Nézsán, Ipolyvecén, Honton, Nógrádon és Drégelypalánkon gazdálkodó termesztőket fog össze egyelőre a területfejlesztési központ, elsőként ugyanis kisebb léptékben, a helyi problémák és lehetőségek feltárásán dolgoznak. Annyi biztos, hogy változni kell a termelők szemléletének is, új termesztéstechnológiák, fajták bevezetésére van szükség, és több megbízható szaporítóanyag kellene. Az utóbbi témákban működnek együtt a MATE Kertészettudományi Intézet fertődi állomásával. A kutatók új fajtákat, fajtajelölteket, hibrideket visznek kipróbálásra kihelyezett kísérletként, és az agrárerdészeti rendszerek kísérletezésével is szeretnének foglalkozni. Jelenleg a termelőknek nyújtott szolgáltatások, tanácsadás díjmentes, ezzel próbálják a kistermelőket is segíteni. Erre a tevékenységre szeretnének hazai vagy uniós pályázati forrásokat kérni, de sajnos erre még nem került sor. A termőtáj és a bogyósgyümölcsök is különösen alkalmasak ennek a termesztési módnak a bevezetésére. A Fertődi zamatos málnafajta nagyon jól teljesít ezen a vidéken, két harmincéves ültetvényből gyűjtöttek be mintát az átlagnál jobb tövekről, és már mikroszaporítják azokat.
Ezzel fajtafenntartó nemesítést folytatnak, illetve a termesztők pótolhatják a saját ültetvényüket a fölnevelt szaporítóanyaggal. Genetikai vizsgálat is lesz majd, hogy megállapítsák, valóban Fertődi zamatost vagy véletlen magoncot emeltek-e ki az ültetvényből. Öntözni a legfontosabb Kucsera János termelő Nézsán művel 2, 5 hektár málnát, szedret és bodzát. Korábban még két hektáron volt málna, de a munkaerő- és vízhiány miatt nem lehetett megtartani a teljes ültetvényt. Sokan inkább a közmunkát választják, mint hogy málnát szedjenek, többek közt erre a problémára is megoldást kéne találni – véli Kucsera János. Nemcsak a szedésre nincs elég ember, nagy munka a metszés és a kapálás is. Az ültetvényt tíz ember metszi augusztusban és szeptemberben. Tavasszal az első hajtásokat kell eltávolítani a tövekről, hogy ne használják fel a tápanyagot és a vizet a termővesszők elől. Létkérdés volna a víz, kutakra lenne szükség, amit még a kistermelők támogatásával sem könnyű kigazdálkodni, ugyanis a támogatás mellé saját zsebből kell odatenni még egyszer annyi pénzt.
Hazánk megváltozó klímája egyre kevésbé kedvez a málnatermesztésnek. Megfelelő fejlesztésekkel azonban orvosolható a helyzet – már ha találni elég munkaerőt a szüret idejére. Nem lehet megúszni a fejlesztést 3 hektáron termeszt málnát Vas megyében Ildikó és a fia. Körülbelül egy hektáron Julcsi fajtát, kettőn pedig Fertődi zamatost. Tavaly az áprilisi fagyok a Julcsi fajtánál okoztak némi terméskiesést, a Fertődi zamatos azonban két héttel később érik, ott nem voltak ilyen gondok. Az utóbbi fajta inkább a hőségre, a szárazságra és a UV sugárzásra érzékeny – írja az "Öntözés, jégháló nélkül napjainkban szinte lehetetlen küldetés minőségi málnát termeszteni hazánkban, de lassan a fagyvédelem is elkerülhetetlenné válhat" - mondta a gazdasszony, aki 2016 óta foglalkozik a gyümölccsel. Abban az évben saját pénzből telepítették a málnát, majd később pályázati forrásból csepegtető öntözéses rendszert alakítottak ki, amelyhez egy 130 méter talpmélységű kutat is fúrattak. A terület nagyjából kétharmadát jéghálóval fedték le, ami eredeti funkcióján túl nyáron az égető napsugaraktól és légköri aszálytól is megvédi a gyümölcsöt.
2022. március 11., péntek 9:45:10 / Ha egyáltalán nem fagy el tavasszal és nem sül szét a nyári hőségben a gyümölcs. Interjú egy Vas megyei málnatermesztővel. Számos alkalommal beszámoltunk az arról, hogy a gyümölcstermesztés mára olyan kihívásokkal találja magát szemben, amit majdhogynem lehetetlen leküzdeni. A tavaszi fagy például sok gyümölcsfaj esetében okozott hatalmas terméskiesést, de az átlag alatti hőmérsékletekkel beköszöntő tavaszi időjárás nem csak a fagy miatt okozott gondokat, hanem a terméskötődés is rosszabbul alakult a hidegben, kisebb méretű gyümölcsöt eredményezve. Sok vészjósló hír is megjelent a magyar málnatermesztésről, sőt, annak végnapjairól. Most egy Vas megyei málnatermesztőt kérdeztünk meg, hogy ő hogyan látja a málnatermesztést Magyarországon. A korai málnát megviselte a fagy Ildikó és fia 3 hektáron termesztenek málnát, a terület egyharmadán Julcsi fajtát. Tavaly április első felében olyan nagy fagyok voltak, hogy a korai megérezte a hideget, és érezhető terméskiesést okozott.
"A magyar málna az igazi málna" – vallják, és szeretnék, ha minél több család asztalán ott tudna lenni ez a friss, zamatos gyümölcs, ezért is regisztráltak a felületen. Házhozszállítást vállalnak a nyugat-magyarországi megyékben, a helyieknek kedvezményt adnak, 2 kg felett Szombathelyre és Győrbe is ingyenesen szállítanak. Tapasztalataink szerint hazai, érett, de mégis friss gyümölcsöt beszerezni meglehetősen nehéz és időigényes feladat. A málna esetében ez különösen igaz, hiszen ez egy kényes gyümölcs: a szedéstől számítva gyorsan a fogyasztókhoz kell juttatni annak érdekében, hogy a gyümölcs ízét és állagát a fogyasztók is úgy tudják élvezni, mintha ők szedték volna le saját kertjükben. Szerző: Zágorhidi Czigány Ákos Fotó: Zágorhidi Czigány Ákos
Hunyadi István nem tartja elképzelhetőnek, hogy Magyarországon teljesen megszűnik a málnatermesztés, annak a lehetőségét viszont nem zárja ki, hogy még tovább csökken az itthon megtermelt mennyiség. Tavaly három-négyezer forintos kilónkénti árakat lehetett látni, jellemzően már csak 125 vagy 250 grammos kiszerelésben értékesítették a málnát, de ettől nem lett olcsóbb.
A sorozatban dr. Papp Miklós görögkatolikus lelkész, morálteológus múzeumokba, galériákba, közterekre hívja a nézőket, hogy rácsodálkozzanak egy-egy műalkotásra és együtt keressék azok etikai üzenetét. Ebben a műsorban a Magyar Nemzeti Galériába látogat, ahol Munkácsy Mihály Ásító inas című alkotása készteti megállásra. Előző Következő
A képet a múzeumok éjszakáján, szombaton 18 órától vasárnap hajnali 2 óráig láthatja először a magyar közönség. Ez alkalommal a festménynek és az ahhoz készült Ásító inas című fejtanulmánynak a földszinti reneszánsz kőtár ad helyet. A Munkácsy a nagyvilágban című tárlaton június 28-tól tekinthető meg a festmény, amelyet eddig csupán a szakirodalomból ismert a magyar kutatás. Az 1869-ben festett kép június 14-én The lazy apprentice (A lusta inas) címmel került kalapács alá a londoni Sotheby's árverési házban. Az alkotást az ismert műgyűjtő, Pákh Imre vásárolta meg, aki a festményt még ezen a héten Magyarországra szállíttatja, hogy az gazdagítsa a Magyar Nemzeti Galéria időszaki kiállítását. A művet Munkácsy Mihály Düsseldorfban festette és még 1869-ben ki is állította. A képet 1870-ben egy párizsi műkereskedő cég vásárolta meg, majd G. Cumming (USA) gyűjteményébe került. A festményt először 1950-ben árverezték el New Yorkban, majd 1988-ban Párizsban. A képhez készült híres vázlat, amely ugyancsak az Ásító inas címet viseli, a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán látható – olvasható a közleményben.
Segédlevele megszerzése után Aradra ment. Nyomorgott, megbetegedett s visszatért nagybátyjához Gyulára. Lábadozása alatt rajzolni tanult Fischer ott élő német festőtől. Munkácsy Mihály: Ásító inas Düsseldorfban Munkácsy kezdetben Knaus és Vautier modorát követte. De 1869 elején már magára talált az "Ásító inas" című képben, mely a keserves inasélményekre való visszaemlékezés hatása alatt jött létre. Ezen a kompozíción még sok az apró csendéletszerű részlet, az egésznek mégis ellenállhatatlan a kifejezőereje és az elevensége. Különösen értékes a műhöz készült tanulmány, melyet minden valószínűség szerint önarcképnek tarthatunk. A tanulmányfej világosan bizonyítja, hogy Munkácsy ekkor már megértette Courbet festői elveit; olyan kolorisztikus tónusfestészetet valósított meg, amelyhez hasonló eredményekig barátja, Wilhelm Leibl is eljutott Münchenben. Munkácsy Mihály - Wikipédia csy_Mihály Lieb Mihályként született Kárpátalján, Munkácson 1844. február 20-án, ezt a nevét 1868-ig használta, majd 1880-ig Munkácsiként írta a nevét.
Munkácsy Mihály (1844-1900) a legnagyobb társadalmi elismerést aratta a magyar festők között itthon és külföldön; a francia Becsületrend parancsnoka volt, műtermében arisztokraták, uralkodóházak tagjai, korának legnevesebb művészei fordultak meg. A legismertebb magyar festő itthon, és az öt legismertebb magyar festők egyike a világban. Zsolnay Vilmos a porcelánfajansz és a pirogránit feltalálója, a kerámiagyár alapítója és Munkácsy Mihály kortársak voltak, mindketten szakterületük világhírű mesterei. Alkotótevékenységük páratlan eredménye ezúttal – komplex és lenyűgöző élményt kínálva – egymás szomszédságában tekinthető meg a Zsolnay Kulturális Negyedben. X
Navigációs előzményeim
A siker magát Munkácsyt is meglepte. A festmény egy vidéki magyar börtönt ábrázol, ahol a középpontban az elítélt áll, akihez sorra jönnek elbúcsúzni a kivégzés előtt. Tépéscsinálók (1871) A művet témája miatt a Siralomházzal hozták párhuzamba. A festmény fókuszában a bal oldali mankóján támaszkodó férfi áll, aki éppen a szabadságharc viszontagságait meséli el. Mindenki megrendülve figyeli a fiatal sebesültet, akinek a nők a tépést, vagyis a sebkötöző anyagot készítik. A kép sötét hangulata jól leírja a feszültséget, a félelmet és harcos élet nehézségeit. A köpülő asszony (1873) A festmény Munkácsy pályájának legszerencsésebb időszakában készült. A köpülést mély színekkel ábrázolja, és komoly emberi együttérzéssel jeleníti meg a nehéz sorsú, fáradt parasztasszonyt, mellette a szomorkás kislánnyal. A képen egyértelműen érződik Munkácsy néphez való viszonya és az élet súlyának személyes tapasztalata is. A rőzsehordó nő (1873) A Rőzsehordó nő egy Párizs környéki faluban, Barbizonban készült, ahová a művészt barátja Paál László hívta meg.