk millenniumán.
A Bene feletti hegygerinceken kilátók (Kozmáry-kilátó), a völgyekben forrásfoglalások, menedékházak, pihenőhelyek épültek. Mátrafüred mai nevét 1893-ban kapta hideg vízű fürdőjére utalva, Ótátrafüred mintájára. Ebben az évben már működött első fürdője. A 20. század első évtizedében már több szálló üzemelt a településen, majd 1908-ben kiépült a Gyöngyös‑Parád kocsiút is. Az első komolyabb fejlesztést Puky Árpád polgármester szorgalmazta, aki Warga László műszaki főtanácsossal elkészíttette a település rendezési tervét: ekkor alakult ki Mátrafüred mai arculata. Zalakaros környéki várak kastélyok. A falut a trianoni békeszerződés után fedezték fel és "foglalták el" az üdülők. Így az 1920-as évek végére már számos villa épült. Ezekben az időkben kezdték el a falu határában elterülő Sás-tó rendbetételét is. 1923. június 5-én megindult a Gyöngyös–Mátrafüred kisvasúti vonalon a forgalom. Ez a vonal csatlakozott a Mátrát behálózó keskeny nyomközű vasúthálózathoz. A hálózat első szakaszait már az 1906-os években elkezdték építeni 600 mm-es nyomközzel.
A magyar honfoglalástól 1254-ig 81 Karos királyi birtok (1254-1355) 82 Karos az óbudai prépostság birtokában (1355-1566) 87 Karos határfalu a török birodalom szélén 91 A kiskomári vár védőszárnyai alatt (1566-1664) 91 Karos küzdelme a túlélésért (1664-1690) 96 Jegyzetek 98 Halász Imre: A település utolsó két évszázada 101 A kontraktusok évtizedei 101 Zalakaros 1848 után 149 Szőlő és bortermelés 165 Zalakaros a 20. században 181 Jegyzetek 209 Kerecsényi Edit: Zalakaros népi értékei 213 Bevezetés 213 Zalakaros földrajzi nevei 216 A "pajtáskertes" gazdálkodás emlékei 218 Építkezés. A lakóház és berendezése 220 A régi szőlőhegyi hajlékok, a pincék 224 A karosi és a Zalakomár környéki népviselet alakulása az 1850-es évektől 229 A női viselet 229 A férfi viselet alakulása az 1850-es évekből kb.
Értékelés: 55 szavazatból Az aktuális rész ismertetője: A Kelet-Mecsek festői völgyébe, Szászvárra egy szép nyári napon érkeztünk meg. A nagyközséggel az ismerkedést a központban, a gyönyörűen felújított várkastéllyal kezdtük. Később két különböző pontra is felkapaszkodtunk, és fentről is megnéztük ezt a szép települést, amelynek a szlogenje sok mindent elárul az itt élők ragaszkodásáról: "Jó szászvárinak lenni". A faluséta során ellátogattunk még a horgásztóhoz, a fürdőbe, a frissen meszelt, példás rendben tartott Tájházba, valamint a Borház szőlészeti és borászati kiállításához. A civil szervezetek közül a Német Nemzetiségi Egyesület énekkara, valamint a Szászvári Ifjúsági Egyesület néptáncosai mutatkoztak be. Ízőrzők szilvás lenny . Szászváron a történelem során sok nemzetiség talált otthonra, akik ma már békében élnek egymással. Az Ízőrzők műsorába a Faluház kemencéje körül készültek csángó, székely, sváb, felvidéki és magyar ételek egyaránt. Ezek a következőek: Cibre savanyú leves, Pásztor tarhonya, Székelykáposzta gombával, Reis rizses hús, Savanyú káposztás gőzgombóc, Szilvás lepény.
Hozzávalók elkészítés: – nehézség: Nincs beállítva sütési hőfok: nincs megadva sütési idő: nincs megadva Töltelékhez 80 dkg szilva 5 dkg porcukor 4 dkg mazsola vagy darált dió só 2 tojássárgája 0, 5 dl tejföl 3 dkg porcukor 20 dkg Rama margarin 30 dkg liszt Elkészítés A lisztet, a zsiradékot vagy sütőmargarint, a porcukrot, a 2 tojássárgáját, a fél dl tejfölt összegyúrjuk, majd egy rövid ideig pihenni hagyjuk. Vékonyra kinyújtjuk, a sütőlemezen villával megszurkáljuk, és félig megsütjük. Ha kihűlt, egyenletesen megrakjuk 5 dkg porcukorral és a mazsolával, vagy a darált dióval, majd bevonjuk a következő masszával: a 3 tojássárgáját 1 dl tejföllel, 4 dkg cukorral és 5 dkg liszttel habosra keverjük, majd beleforgatjuk az 5 tojásfehérjéből vert, és 4 dkg porcukorral ízesített kemény habot. Ízőrzők szilvás lepény éva. A szilvás tésztát egyenletesen bevonjuk vele, és közepes hőfokú sütőben megsütjük. Ha langyosra hűlt, szeleteljük. gyermekkel is készíthető Hasonló kategóriák szilvás lepény kelt tésztából szilvás lepény kelt tésztával
Az összes száraz hozzávalót elegyítjük, majd lazán a folyékony anyaghoz keverjük. A formát vékonyan kikenjük kókuszzsírral és a felezett szilvákat a domború felükkel felfelé szorosan a forma aljára pakolásszuk. Erre ráöntjük a masszát és 170-180 fokra előmelegített sütőben sütjük, 5-10 percig légkeverésen, majd alsó-felső sütésen folytatjuk. Zwetschgendatschi (Bajor szilvás lepény) - Magyar Konyha. Tűpróba után vesszük szín, ez a verzió a színe alapján nem segített annak eldöntésében, hogy kellőképpen megsült-e. Kihűtjük és utána óvatosan kiborítjuk egy megfelelő nagyságú tányérra/tálra. tálaláshoz fahéjas cukorpótlóval meghinthetjük.