A hurok-impedancia értékét számítjuk tervezéskor. Meglévő berendezésnél ezt az értéket mérjük, Ω; l a - az érintésvédelmi kikapcsolást végző kioldó szervnek a kioldóárama, az áram-védőkapcsoló névleges kioldó árama, A; U 0 - a névleges feszültség a földelt védővezető és az áramkör többi vezetője közötti feszültség V ( a fázisfeszültség gyakorlatilag 230V), ami testzárlat esetén a testzárlati áramot létrehozza. A nullázás az egyik legmegbízhatóbb érintésvédelem. Gyorsan működik, működése szelektív (a túláramvédelem mindig csak a hibás berendezést kapcsolja le) gyakorlatilag bármely teljesítményű berendezés védelmére alkalmas, nem szükséges hozzá költséges bizonytalan ellenállásértékű földelés. Határozott értékekből kiindulva lehet a védelmet méretezni. A védelem hátránya, hogy csak teljes értékű, hibátlan hálózaton biztosít védelmet. A nullázás legfőbb veszélye abban áll, hogy a nullavezctő feszültség alá kerülhet, ezáltal más, nem hibás berendezések is feszültség alá kerülhetnek. Tnc rendszer. A nullázás elkészítésénél különös gonddal kell eljárni.
A PEN vezető szétválasztását jelöli önálló PE és önálló N vezetőre. PE: A separated szó rövidítése és a jelentése szétválasztott. PEN: A separated szó rövidítése és a jelentése szétválasztott. A PEN vezető szétválasztását jelöli önálló PE és önálló N vezetőre. Nullázás (TN-rendszer) Ha a közvetlenül földelt közmű hálózatot üzemeltet az Áramszolgáltató (pl. E-On, Elmű) és ehhez hozzájárul, akkor a nullavezetőt védővezetőként is szabad felhasználni, ez a nullázás, nemzetközi jelölése: TN- rendszer. (Hazánkban az áramszolgáltatói hálózatok jelentős része nullázott). Ebben a kétbetűs jelölésben, a második betű a testhez kötött nullavezetőt jelöli. Elvben ennek három megoldása is van. Leginkább lakótelepi ingatlanoknál tapasztaltunk ilyet! Védőföld kiépítésének teljes hiánya illetve ha ki van alakítva akkor gyakori tiltott nullázásos rendszer. Ki tudja miért alakult ki ennyi féle elektromos hálózati rendszer? TT, IT,.... Nullával egyesített védővezető (TN-C rendszer) Az L1, L2, L3 jelenti a fázist amiben érkezik hozzánk az áram. Az első szerint, sehol sem építenek ki külön védővezetőt, az egyfázisú üzemi áramok vezetésére szolgáló nullavezetőt (jelölése N=neutral) kötik minden fogyasztó készülék testére.
esetében is meg kell állapítani mindkét értéket. Értelemszerűen tehát az ilyen, nem lakóingatlanoknál azt a becsértéket kell feltüntetni, amely a tulajdonba vett ingatlan birtokba vehető állapotára vonatkozik, illetőleg azt az értéket, ha a tulajdonjog megszerzése ellenére az ingatlan az adós használatában marad (Lásd Vida István – A bírsági végrehajtás magyarázata). A felépítmény nélküli ingatlanoknál (például erdő, gyep, rét, szántó, stb. ) ennek meghatározása nem lehetséges és így nem is szükséges. A végrehajtó az ingatlan becsértékét közli a felekkel és azokkal, akiknek az ingatlanra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van, valamint föld értékesítése esetében a Nemzeti Földalappal is. A becsérték közlésével egyidejűleg a végrehajtót többirányú tájékoztatási kötelezettség terheli: Ha nem állnak fenn a Vht. 141. § (3) bekezdésének a)-d) pontjában foglalt feltételek, azaz a lakottan történő árverezés kötelezettsége, a végrehajtó a becsérték közlésével egyidejűleg tájékoztatja a végrehajtást kérőt arról, hogy az ingatlan lakott állapotban történő értékesítésére akkor kerül sor, ha az erre irányuló kérelmét a tájékoztatás kézhezvételétől számított 15 napon belül előterjeszti a végrehajtónál.
Bírósági árverések – Fogalommeghatározás Bírósági árverésekkel kapcsolatos kifejezésgyűjtemény Azon uniós tagállamok listája, ahol már létezik on-line bírósági árverés A bírósági árverést általában lefoglalás előzi meg: az az aktus, amelynek során a hitelező vagy az illetékes hatóság azonosítja és biztosítja a követelés kielégítésére alkalmas vagyonelemeket. Ingó és ingatlan tulajdont, valamint az adós harmadik féllel szemben fennálló követeléseit, is le lehet foglalni. A követelések esetében azonban a végrehajtási eljárás nem az értékesítéssel zárul le, hanem az adós követelésének a hitelezőre történő átruházásával. Különböző típusú bírósági árverések léteznek azokban az uniós országokban, amelyek nemzeti joga rendelkezik a vonatkozó jogi keretről. Az Európai Unió egyes országaiban a bírósági árverést online is meg lehet tartani, ezáltal elkerülve azt, hogy a résztvevőknek személyesen kelljen megjelennie a bíró, a bíróság vagy más köz- vagy magánjogi jogalany előtt. A bírósági árverést – amelyet általában bíró vezet, aki az eladási művelettel harmadik felet bízhat meg (független szakembert vagy e feladat elvégzésére külön engedéllyel rendelkező társaságot), ám végezheti egész más jogalany is (pl.
További, az árveréssel, annak menetével kapcsolatos információért kérjük keresse fel a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar honlapját!
Itt írtunk róla.