Egy betű való sincs, Toldi György, a vádban. Jól tudom, mi lappang bokrodnak megette,
Úgy szeressen Isten, ahogy engemet te! Rossz vagyok parasztnak, rossz vagyok vitéznek,
Béresek között is től cudar csihésnek:(3)
Forr epéd, hogy más is márt veled egy tálba,
Vesztenél, ha tudnál, egy vizes kanálba. Toldi második eneko. 13
"Azért, hogy senkinek láb alatt ne legyek,
Nem bánom én, igen, akár ma elmegyek;
Száz mérföld a világ, erre is, arra is:
Nem bánom én, igen, elmegyek én ma is. De ami az enyém, azt elviszem innet:
Add ki, bátya, tüstént, ami engem illet;
Add ki a jussomat: pénzt, paripát, fegyvert:
Azontúl – az Isten áldjon minden embert. " 14
"Itt a juss, kölök; ne mondd, hogy ki nem adtam! " György kiált és arcul csapja, szintúgy csattan. Toldi Miklósnak sincs ám galambepéje,
Bosszuállás lelke költözik beléje;
Szeme, mint az acél, a szikrát úgy hányja,
Ütni készül ökle csontos buzogánya;
György ijedve hátrál, odavan egészen:
E csapás utolsó szélütése lészen;
15
S Györgyöt e csapással hűs verembe tennék,
Isten kenyeréből hol többé nem ennék,
Hol, mint egy repedt csont deszka közé kötve,
Ítéletnapig sem forradozna össze:
De midőn az öccse épen megrohanja,
Elsikoltja magát s közéjük fut anyja,
Testével takarja Györgyöt és úgy védi,
Pedig nem is Györgyöt, hanem Miklóst félti.
Toldi Második Ének
Mégis, mindamellett – mily Isten csodája! –
Egy zokszót sem ejt ki Toldi Györgyre szája:
Lelke gyűlölségén erőt vesz valami,
Valami – nem tudom én azt kimondani. 9
Amint látja Györgyöt hirtelen, váratlan,
Karja ölelésre nyílik akaratlan;
De az eltaszítja testvérét magától,
Gőgösen fordul el jó atyjafiától. A szegény anyának könny tolul szemébe,
Kőszívű fiának sírva lép elébe,
Reszkető ajakkal, keze fejét gyúrván,
Ott reménykedik, de György korholja durván:
10
"Úgy anyám! kecsegtesd ölbeli ebedet,
Ójad fúvó széltül drága gyermekedet;
Mártsad tejbe-vajba, mit se kímélj tőle,
Majd derék fajankó válik úgy belőle. Most van a dandárja(1) réten a munkának,
De foga nem fűlik ahhoz e gazdának;
Mint kopó, megérzi a zsíros ebédet,
S tővel-heggyel össze hagyja a cselédet. 11
"Így sirattad mindig, én ha mondtam néha:
Nem válik belőle semmi, csak nagy léha, (2)
Hogy parasztnak is rossz, lebzsel készakarva,
Noha birna dolgot, mert erős, mint marha. Toldi második ének - Nastavne aktivnosti. Most tehetd ablakba: húsa és kövére
Szépen nő naponkint anyja örömére…"
Szóla György s kitoldá a szót egy kacajjal,
Melyre Miklós felbúg tompa, hosszu jajjal:
12
"Átok és hazugság minden ige szádban!
Toldi Második Ének Tartalom
, … hogy Budából Tholdi György megjő vala,
Öccsét… gyakran feddi vala. ' Ilosvai
1
Így vesződék Miklós, nyers, haragos búban,
De van drága dolog otthon Nagyfaluban:
Tán kigyúlt a ház is, úgy füstöl a kémény,
Nagy kolonc köszönget a kút méla gémén. A malac-nép sí-rí; borju, bárány béget;
Aprómarha-nyáj közt van szörnyű itélet;
A fehércseléd közt a beteg se lomha:
Holmi kis vásárnál népesebb a konyha. 2
Egy cseléd vizet tesz félakós bögrében,
Mely ha forr a tűzön s nem fér a bőrében,
Akkor a baromfit gyorsan belemártja,
Tollait letörli, bocskorát lerántja. Toldi második ének. Van, ki a kis bárányt félti izzadástul;
S bundáját lerántja, még pedig irhástul;
Más a vékonypénzű nyúlat szalonnázza,
Hogy csöpögjön zsírtól ösztövér csontváza. 3
Másik a malacot láng felett hintálja,
Szőrit kés fokával bőrig borotválja;
Bort ez csobolyóban, az kecsketömlőben,
Kenyeret hoz amaz bükkfa tekenőben…
4
– Mit jelent e hű-hó gyászos özvegy-házban,
Hol a dinom-dánom régen volt szokásban? Toldi Lőrincnének most van-é a torja?
Toldi Második Ének Tartalma
Egy betű való sincs, Toldi György, a vádban. Jól tudom, mi lappang bokrodnak megette,
Úgy szeressen Isten, ahogy engemet te! Rossz vagyok parasztnak, rossz vagyok vitéznek,
Béresek között is től cudar csihésnek: [3]
Forr epéd, hogy más is márt veled egy tálba,
Vesztenél, ha tudnál, egy vizes kanálba. 13
"Azért, hogy senkinek láb alatt ne legyek,
Nem bánom én, igen, akár ma elmegyek;
Száz mérföld a világ, erre is, arra is:
Nem bánom én, igen, elmegyek én ma is. De ami az enyém, azt elviszem innet:
Add ki, bátya, tüstént, ami engem illet;
Add ki a jussomat: pénzt, paripát, fegyvert:
Azontúl – az Isten áldjon minden embert. Toldi/Második ének – Wikiforrás. " 14
"Itt a juss, kölök; ne mondd, hogy ki nem adtam! " György kiált és arcul csapja, szintúgy csattan. Toldi Miklósnak sincs ám galambepéje,
Bosszuállás lelke költözik beléje;
Szeme, mint az acél, a szikrát úgy hányja,
Ütni készül ökle csontos buzogánya;
György ijedve hátrál, odavan egészen:
E csapás utolsó szélütése lészen;
15
S Györgyöt e csapással hűs verembe tennék,
Isten kenyeréből hol többé nem ennék,
Hol, mint egy repedt csont deszka közé kötve,
Ítéletnapig sem forradozna össze:
De midőn az öccse épen megrohanja,
Elsikoltja magát s közéjük fut anyja,
Testével takarja Györgyöt és úgy védi,
Pedig nem is Györgyöt, hanem Miklóst félti.
Toldi Második Ének Szerkezete
Most a szörnyü gyermek karját elereszté,
Fejét és szemeit búsan lefüggeszté,
S mintha most ocsúdnék forró-hideg lázból,
Tántorogva ment ki az apai házból. Méne elbusulva, némán haragjában,
És leült az udvar távolabb zugában,
Ott fejét a térdén tenyerébe hajtá,
S zokogott magában, de senki sem hallá.
Tán megunta gyászos özvegysége ágyát,
S másnak adta élte fonnyadó virágát? Nincs halotti tora Toldi Lőrincnének,
Napja sem derült fel új menyegzőjének;
Másért sütnek-főznek, másért lakomáznak:
György van itthon, első szülötte a háznak. Toldi György nagy úr volt. Sok becses marhája,
Kincse volt temérdek, s arra büszke mája,
Sok nemes vitéze, fegyveres szolgája,
Sok nyerítő méne, nagy sereg kutyája. Látogatni jött most negyvened magával,
Renyhe sáska népnek pusztitó fajával,
És a kész haszonnak egy felét fölenni,
Más felét magának tarsolyába tenni. György az édesanyját hidegen köszönté,
Bár ez a lelkét is majd elébe önté! "Hát a másik hol van? " fanyalogva kérdi. Senki sem hinné, hogy kedves öccsét érti. "Szénát hord szegényke künn a béresekkel,
Hívatom -" de György úr ezt rikoltja: "Nem kell! " Nem kell! Toldi második ének szerkezete. és e két szó úgy esik anyjának,
Mintha a szivébe nagy kést mártanának. Nem kell? - Ím azonban kelletlen, hivatlan
A fiú betoppan; szive égő katlan,
Belsejét még most is fúrja és faragja
Szégyenítő búja, búsító haragja.
8 MB · Olvasás: 108
#13
Én, hogy mennyire szeretem a humort és a kabarét. A rádiókabarét szoktam hallgatni a kocsiban. Imádom
*
Szükségünk van kikapcsolódásra, nevetésre. A nevetés az életünk részének kell, hogy legyen. Az is igaz, a mostani kabarék már nem mindig olyanok, amit szeretek hallgatni. A politika nagyon bekúszik, s ezt nem szeretem. Miért kell napi 24 órán át politikával foglalkozni, akár gondolatban, akár hallgatólagosan? Ez időnként bosszant. No meg a trágár beszéd, amit néhány önjelölt humorista megenged magának. Ezeken nem tudok nevetni. #14
Nagy Bandó András: Mi csak lakni akartunk
NagyBando - Szopanel ( Lakni akartunk). mp3
1. 7 MB · Olvasás: 18
#17
Ismét "laposra" nevettem magam.... Hofi az örök. #18
Nevettü is nevetek. Orvosnál - Bajor Imre, Balázs Péter, Csala Zsuzsa, Kovács Zsuzsa - YouTube. Lehet hogy nem régiek de, kedvenceim...
#20
Nos a női nem sem maradhat ki! !
Orvosnál - Bajor Imre, Balázs Péter, Csala Zsuzsa, Kovács Zsuzsa - Youtube
Linkek a témában: A pesti jóslat NNóti Károly: A pesti jóslatóti Károly: A pesti jóslat Meghatározás A kabaré francia eredetű egyveleg, szatirikus, humoros, szórakoztató műsor. A 19. század végén Párizsban alakult ki, s terjedt el Európa-szerte. Az angolszász sajátos formái, a music-hall és a varieté népszerűek, orosz megfelelője az esztrád. A kabarékban egyfelvonásosok, jelenetek, magánszámok, kuplék, sanzonok váltakoznak, s a különböző stílusú és hangulatú műsorszámokat konferanszié köti össze. Ön azt választotta, hogy az alábbi linkhez hibajelzést küld a oldal szerkesztőjének. Bajor imre kabaré lujzaváros. Kérjük, írja meg a szerkesztőnek a megjegyzés mezőbe, hogy miért találja a lenti linket hibásnak, illetve adja meg e-mail címét, hogy az észrevételére reagálhassunk! Hibás link: Hibás URL: Hibás link doboza: Kabaréjelenetek Név: E-mail cím: Megjegyzés: Biztonsági kód: Mégsem Elküldés
Hofi viccei nélkül sosem készülhetett szilveszteri műsor a magyar rádióban és a tévében a '60-as, a '70-es és a '80-as években, de még 1991-ben is, a szívinfarktusa utáni gyógyulását követően is bérelt helye volt a szilveszterkor fellépő nevettetők között. A Rózsa Sándor -tévésorozat alábbi, legendás paródiáját 1971. december 31-én mutatta be a Magyar Televízió. Kern András: A taxi
Máig emlékszem, hogy a '80-as évek végén és a '90-es évek elején mennyire vártam a szilveszteri Rádiókabarét. Annak idején ezeket én magam vettem fel ezeket Agfa- és Maxell-kazettákra, egész nap lesben állva egy Videoton magnóval, és később tényleg újra meghallgattam mindet (nem úgy, mint amikor felvettünk egy böhöm nagy VHS-kamerával minden családi karácsonyt, húsvétot, esküvőt és ballagást, amiket aztán sosem néztünk vissza, inkább rávettük a Rambo 3 -at). Kristálytisztán emlékszem, hogy Kern András taxisparódiáját még a '90-es évek elején is rendszeresen ismételte a rádió – de nem csoda, mert egyszerűen megunhatatlan!