Minden percedet csókolom, nem múlik ízed az ajkamon, csókolom a földet, ahol jársz, csókolom a percet, mikor vársz, messziről kutatlak, kereslek, szeretlek, szeretlek, szeretlek. Radnóti Miklós Radnóti Miklós Petőfi mellett a másik magyar költő, akinek lírájában igazán hangsúlyos a hitvesi költészet. Szerelme Gyarmati Fannival boldog és kiegyensúlyozott volt, rengeteg verset írt hozzá. Munkaszolgálata idején a felesége, és az a szeretet, ami hozzá kötötte, jelentette számára az egyetlen remény t. Talán ez segített neki átvészelni a táborban átélt borzalmakat. A magyar irodalom olyan gyönyörű szerelmes verseket köszönhet neki, mint a Tétova óda, vagy a Levél a hitveshez. Radnóti Miklós: Szerelmes vers Boldogasszony napján Fázol? Radnóti Miklós Szerelmes vers Boldogasszony napján - Versek és zenék. várj, betakarlak az éggel, hajadra épül a hímzett csillagok csokra és holdat lehellek a szemed fölé. Már nem húz madarak búbos szerelme, csak házak tárják lámpás ölüket a szélnek és hangtalan fákon ring a szerelem. Valamikor az asszonyom leszel és átkozott költők rettentő téli danákkal valahol a hegyeknek alján hiába énekelnek.
Mint összebújó állatok, A behavazott fák alatt. Radnóti Miklós - Rejtettelek Rejtettelek sokáig, mint lassan ért gyümölcsét levél közt rejti ága, s mint téli ablak tükrén a józan jég virága virulsz ki most eszemben. S tudom már mit jelent ha kezed hajadra lebben, bokád kis billenését is őrzöm már szívemben, s bordáid szép ívét is oly hűvösen csodálom, mint aki megpihent már ily lélegző csodákon. És mégis álmaimban gyakorta száz karom van s mint álombéli isten szorítlak száz karomban. Holdfény. 1942. február 20. Tóth Árpád - Esti sugárkoszorú Előttünk már hamvassá vált az út, És árnyak teste zuhant át a parkon, De még finom, halk sugárkoszorút Font hajad sötét lombjába az alkony: Halvány, szelíd és komoly ragyogást, Mely már alig volt fények földi mása, S félig illattá s csenddé szűrte át A dolgok esti lélekvándorlása. Illattá s csenddé. Titkok illata Fénylett hajadban s béke égi csendje, És jó volt élni, mint ahogy soha, S a fényt szemem beitta a szivembe: Nem tudtam többé, hogy te vagy-e te, Vagy áldott csipkebokor drága tested, Melyben egy isten szállt a földre le, S lombjából felém az ő lelke reszket?
Virágok közt feküdni lenn a földön, s akarsz, akarsz-e játszani halált? Juhász Gyula A költő életében és lírájában is az a plátói szerelem volt leginkább meghatározó, amit Sárvári Anna színésznő iránt érzett, akihez az Anna-verseket írta. Juhász Gyula és Anna ugyan személyesen nem igazán ismerték egymást, mindössze ha egyszer beszéltek, mégis az iránta táplált érzelmek a poétát egész életén át elkísérték. Anna az idő múlásával egyre inkább az elérhetetlen boldogság jelképévé és az idealizált nő szimbólumává vált. Juhász olyan gyönyörű verseket írt áhított szerelméhez, mint a Milyen volt…, vagy éppen az Anna örök. Juhász Gyula: Szerelem Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon, Elrévedezni némely szavadon, Mint alkonyég felhőjén, mely ragyog És rajta túl derengő csillagok. Én nem tudom, mi ez, de édes ez, Egy pillantásod hogyha megkeres, Mint napsugár ha villan a tetőn, Holott borongón már az este jön. Én nem tudom, mi ez, de érezem, Hogy megszépült megint az életem, Szavaid selyme szíven símogat, Mint márciusi szél a sírokat!
A mese a Bogyó és Babóca – Hónapok meséi című könyv 12 történetének egyike. Bartos Erika az elmúlt évtized elhivatott magyar gyermekkönyv írója és illusztrátora. Meséivel megnyugtató, harmonikus világot közvetít, történeteit maga illusztrálja. Verseit több zenekar is megzenésítette, klasszikus gyerekkari kórusművet is komponáltak szövegeire. Bogyó és Babóca sorozatából rajzfilm is készült, mely a rendszerváltás óta az első magyar animációs mesesorozat. Szintén a Bogyó és Babóca sorozattal kelt életre tíz éves csend után a magyar diafilmgyártás, ez volt az első diafilm, melyet digitális technikával gyártottak. Címkék: #bartos erika #bogyó és babóca #mesék #mesék gyerekeknek #gyerekdalok #Bogyó és Babóca #Hónapok #Május #bartos erika mesél
A Bogyó és Babóca 3-ban szereplő mesék: Gömbi tornya Napraforgók A gomba kalapja Hímestojások Társasjáték Csillagház Rossz álom Bábszínház Kavicsok Focimeccs Roller Gombócok Pihe síel Az olyan régi jó ismerősök mellett, mint a jószívű Százlábú, a virgonc Kata, az előzékeny Csiga Csaba és kedvencünk, a barátait bármikor szívesen szállító Sün Soma, új szereplők is felbukkannak, például megismerjük a Hörcsögöt, a kalapja vesztett Gombát, a Csillaglányt, a kis muslicákat, Bodobácsot és Fricit. Bogyó és Babóca - Egy nap az óvodában Forrás: Kedd Animációs Stúdió Természetesen az új szereplőknek is Pogány Judit kölcsönzi a hangját, aki ezzel együtt már kis híján száz különböző karaktert kelt életre újabb és újabb hangszíneket kitalálva. Nemcsak a Bogyó és Babóca -mániás ovisok szüleinek lehet érdekes az alábbi interjú, amelyben a színésznő arról mesél, hogyan satírozgatja színes filctollakkal a szöveget, hogy tudja, mikor kinek a hangján kell megszólalnia. " A narrációra való felkészülés az egyszerűbb része a munkának.
Emiatt a Kukac zöld lett, és ezért Ugri, a szöcskelány, akihez szintén a zöld szín illik, már cikkcakkos zöld vonalat kapott. Bonyolítja még a jelöléseket, hogy például a kanárikból egy egész család jelenik meg: Lenke, a lány, Kelemen, a fiú, és még három fióka, ezek között is különbséget kell tenni. Nincs annyiféle szín, ahány figura megszólal a mesékben, tehát néha azonos színeket használok különböző árnyalatokban, sőt különböző formákban. A kanári család főszereplője Kelemen, ő az előző szereplőkhöz képest világosabb zöld színt kap, és hiába férfi, majdhogynem asszonyosan dallamosan beszél, ezért az aláhúzása is hullámos vonal lesz. Ha ugyanez megjelenik lányban, akkor a lány egy kicsivel följebb fog beszélni, kicsivel még dallamosabban, az aláhúzásban pedig a zöld hullám és pont, és újra zöld hullám és pont váltogatják egymást. S aztán jön a három különböző hangú kanári fióka. Az első megszólaló nagyon pici testet jelölő vékony, dallamos hangot kap, a következő még ennél is vékonyabb hangú, a legkisebbnek pedig még efölé kell mennie, tehát egészen fönt, magasan kell csivitelnie.
Ehhez még hozzájön a most felvett következő tizenhárom mese. Ezekben két új szereplő is felbukkant, a Hörcsög meg a Gomba. Igazán nem könnyű újabb és újabb hangokat találni. Azt is tudom, hogy némelyik hang nagyon hasonlít a másikra. De igyekszem, hogy ha egy mesén belül hasonló hangú figurákat kell megszólaltatnom, valamelyiket kicsit más irányba toljam el. Például Pihe, a lepkelány hangját, amikor Babócával egy mesében szerepel; mivel Babócáé egy sima, aránylag éles hang, Pihe jóval fölötte kell, hogy legyen, és nem csak vékonynak, hanem levegősnek kell hatnia. Ha pedig ugyanebben a mesében megszólal Szellő, a szitakötő, aki szintén törékeny és vékony lány, akkor az ő hangja egy picivel alákerül az előzőeknek, és egy fokkal még levegősebb lesz. De közben váratlanul megjelenik Milla, a hóbogár, aki szintén lány és még levegősebb és még sérülékenyebb, sőt olvadékonyabb. Ő viszont az előzőekhez képest mélyebbre kerül, okosabb lesz, átgondoltabb és még náluk is levegősebb, de mindenképpen lágy és lassú beszédű.