2010 és 2019 között az NMHH Médiatanácsának tagja volt. Hankiss Ágnes halálát követően a Médiatanács kiegészült, hiszen az elnökön túl egy új tagot is választott az Országgyűlés. Bartóki-Gönczy Balázs – akit 133 igen és 6 nem szavazattal választott meg a parlament – jogász, doktori fokozatát a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerezte, 2011 és 2016 között az NMHH munkatársa volt. Bartok goenczy balazs der. Kutatási területei közé tartozik az elektronikus hírközlési jog, az újmédia és a világűr joga. Megbízatása a Médiatanács korábban választott tagjainak megbízatási idejére szól.
Bartóki-Gönczy Balázs azt is leszögezte, jogszerűen nem lehet beszélni arról sem, hogy valaki parcellákat adjon-vegyen a Holdon. A megállapodást 1967-ben kötötték, azonban az új űrkorszak hajnalán járva a magántőke egyre erőteljesebben nyomul a szektorban, elég csak a SpaceX-re vagy a Blue Originre gondolni. Bár a világűrszerződést nem a SpaceX, hanem az Egyesült Államok írta alá, ezért az állam jelenik meg kötelezettként, de az állam köteles betartatni ezeket a szabályokat a magánvállalatokkal is. Az állam ugyanis korlátlan felelős nemzeti vállalatai tevékenységéért, ráadásul, ha az állam nem ismerheti el a magánvállalat tulajdonjogát, úgy annak védelmét sem biztosíthatja. Magyarország egyébként 1967 óta részes állama a világűrszerződésnek. Parcellázásra és területvásárlásra nincs lehetőség, de a kitermelt ásványi anyagokon lehet-e tulajdonjogot szerezni? – a jogász ezt már vitás kérdésnek nevezi. Bartóki-gönczy balázs. Az 1979-es Hold-egyezmény volt hivatott tisztázni, de azt az űrhatalmak nem ratifikálták, így lényegében nem tekinthető jogforrásnak.
Ön itt van NMHH Médiatanács Közzétéve: 2021. december 14. Az Országgyűlés a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának elnökévé választotta Dr. Koltay Andrást. A parlament új tagot is választott a testületbe, Dr. Bartóki-Gönczy Balázs személyében. Dr. Koltay András (jobb), a Médiatanács új elnöke és Dr. Bartóki-Gönczy Balázs (bal), a Médiatanács új tagja leteszik az esküt december 14-én a parlamentben. Kereses - Ludovika.hu. │Fotó: MTI Koltay Andrást a miniszterelnök javaslatára Áder János köztársasági elnök december 4-én nevezte ki az NMHH elnökévé, ezzel a Médiatanács elnökjelöltjévé vált. A képviselők a parlament mai ülésén 134 igen, 5 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett választották meg a Médiatanács elnökének. Megbízatása 9 évre szól. Koltay András 2018-tól a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora volt, jelenleg is az NKE egyetemi tanára, emellett oktat a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is. Legfőbb kutatási területei a szólásszabadság, a médiajog és a személyiségi jogok kérdéseihez kapcsolódnak.
2021. december 14-én választotta meg az Országgyűlés a Médiatanács tagjának.
Nyitókép: illusztráció (Pixabay)
Ez a rendszer 2021-től a csokos vásárlók esetén bővült az illetékmentességgel és az áfa-visszaigénylés lehetőségével is, amelyek a családok számára önmagukban több támogatást jelenthetnek, mint maga a csok. Egy egygyermekes család például egy 40 millió forint forgalmi értékű, új építésű lakás megvásárlásához a 600 ezer forint vissza nem térítendő csok mellett további 1, 9 millió forint áfát igényelhet vissza, 1, 6 millió forintot pedig spórolhat a vagyonszerzési illeték elengedése miatt – a két új támogatás összesen 3, 5 millió forinttal toldja meg a csokot. Mindkét 2021-től bevezetett támogatás összege a megvásárolt vagy felépített ingatlan összegétől függ, a vállalt gyermekek száma ezeket nem befolyásolja. Hogyan csökkenthető a vagyonszerzési illeték? - Jelzálog és jelzáloghitel. Ennek megfelelően az új kedvezményekkel az egygyermekes csokosok nyerhetnek arányaiban a legtöbbet, de a több gyermeket vállaló családok számára is jelentős segítséget nyújthatnak. Szerződésszegés esetén az új kedvezmények visszafizetésére is sor kerülhet Az elérhető magasabb támogatási összeg miatt a visszafizetés feltételeit is érdemes alaposabban átnézni.
chevron_right Csok: ezekre érdemes figyelni, hogy elkerüljük a szankciókat hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2021. 04. 12., 14:50 Frissítve: 2021. 12., 12:32 A családi otthonteremtési kedvezményhez (csok) kapcsolódóan 2021. januártól több kedvezmény is elérhető: használt és új lakás vásárlása esetén nem kell vagyonszerzési illetéket fizetni, új lakás vásárlásánál pedig visszaigényelhető az 5 százalékos általános forgalmi adó is. Vagyonszerzési illeték mérséklése - illeték elengedési kérelem - YouTube. Csak ez a két támogatási forma több millió forintos segítséget jelenthet a családok számára, az óvatosság azonban nem árt, hiszen a csok-hoz hasonlóan ezeknél is előfordulhat, hogy vissza kell fizetni az igénybe vett támogatást. A összefoglalta, mely esetekben kerülhet sor a visszafizetésre, és hogy ez mekkora terhet róna a családokra. Az elmúlt években a családtámogatási rendszer kiemelt részét képezte a saját lakáshoz jutás támogatása, vissza nem térítendő támogatások és kamattámogatott hitelek bevezetésével.
Nem mindegy. 4. Ingó és ingatlan szétválasztása Ha a lakással együtt a benne lévő bútorokra is megalkudtatok, akkor jobban jársz, ha külön kezeled a szerződésben az ingóságokat és az ingatlant (pl. egy értékes konyhabútort konyhagépekkel együtt). Ha a bútorok összértéke mondjuk 3 millió forint, és az ingóságként van feltüntetve, nem kell utána illetéket fizetned, vagyis spóroltál 120 000 forintot. 5. Ingatlan vásárlás utáni vagyonszerzési illeték mérséklése, elengedése - YouTube. Kérvény a NAV-hoz Ha alá tudod támasztani, hogy a jövedelmi helyzeted miatt szükséged van mentességre, akkor a NAV mérsékelheti a vagyonszerzési illeték összegét vagy részletfizetési lehetőséget biztosíthat neked 12 hónapra vagy akár hosszabb időre. Van, hogy kamat nélkül, vagy hogy kamatra. Mielőtt tollat, klaviatúrát ragadnál, a kérdést érdemes az ügyvédeddel és a könyvelőddel átrágni, konkrét számok és érvek nélkül a NAV sem lesz túl kegyes. Mikor kérhetsz mentességet az illeték megfizetése alól? Van néhány eset, amikor kérheted a NAV-tól a mentességet, az illeték összegének csökkentését vagy a teljes illeték visszafizetését: ha hiba csúszik az illeték kiszámításába ha közös megegyezéssel felbontjátok az adásvételi szerződést ha a bíróság megszünteti, módosítja vagy felbontja a szerződést ha egy illetékmentes eljárás során véletlenül befizetted az illetéket.
Ez azt jelenti, hogy ha egy 35 milliós háznál 10 milliót a CSOK támogatásból fizettünk, akkor csak 25 millió forint után kell a 4% illetéket befizetnünk. Ezzel 400 000 forintot lehet spórolni. Viszont a 2021. január 1-én hatályba lépő törvények szerint, ha ezután vásárolsz CSOK támogatással új vagy használt lakást, házat, akkor a teljes illetéket elengedik! A 35 milliós példaház esetében ez 1, 4 millió forint. Ha többet szeretnél megtudni a CSOK-kal történő illetékmentes vásárlásról tölds ki űrlapunkat szakértő kollégáink egy napon belül felveszik veled a kapcsolatot. 3. Cserét pótló vétel Nagyon fontos! Ha a lakásvételt megelőző három éven belül te eladtál egy ingatlant, akkor kedvezményes illetéket kell fizetned. De ezt csak akkor tudod érvényesíteni, ha beleírjátok az adásvételi szerződésbe! Például 2018-ban eladtál egy lakást 27 millió forintért és 2020-ban vettél egy házat 33 millióért, akkor nem a 33 millió után fizeted a 4%-ot, hanem a két ár különbözete után. Vagyis 6 millió forint 4%-át, 240 000 forintot kell befizetned 1 320 000 helyett.
Ez a bejelentési kötelezettség – az Itv. § (1) bekezdés c), k), l), m), p), r) és s) pontja alá eső ügylet kivételével – az illetékmentes vagyonszerzésre is vonatkozik. Az osztalék elengedését a vagyonszerző cégnek az AVBA nyomtatványon kell bejelenteni, illetve a bejelentés megtehető kötetlen formában is. Az AVBA-5 pótlapon külön jelölni kell a mentesség okát. Amennyiben a vagyonszerzésről okirat készült, úgy azt is mellékelni szükséges másolatban az adatlaphoz vagy a nyilatkozathoz. Az ilyen illetékmentes vagyonszerzések esetén az állami adóhatóság fizetési meghagyást nem ad ki, az illetékmentesség alkalmazásának tényét tartalmazó döntését kizárólag az ügyiratra jegyzi fel. A jogosult és a kötelezett is magánszemély Az Szja tv. 1. számú mellékletének 7. 2. pontja szerint adómentes a magánszemély részére más magánszemély(ek) által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott (fizetett) vagyoni érték, azzal, hogy nem alkalmazható a rendelkezés, ha a juttatás (a fizetés) a magánszemély vagy más által teljesített termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra tekintettel vagy azzal összefüggésben történik.
Figyelt kérdés Ingatlant vásárolunk (papíron gazdasági épület). A vásárláshoz hitelt is felveszünk, így nyilvánvaló, hogy az a 4% illeték (29M a vételár) elég sok lenne még. Ha írunk levelet a NAV-nak, indoklással, van rá esély hogy elengedik vagy mérséklik? Ha írunk kérelmet, de elutasítják, mi a legrosszabb következmény? Vagy ilyenre nem kell számítani, simán csak elutasítják? 1/9 anonim válasza: És mi lenne az indok? Az, hogy sok? Ennek semmi esélye. Arra nagyobb esély van, hogy 12 hónapos kamatmentes részletfizezést engedélyezzenek. 2019. jún. 2. 15:21 Hasznos számodra ez a válasz? 2/9 A kérdező kommentje: Első ingatlan vásárlás (sajnos gazdasági épület amire nem jár kedvezmény), 27 évesek vagyunk (sajnos erre sem ár kedvezmény, mert jóval 15M feletti a vételár.. ) Emellett, anyagi helyzetünre is hivatkoznánk (nem véletlenül kell hitel is). Vagy ez így esélytelen? 3/9 anonim válasza: 100% Nos, egy 29 milliós gazdasági épület aazért már nem egy tyúkól, amit szegény vidéki lakos szeretne megvásárolni a szomszédtól, hogy állatokat tudjon tartani - ennél azért már akár az is feltételezhető, hogy vállalkozást akartok működtetni (arra pedig biztosan nem fogják elengedni az illetéket).
A követeléselengedés, az engedményezés, illetve a tartozásátvállalás címén vagy más hasonló módon történő vagyonszerzésekre az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt (a továbbiakban: Itv. ) akkor kell alkalmazni, ha a vagyonszerző a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű magánszemély vagy belföldön bejegyzett szervezet. 2019. július 31. A jogosult magánszemély, a kötelezett jogi személy Az egyik leggyakoribb eset az, amikor valamely magánszemélynek áll fenn követelése egy jogi személlyel szemben. A követelés legtöbbször a társaságnak nyújtott kölcsön, vagy az onnan járó, a társaság legfőbb szerve által jóváhagyott osztalék képében ölt testet. Az Itv. értelmező rendelkezései és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi. V. törvény (a továbbiakban: Ptk. ) szabályai az irányadóak. A törvény úgy rendelkezik, hogy az ajándékozási illetéknek tárgyát képezi a vagyoni értékű jogról ingyen történő lemondás. Ezután azonban ajándékozási illetéket csak abban az esetben kell fizetni, ha erről okiratot állítanak ki.