Gyurcsány Ferenc a Márki-Zay Péter által vezetett ellenzéki együttműködésre utalva azt mondta: "a közös hajónak tovább kell mennie", ugyanakkor egyetértését fejezte ki azokkal, akik szerint a hajó vezetését nem a "legjobb kapitányra" bízták. A DK elnöke azt mondta: a választás nem volt szabad és nem volt tisztességes, de kétségtelen, hogy a magyar választók túlnyomó többsége "ezt a választást így elfogadta és a tegnapi kormánynak adott holnapra is megbízást". Úgy értékelt: a helyzetet bizonyos értelemben tudomásul kell venni, de egyúttal ki kell mondani, hogy azt az álmot, célt, amilyennek látni szeretnék Magyarországot, nem adták fel. Gyurcsány Ferenc kitért arra is, a csalódás első óráiban sem szeretné kikerülni a kérdést, hogy a vereség miért következhetett be, s mi a tanulsága. Demokratikus koalicio hui. Kiemelte: ha valaki csatába és küzdelembe megy, nem adhatja fel azt, amit valójában gondol, valamilyen taktikai megfontolásból. Úgy értékelt: nem lehet egy európai polgári, alapvetően baloldali gondolatú ellenzék egy olyan programmal sikeres, amely sok tekintetben a kormányzó jobb oldalt tekinti példának és mintának.
Gyurcsány Ferenc azzal kezdte tizennyolcadik évértékelő beszédét: ha sommásan fogalmaznék, azt mondanám, hogy pocsék év volt a tavalyi. Ezt árnyalva hozzátette: reméli, hogy mindenkinek a magánéletében voltak örömteli pillanatok is, egy érintés, egy siker, egy gyógyulás. A DK elnöke szerint nem lehet megengedni, hogy egy szűk, tehetős réteg mellett egyre többen a hátramaradottak Magyarországát képviseljék, éljék és szenvedjék. Gyurcsány Ferenc majdnem biztos abban, hogy az elmúlt évszázad legkorruptabb kormánya a mostani, és hosszan beszélt a politika feslettségéről is. A korábbi miniszterelnök kifejtette: a keresztény lehajol, nem ágaskodik, a keresztény megbocsájt, nem büntet, a keresztény szeret, és nem gyűlöl. Itt pogány barbárokkal állunk szemben, akik a kereszténység szent ügyébe próbálják burkolni magukat. Fontos kérdések Gyurcsány Ferenc kifejtette: az ellenzéki pártok sokszor fogalmaznak meg kritikát a kormánnyal szemben, de ez természetes, hiszen ez az ellenzék dolga. Kispest.hu - Demokratikus Koalíció - DK. A legnagyobb különbség a kormány és ellenzéke között az, hogy hol a helye Magyarországnak.
A hírműsor úgy tudja: Gyurcsány Ferenc lesz a pártelnök és Molnár Csaba a parlamenti frakcióvezető. 2011. 08:55 Gyurcsányék is vigyáznak, nehogy túl kicsi legyen az MSZP-frakció A Gyurcsány Ferenc volt kormányfő vezette Demokratikus Koalíció Platform is fontosnak tartja, hogy az MSZP maradjon a parlament vezető ellenzéki ereje, ezért tizenegynél több szocialista képviselő biztosan nem csatlakozik a várhatóan kiválókhoz - mondta a platform igazgatója pénteken az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. 2011. Demokratikus koalicio humour. 20. 12:05 MTI / Gyurcsány: bejelentés szombaton, valószínűbb a szakítás Szombaton bejelentést tesz a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció Platform, és valószínű, hogy kiválnak az MSZP-ből. 2011. 13. 13:13 Hétfő a határidő: Mesterházy nyílt szakítást akar Mesterházy Attila levélben kéri az MSZP tagjait arra, hogy hétfőig nyilatkozzanak, maradnak-e a frakcióban. Feljelentik az ügyészségen a megyei közgyűlések elnökeit is, mert a közgyűlésben való szavazás nélkül átengedik az önkormányzatok vagyonát az államnak.
Ezzel együtt azt mondta: a közös hajónak tovább kell mennie, a végső úticél nem változott. "Magyarország Európába tart" – jelentette ki, hozzáfűzve: hosszabb úton, de oda fognak jutni. Ehhez sok mindent újra kell tervezni, de dolgozni fognak Magyarországért, a köztársaságért.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd, Archív Dobrev Klára, Gyurcsány Ferenc, Molnár Csaba és Rónai Sándor 2019. május 24-én A korábban viszonylag kiegyenlített ellenzéki erőviszonyok a Demokratikus Koalíció előretörése nyomán jelentősen megváltoztak, az elmúlt másfél évben az ellenzéki összefogással szimpatizáló szavazók körében a DK vált a legnépszerűbb párttá – derül ki a Századvég elemzéséből. A volt miniszterelnök pártját az ellenzékiek 32 százaléka támogatná egy most vasárnap tartandó országgyűlési választáson, míg 2020 januárjában mindössze a 15 százalékuk nyilatkozott így. Gyurcsány Ferenc: súlyos vereséget szenvedtünk | Demokrata. A Jobbikra az ellenzéki orientációjú választópolgárok 18 százaléka, a Momentum Mozgalomra a 14 százalékuk szavazna. Ez az arány 2020 januárjában a Jobbik esetében 16, a Momentum vonatkozásában 27 százalék volt. Az MSZP-Párbeszédre az ellenzéki összefogást támogatók 6 százaléka, az LMP-re a 4 százalékuk voksolna. Tavaly januárban a szocialista párt 9, az LMP 5 százalékra számíthatott volna ebben a választói csoportban – olvasható az elemzésben.
Most elcsúszott, és leesett a lépcső aljára. – Ennél sokan erősebben fogalmaznak… Inkább azt mondják, hogy ezzel a vereséggel kiírta magát a politikából, sőt, gyakorlatilag politikai hulla lett. – Nagyot esett, fel kell hagynia az országos politizálással szerintem, de Hódmezővásárhelyen még van legitimitása, jó eredményt ért el. Abban viszont reménykedem, hogy a mandátumát nem fogja átvenni a parlamentbe, mert szerintem nagy kockázatot vállalna azzal, ha feladná a polgármesteri széket az ellenzéki országgyűlési képviselőségért. A politikai hulla kifejezést viszont nagyon nem szeretem hangoztatni senkire, mert ha ilyen szempontból nézzük, akkor Orbán Viktor is az volt 2002-ben, most meg újra kormányt alakít. Demokratikus koalicio hu jintao. – Makói és térségi ügyekben lesz még együttműködés önök között? – Én azt látom, hogy most elsősorban Hódmezővásárhelyen kell visszazökkennie a politikába. Nekem, mint önkormányzati képviselőnek, ahogy eddig is tettem a helyi ügyekre kell koncentrálnom, ugyanakkor a Demokratikus Koalíció Országos Tanácsának tagjaként értékelni kell országosan is az eredményeket, irányt kell kijelölni.
vagy Arató Gergely Balázs Péter Barkóczi Balázs Benedek Szilveszter Berecz Mátyás Csonka Balázs Dr. Bősz Anett Dr. Csidei Irén Dr. Czeglédy Csaba Dr. Gasztonyi László Dr. Konczer Erik Dr. Kondé Gábor Dr. Magóné Tóth Gyöngyi Dr. Oláh Lajos Dr. Sápi Mónika Dr. Szakács László Dr. Demokratikus Koalíció Platform | hvg.hu. Varga István Godó Beatrix Horváth Jácint Jancsó Zita Jánosi-Lesi Ágota Jószai Teodóra Kertész Éva Leel-Őssy Gábor Molnár László Sermer Ádám Szabó Loránd Szarkándi Lajosné Sziráki Pál Szőkéné Kopping Rita Varga Zoltán Varju László
csatatér körzeteken (Hódmezővásárhely, Budapest XII. kerülete, Budakeszi stb. ) kívül jellemzően a fideszesnek tartott területek produkáltak, ugyanakkor már jelzett valamit. Az utolsó napokban és a választás napján beindított kormánypárti mozgósításra, amely olyan anyagi és humán erőforrásokkal gazdálkodhatott, amiről az egyébként rengeteget dolgozó, de jóval szerényebb lehetőségű ellenzék legföljebb álmodhatott, a jelek szerint nem volt érdemi válasz. A baloldali pártok külön tarthatják az eredményvárót | hirado.hu. A heteken át minden létező kommunikációs csatornán folyamatosan áradó kormányzati propaganda hatása is jelentős lehetett: ha csupán arra az egyetlen adatra gondolunk, hogy Magyarországon hányan veszik készpénznek az önmagukat lebombázó ukránokról szóló fake newst, nos, abból is sejthető ennek a (dez)információs össztűznek a hatékonysága. Ráadásul az ellenzék eleve nagy versenyhátrányból indult, és végig egyenlőtlen feltételek mellett kellett kampányolnia: mindezek ismeretében is a létező hiányosságokat persze föl lehet róni (például az erőteljesebb központi üzenetek hiányát), csak éppen nincs értelme – hiszen a Fidesz propagandagépezete mindenből, akár a semmiből is lejárató kampányokat kreált.
A Republikon és a Medián mutatta ki a legnagyobb népszerűségnövekedést a kormánypártok esetében, a két kutatócég 6 százalékpontos emelkedésről számolt be. Ellenzéki lejtmenet az előválasztás óta A kormánypártokkal ellentétes utat járt be az ellenzék, amely az előválasztás alatt érte el a legmagasabb támogatottságát, a Republikon októberben még 52 százalékot, az Idea és a Medián pedig 47 százalékra mért esetükben. Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelöltsége ugyanakkor egyértelmű törést hozott a baloldali pártok népszerűségében, az említett három közvélemény-kutató a hódmezővásárhelyi polgármester színre lépése óta egyszer sem mérte az ellenzéki közös lista erősödését. Magyar baloldali bartok es. Fotó: Shutterstock Bár a Závecz Research szerint az ellenzék a bizonytalanok körében még rendelkezik tartalékkal, nem jó előjel a számukra, hogy Márki-Zay Péter egyre népszerűtlenebb, a Századvég februárban arról számolt be, hogy a válaszadók mindössze 33 százaléka nyilatkozott róla pozitívan, 62 százaléka kedvezőtlen véleménnyel volt a miniszterelnök-jelöltről.
Tény ugyanakkor, hogy korábban már volt példa a képviselőkkel történő "cserekereskedelemre", amikor frakcióalakítás céljával a Párbeszéd "kölcsönvett" egy szocialista képviselőt, Burány Sándort, és magához csábította az önmagát függetlenként pozícionáló Mellár Tamást is. Jól látható tehát, hogy kreatív megoldásokkal újra lehet osztani a baloldali tortát, azonban széttöredezettségük, valamint a mélyben meghúzódó konfliktusaik nem növelik sem a kormányzóképességüket, sem pedig a parlamenti súlyukat. Mivel a baloldal az összefogás kényszerpályájára sodorta magát, már most hosszú azoknak a politikusoknak a sora, akiknek nincs biztosítva politikai jövőjük, és matematikailag jó esély van arra, hogy a baloldali formációk elnökségi tagjainak egy része elbúcsúzhat a parlamenti politizálásra vonatkozó terveitől. Magyar baloldali bartok 3. A Mindenki Magyarországa Mozgalom egyetlen egyéni választókerületben indít jelöltet, mégpedig Márki-Zay Pétert, aki történetesen az országos választási listán is szerepelni fog. A baloldal miniszterelnök-jelöltjén kívül azonban legalább négy politikusra van szüksége a mozgalomnak ahhoz, hogy a vele szövetségben álló Új Világ Néppárt frakciót alakíthasson.