GYIK Ügyfélszolgálat Fiók Sajtóközpont Befektetői kapcsolatok Karrier Ajándékkártyák beváltása Ajándékkártya vásárlása Megtekintési lehetőségek Felhasználási feltételek Adatvédelem Cookie beállítások Vállalati információk Lépj velünk kapcsolatba Sebességteszt Jogi nyilatkozatok Kizárólag a Netflix műsorán Válassz nyelvet Netflix Kanada
08. 23 Cikkszám: 1238811
Sőt, annyira komolyan vették a mellékszereplőket, hogy némely fontosabb akciójelenet is hozzájuk köthető, például az Astrid Bergès-Frisbey által alakított mágus nélkül elég rövid lett volna a film. Ha már szóba jött a főhős, akkor nem árt beszélni pár szót Arthurról, akit nem más, mint Charlie Hunnam alakít. A leendő király meglepően erőteljes karakterfejlődésen megy át a film során. A pontosan két órás moziban olyan jól fel van építve a kisstílű bűnözőből a királlyá való érése Arthurnak, hogy le a kalappal a forgatókönyvíró és rendező előtt. Igaz, hogy kicsit fel vannak gyorsítva bizonyos átvezető részek, ha úgy tetszik montázsok, hogy a történet haladjon, de Guy Ritchie stílusához híven egész jól vannak ezek előadva. Tehát elég teret adnak a filmben Arthurnak, hogy ténylegesen lássuk azt, mit kell kiállnia, hogy király lehessen. Megvan a maga személyisége a karakternek, ami elsőre sokak számára meglepő lehet, de végül is ez a lényeg a filmben. Könyv: John Matthews: Arthur király - A sötét kor harcosa és legendás hőse. Sokszor az válik királlyá, akire a legkevésbé számítunk.
Az utóbbi időben nem unatkozhattak a kerekasztal legendájának rajongói, elég csak 2008-ban indult Merlin, a 2007-es Az utolsó légió, valamint a 2004-es Artúr király ra utalnunk, míg korábban John Boorman 1981-es filmje, az Excalibur, a Robert Bresson-féle Lancelot (1982), s nem utolsósorban a Monty Python állított emléket a középkori királynak. Ez mind azt bizonyítja, hogy a feltételezések szerint az 5. vagy 6. Xpress. Arthur király: A kard legendája. században élt római-kelta harcos, az angolszász hadak kérlelhetetlen ellenfele, a nyugati kultúra egyik legnagyobb becsben tartott történetének fő alakja lett. A legtöbb szakértő abban egyetért, hogy Artúr király legendáját először Geoffrey of Monmouth Anglia királyainak története a 12. században című munkája népszerűsítette. Geoffrey szerint műve egy elveszettnek hitt kelta kéziraton alapszik, amely Guinevere, Merlin, Caliburn kardja és Artúr sírhelyének történetéről szól. A téma egyik szakértője, Michael Wood ( In Search of England, In Search of Myths and Heroes) szerint Geoffrey munkája merő keltabarát propaganda, ami azzal a céllal íródott, hogy mitizálja Anglia angolszász időszaka előtti örökségét.
Hiszen bárki hozhat az életével kapcsolatban bármilyen döntést szabadon - kevésbé, ha szülő - és az nem jó vagy rossz, hanem az övé. De ezt csak annak fényében teheti meg hitelesen, ha tisztán szembenézett a valósággal, és azt szem előtt tartva határoz így, vagy úgy. Ahogy az idő halad, és a folyamatok kibontakoznak majd a szemünk előtt, egyre többen fognak tanácstalanul, kérdéseikkel fordulni felénk, és hogy akkor hányan leszünk, akik támaszt jelenthetnek a másiknak, bizony sorsdöntővé válhat...
– És a vállalkozó, az üzemeltető mit kap az elvárásokért cserébe? – Ha valóban hosszú távra vállalja a feladatot, belátható ideig nem kellene iparűzési adót és egyéb közterheket fizetnie, ilyen feltételekkel pedig hamarabb nyereségessé tehető a vállalkozása. A piaci alapú bérleti díjat az önkormányzatnak fizeti, egészen addig, amíg a helyhatóságnak vissza nem térül az ingatlanvásárlásra fordított összeg. A továbbiakban a tulajdonoshoz, vagyis a társasházhoz folyik be a bérleti díj, jelentősen csökkentve vagy éppen okafogyottá téve a közös költséget a lakók számára. Ez egy olyan furcsa modell, ahol minden érintett jól jár, sőt, érdekelt a rendszer pontos működésében. A város, a lakói és a vendégei pedig visszakapnak egy kis varázslatot. De legalább ilyen jelentős lépés lenne a házmesterrendszer újbóli bevezetése Budapesten. Magyarországon sok sikeres, de szigetszerű kezdeményezés van. Ám rendszerszinten hiányzik a koncepció, a stratégia. Ha nem tudjuk, merre tartunk, nem is jutunk sehová!
A fentebb említett folyamatokat, úgy is mint ökológiai, élelmezési, migrációs katasztrófa, globális szinten nemhogy megakadályozni, de még érdemben befolyásolni sem áll módunkban. Ám, ha figyelembe vesszük Szabó Dezső intelmét, amely szerint minden magyar felelős minden magyarért…, akkor csupán egyetlen lehetőség marad előttünk, amely egyben kötelességünk is: felkészülünk! Mindezzel együtt, a legalaposabb felkészülés sem jelenthet garanciát a számunkra, hiszen vétkezni nem csupán tettel, de mulasztással is lehet, legalább lelkünk nyugalmáért elmondhatjuk, ha eljön az idő: megtettük, amit megtehettünk. A nemzet létének meghosszabbításához, fejlődésének és életének biztosításához sokkal hatalmasabb és összetettebb dolognak kell megtörténnie. Olyasvalaminek, amit számokkal nem írhatunk le. Lelkében kell, hogy változzon a magyar, hogy közös pontokat, értéket találjon a másikkal, hogy örülni tudjon a másiknak és a másikkal, hogy bízzon, és hittel tegyen a saját és társai jövőjéért…, hogy ne legyen újra és újra igaz: nekünk Mohács kell!