Ha megkérdeznék mi értelme? A válasz egyszerű, egy évig egy kicsivel több figyelmet fordítunk a körülöttünk lévő természet egy-egy, kevésbé ismert, vagy elfeledett élőlényére. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tavaly májusban zárult lakossági szavazása alapján 2013 év madara a gyurgyalag. Magyarország egyik legszínpompásabb madara a telet Afrikában tölti, csak a legmelegebb hónapokra látogat hozzánk költeni. Májusban érkezik és szeptember végére már el is hagyja a Kárpát-medencét. Fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke százezer forint. Szilveszter éjjelén zárult az Év hala - 2013 címért folyó verseny, amelyet 2012 őszén hirdettek meg. Hat és fél ezernél több szavazat alapján dőlt el, hogy a jelöltek közül melyik viselheti 2013-ban az Év hala címet. Induláskor még az egyetemi kutatók által javasolt kurta baing állt az élen, néhány nappal később azonban már a horgászok kedvence, a menyhal vezette a mezőnyt amely aztán a szavazatok 53 százalékával győzött. Az utóbbi években gyakoribbá vált vizeinkben a menyhal, amely komolyabb célpontja is lehetne a téli horgászatnak.
2013 év madara - a gyurgyalag - YouTube
A kotlási idő 20-22 nap, míg a fiókák kb. 30 nap alatt érik el röpképességüket. A kotlásban és a fiókák táplálásában mindkét szülő részt vesz. A fajt veszélyeztető tényezők legtöbbje a költéshez kapcsolódik: Fészkelőhely és a fészektelep megsemmisítése Annak ellenére, hogy a gyurgyalag fokozottan védett madár, fészektelepeit vagy egyes fészkeit gyakran barbár módon szándékosan megsemmisítik. Ennek leggyakoribb módja a bejárati nyílások eltömése, gyakran akkor, amikor a szülő madarak is bent vannak. Az eltömést legtöbbször ronggyal végzik, de előfordul, hogy szájával a lyuk felé nyíló üveget helyeznek a bejáratba, vagy hosszabb karót dugnak az alagútba. Ilyen esetekben a fiókák mindig, esetenként pedig a szülők is elpusztulnak. Olyan eset is előfordul, amikor a bejárati nyílásba éjszaka meggyújtott kénrudat tesznek, aminek füstje szintén elpusztítja a madarakat. Megesik, hogy szándékosan tönkreteszik a fészkes partfalat. Utóbbi azonban többnyire nem a gyurgyalag ellen irányuló szándékos pusztítás miatt következik be, hanem hanyagságból, nemtörődömségből.
A kotlásban és a fiókák táplálásában mindkét szülő részt vesz. A fajt veszélyeztető tényezők legtöbbje a költéshez kapcsolódik: Fészkelőhely és a fészektelep megsemmisítése Annak ellenére, hogy a gyurgyalag fokozottan védett madár, fészektelepeit vagy egyes fészkeit gyakran barbár módon szándékosan megsemmisítik. Ennek leggyakoribb módja a bejárati nyílások eltömése, gyakran akkor, amikor a szülő madarak is bent vannak. Az eltömést legtöbbször ronggyal végzik, de előfordul, hogy szájával a lyuk felé nyíló üveget helyeznek a bejáratba, vagy hosszabb karót dugnak az alagútba. Ilyen esetekben a fiókák mindig, esetenként pedig a szülők is elpusztulnak. Olyan eset is előfordul, amikor a bejárati nyílásba éjszaka meggyújtott kénrudat tesznek, aminek füstje szintén elpusztítja a madarakat. Megesik, hogy szándékosan tönkreteszik a fészkes partfalat. Utóbbi azonban többnyire nem a gyurgyalag ellen irányuló szándékos pusztítás miatt következik be, hanem hanyagságból, nemtörődömségből. Előfordul ugyanis, hogy a homokbányákban azért semmisülnek meg fészkek, mert anyagnyerési céllal lefejtik a falat.
A fürj vonuláskor gyakran teljesen nyílt területeken pihen, sőt, éjszakánként akár panelházak lapostetőin is megjelenik és hallatja jellegzetes hangját (Fotó: ifj. Oláh János). Gyurgyalag A gyurgyalag az egyik legszínesebb, leglátványosabb madarunk (Fotó: Lóki Csaba). Főleg nagyobb termetű repülő rovarokkal táplálkozik, és mint az ilyen fajok általában, a legkorábban elvonulók − a telet Afrikában tölti − és a legkésőbb érkezők közé tartozik. Költési viselkedése is különleges, mivel partfalakban, telepesen (gyakran a parifecskékkel együtt) fészkelő faj. Speciális táplálkozása és fészkelési viselkedése miatt állományát számos veszély fenyegeti: partfalak természetes eróziója és benövényesedése, illegális homokbányászat, hűvös időben előforduló méh zsákmányolása miatt a méhészetek közelében működő telepek megrongálása. programjának adatai alapján a gyurgyalag hazai állománya az elmúlt több, mint tíz évben mérsékelten csökkenő tendenciát mutat A gyurgyalag hazai fészkelőállományának területi eloszlása 1997-2011. között (Forrás: MME Monitoring Központ − Nagy Károly).
Sajnos az is előfordul, hogy a méhészek a kaptárak környékén ejtik el őket. A hatósági eljárások során felderített zugpreparatóriumokban az egyik leggyakrabban előkerülő madárfaj. Az idei évben szeretnénk kiemelten foglalkozni az elöregedett, benövényesedett telepek felújításával, újak létesítésével, a fészektelepeket érintő illegális tevékenységek felderítésével és visszaszorításával, valamint a zavarás megelőzésével. Mit tehetek én? A költőhelyek fenntartása és új költőhelyek létrehozása fontos szerepet játszhat a gyurgyalag állományának megőrzésében. Erről a kérdésről részletesen olvashat a témával foglalkozó madárvédelmi oldalunkon, illetve az itt letölthető élőhelykezelési beszámolóból. Ez a tevékenység engedélyekhez és szakértelemhez kötött, így az önkéntesek bekapcsolódását leginkább helyi csoportjaink által szervezett akciókban várjuk. Az év madara kampány során folyamatosan hírt adunk a kapcsolódó terepi programokról. Fontos, hogy ha tudomására jut bármilyen, a fészkelőtelepeket (gyurgyalag és partifecske) érintő illegális tevékenység vagy zavaró tényező, akkor értesítse a területileg illetékes zöldhatóságot ( részletek és címkereső >>) vagy az MME-t. A megfelelő információ birtokában az állami természetvédelmi szervezetekkel együttműködve hatékonyan fel tudunk lépni a probléma megoldása érdekében.
A puszta télen stílusa A vers stílusa realista. Petőfi már-már szociográfiai pontossággal, aprólékos megfigyeléssel, erőteljes realizmussal festi meg a pusztát, a tájat, az állatokat, az embereket egyaránt. Ez a realizmus természetes módon fakad a költő által meghirdetett népi-nemzeti irányzatból és a társadalmi, politikai változásokból. A Petőfi által hirdetett politikai irányzat a nép megismerését, felemelését és a politikába, kultúrába való bevonását tűzte a zászlajára. Később egy Aranynak írt levelében fejtette ki, hogy "uralkodóvá kell tenni a népet a költészetben, hogy később a politikában is uralkodhassék. " Nyelvezetére a természetes, egyszerű szóhasználat és mondatalkotás jellemző. A népdalokat tekintette példaképének, s ez nemcsak műdalaira igaz, hanem tájleíró, szerelmes, hazafias és egyéb verseire is. Ez az egyszerűség azonban nem jár együtt a lírai kifejezőerő csökkenésével Petőfinél. Sőt, képeit, még a legbonyolultabb képeit is, könnyen átéli az olvasó. Petőfi Sándor tájleíró lírája | doksi.net. Aprólékos, szinte tudományos hűséggel, hitelességgel megrajzolt képeinek rendkívüli sugalmazó erejük, hangulatkeltő és asszociációkat ébresztő hatásuk van.
A téli puszta csöndjét alig-alig töri meg a szél süvöltése. Petőfi azokat az elnémult hangokat sorolja fel, amelyek nyáron benépesítik a pusztát, de ezek a télen nem hallható hangok akkor is az elmúlást idézik, amikor hallatszanak, pl. a kesergő síp vagy a méla kolomp. Olyan, mintha a költőt megérintette volna az elmúlás érzete, vagy megsejtette volna valaminek az elvesztését (talán az ifjúságét? Petőfi Sándor: A puszta, télen elemzés - Irodalom kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. ). A versben minden magányos, méla, szomorú vagy sejtelmes a félig ködbe burkolt betyártól a kiűzött királyként lenyugvó napig. A tél képe többnyire a magányos, elmúlásra ítélt embert sejteti meg. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Kifejezőeszközként felkiáltásokat, tagadószókat, hangtalanságot kifejező igéket, megszemélyesítéseket, metaforákat, hasonlatokat használ. Az elemzésnek még nincs vége. Kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2
Az utolsó szakasz értelmezése két féle lehet! Ez nagyon fontos! Az első lehet egy természeti jelenség a naplemente! A második pedig jelképezheti a költő politikai nézeteit a forradalom várás izgalmát! Figyelem! Mivel nem voltunk ott nem tudhatjuk hogy pontosan mi volt a szándék ezért mind a 2 verzió lehetséges!