Kattintson ide! Mennyi antitest van a Szputnyik első és második oltása után? Ahogy korábban megírtuk, nemrég tízezer beoltott ember vérmintáján végeztek antitestvizsgálatokat Szerbiában. A vizsgálat során az antitestek jelenlétét kétszer elemezték: először két héttel az első, majd két héttel a második oltás után. Hangsúlyozták: az antitestszám nem az egyetlen mutatója a szervezet immunválaszának, de azt képes jelezni, hogy az egyes korosztályok miként reagáltak az oltásokra. A Szputnyik V-nél azt találták, hogy az első adag után három héttel tehát 21 napra rá volt mérhető mennyiségű antitestet, a második oltás után azonban az oltottak több mint 92 százalékánál megvolt a megfelelő ellenanyagszint. Ez is érdekelheti: Mikortól véd a Szputnyik vakcina? Itt vannak az adatok Kínai vakcina: mikortó ad védettséget a Sinopharm oltás? Pfizer vakcina: ezek a 2. oltás utáni mellékhatások Ezzel számoljon, ha oltás után nincs semmilyen tünete! Forrás: EgészségKalauz
Itt máskor azt kérjük, hogy támogasd a G7-et. Most az kérjük, támogasd azokat, akiknek most van rá a legnagyobb szükségük. A Szputnyik vakcina mennyiségének fogyatkozása (" korlátozott mennyiségben még foglalható ") hónapok óta része volt az oltóanyagokkal kapcsolatos kormányzati kommunikációnak, és ez alapján elvileg nem lenne meglepetés, hogy november közepén ezzel kapcsolatban már csak egy tömör mondat szerepelt a tájékoztatókban: "a Szputnyik már elfogyott". Ami miatt mégis elgondolkodtató a dolog, az az a statisztika, amely szerint a készlet tizedét, közel 200 ezer dózist még nem használtak fel. A beadott vakcinák típusára vonatkozó információt ugyan hazai felhasználásra a magyar kormányzat sohasem tett közzé, elküldi viszont az adatokat az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központnak (ECDC), amelynek oldaláról ez némi késéssel legyűjthető. Egy ideig heti bontásban még azt is követhettük, hogy az egyes vakcinákból mennyi első és második dózist adtak be, és ennek pont a Szputnyiknál volt is jelentősége, mert az első és a második oltás tartalma nem egyezett meg (az eltérő hordozóvírus miatt).
Akik nem tudták vagy akarták maguknak a Janssent kiharcolni harmadik oltásként, még abban bízhatnak, hogy idővel az orosz oltóanyag is megszerzi a WHO és/vagy az EMA engedélyét. Valószínűleg az előbbire van gyorsabban esély, és ha ez megtörténik, akkor Spanyolországba például már beutazhatnak a Szputnyikkal oltottak. (A Sinopharmnak WHO-engedélye van, EMA nincs, de a spanyol kormánynak az előbbi is elég. ) Az EMA-engedély már keményebb diónak tűnik, most éppen 2022 első negyedévére teszik ennek a kiadását, de ez már olyan sokszor késett, hogy jósolni teljesen felesleges. Adat járvány koronavírus koronavírus-oltás oltás szputnyik védőoltás Olvasson tovább a kategóriában
A nemrég megjelent, korrekt módon tálalt anyagok is megerősítik a Szputnyik hatékonyságát (ezt egyébként már jó ideje nem is kérdőjelezték meg szakemberek), bár ezek még mindig nem jelentik azt, hogy a Szputnyik biztosan a legjobb lenne az idehaza használt vakcinák közül. * A szóban forgó tanulmány szerint az ideahaza alkalmazott vakcinák közül június 10-ig a halálozás ellen a Szputnyik, a megbetegedéssel szemben a Moderna adta a legnagyobb arányú védelmet. Az egyes vakcinákat azonban nem ugyanolyan kor- és veszélyeztetettségi csoportokban adták (a Szputnyikot krónikus betegek egy ideig egyáltalán nem kaphatták, és utána is csak korlátozottan), így az összehasonlítás nem lehet tökéletes. Mindenesetre a korábbi kormányzati kommunikáció alapján akár váratlannak is nevezhető nyilatkozatok voltak az utóbbi hetekben: Szputnyik V-t a közeljövőben nem tervezünk vásárolni – igaz, ez a bőségesen rendelkezésre álló vakcinamennyiség alapján logikus is. Az épülő magyar vakcinagyár még idén megkaphatja a Szputnyik V licencét, azaz idehaza készülhet ilyen oltóanyag.
Ez az adatszolgáltatás abból a szempontból is jól jött, hogy figyelemmel lehetett kísérni, mikor mennyi esedékes a második dózisokból. Ez azért volt érdekes, mert az orosz gyártó elég gyakran nem tudta tartani a szerződésben lefektetett szállítási ütemezést, és kérdéses volt, megkaphatja-e mindenki a második dózisát az előírt háromhetes intervallumnak megfelelően. Ezzel végül valószínűleg nem volt probléma, és az orosz gyártó májusban leszállította az utolsó 200 ezer adagot is. Mivel most már nem annyira érdekes a dózisok megoszlása, az alábbi grafikonon összesítve ábrázoltuk a Szputnyik vakcinák érkezését és felhasználását: Látszik, hogy az orosz vakcina felhasználása június közepén szinte megállt, utána már alig alkalmazták. A legutóbbi héten pedig már egyetlen egy dózist sem adtak be belőle. Ennek elvileg három oka lehet: Nyáron már bőségesen rendelkezésre álltak nyugati vakcinák is, és aki addig kivárt, nem akart orosz oltóanyagot. A statisztika nem tartalmazza az összes felhasznált Szputnyikot, és valójában már ekkor alig volt az oltóanyagból raktáron.
Ami az igényeket illeti, a vakcinabőség idején már a korábbinál sokkal többet nyomott a latba, hogy a Szputnyikot – az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jóváhagyásának hiányában – egy sor uniós tagország sem ismeri el, azaz nem tud beutazni ezekbe az országokba, akit Szputnyikkal oltottak. Másrészt ott van a grafikonon szereplő statisztika, amelynek forrásában néhány ezres utólagos korrekciók előfordultak korábban, de ha százezres nagyságrendben jelentene hibásan az ECDC-nek a magyar járványügy, az még az eddiginél is sokkal rosszabb bizonyítványt állítana ki a magyar adatszolgáltatásról. Ráadásul más oltóanyagoknál egybevág az ECDC-táblázatból kiolvasható mennyiség azzal, amit a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely időnként ismertet. Ráadásul – szemben az ECDC táblázatával – a gyártóval kötött szerződés alapján nem is kétmillió, hanem 2, 06 millió dózist kellett szállítaniuk az oroszoknak, és a hivatalos magyar oldal szerint ezt meg is tették.
Számos agyi területet károsíthat a COVID-19 egy frissen publikált tanulmány eredménye szerint. Az Oxfordi Egyetem tanulmánya szerint a koronavírus okozta COVID-19 az agy zsugorodását okozhatja, csökkentheti a szürkeállományt az érzelmeket és a memóriát irányító régiókban, és károsíthatja a szaglásérzékelésért felelős területeket. A kutatásból kiderült, hogy a betegség hatásai olyanoknál is jelentkeztek, akiket nem kellett kórházban kezelni. A tudósok szerint további vizsgálatokkal lehet majd megállapítani, hogy ezek a szövődmények részben visszafordíthatók-e, vagy hosszú távon fennmaradnak. Egyesek hónapokkal a koronavírus-fertőzésből való kigyógyulásuk után olyan fizikai, idegrendszeri vagy kognitív tüneteket észlelnek, amelyek jelentősen rontanak az életminőségükön. Habár ezt a hosszú COVID-ként azonosított jelenséget már a járvány első hulláma óta ismerjük, még mindig nem világos, hogy ki hajlamos rá. Egy nemrég publikált kutatás közelebb hozta a megoldást. Az oltottaknál feleakkora valószínűséggel alakulhat ki hosszú COVID-19 "Erős bizonyíték van arra, hogy a COVID-19 következtében agyi rendellenességek lépnek fel " - írták a kutatók a hétfőn publikált tanulmányban.
Elbocsátással, outplacementtel kapcsolatos kérdéseiket Hadas Hajdu Helgának tehetik fel Nyugdíjjal kapcsolatos kérdéseiket Saldo Zrt válaszolja meg. Társadalombiztosítással kapcsolatos kérdéseiket Mányi Julianna válaszolja meg. Employer brandinggel kapcsolatban Kádár Balázstól kérdezhet. Újévtől Szerbiában változnak a nyugdíjba vonulás feltételei | SZMSZ (Szabad Magyar Szó). Közszolgálati kérdésekkel kapcsolatban Dr. Hódosi Anikótól kérdezhet. Diákmunka kérdésekre Szerepi Bálint válaszol. HR Szoftverekkel, felhővel kapcsolatban Beck Zsolt ad választ.
A résznyugdíjhoz is legalább 15 év kell. Ha tudni lehet, hogy kevés lesz a szolgálati idő, akkor is van megoldás: A nők azonban 40 év szolgálati idő megszerzése után életkortól függetlenül elmehetnek kedvezményes öregségi nyugdíjba, azzal a feltétellel, hogy a 40-ből legalább 32 év keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idejük van. Ha értesülni szeretnél híreinkről, lépj be Facebook-csoportunkba! Nyugdíjaztatás 2020-ban | Családi Kör. Iratkozzon fel hírlevelünkre! Értesüljön elsőként legfontosabb híreinkről! TERMÉKAJÁNLÓ Egészséghoroszkóp: a Szűz érrendszeri problémára, a Nyilas idegkimerültségre készüljön, a Kosnak nyugtatóra lesz szüksége Horoszkóp: Ennek a 3 csillagjegynek hoz szerencsét az április Hányszor lehet sütni ugyan abban az olajban?
2019. szept 17. 11:47 #nyugdij feltételei Íme a részletek. A nyugdíjkorhatár már egy pár éve folyamatosan emelkedik. Idén fő szabály szerint a betöltött 64 éves kortól lehet igényelni az öregségi nyugdíjat, jövőre 64, 5 éves kortól lehet majd. Ez azt jelenti, hogy 2020-tól a 64 év 183 napos nyugdíjkorhatáruk betöltésével az 1956. első félévében született évjárat még nem nyugdíjas tagjai igényelhetik az öregségi nyugdíjukat – írta a Nyugdíjguru. Az idén érvényes 64 éves korhatárhoz képest fél évvel emelt nyugdíjkorhatár miatt az 1956-ban született személyek attól függően igényelhetik jövőre vagy csak 2021-ben az öregségi nyugdíjukat, hogy 1956 első vagy második félévében születtek-e. Aki 1956 január 1. és június 30. között született, az 2020. második félévében tölti be a korhatárát, míg aki 1956. július 1. és december 31. között született, az csak 2021. Mikor járok jobban a nyugdíjigény benyújtásával?- HR Portál. első félévében fogja betölteni a korhatárt. Az öregségi teljes nyugdíjhoz a betöltött koron kívül feltétel, hogy minimálisan 20 év szolgálati idővel rendelkezzen a nyugdíjt igénylő személy.