A megoldást többek között az óvoda és az iskola egymáshoz való közelítésében, az egyéni differenciálásban és az óvodában megkezdett fejlesztésben látja, az óvoda-iskola átmenetet érintő oktatáspolitikai döntések felül bírálatával egy időben. A kutatás kitér arra, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek esetén fokozottan mutatkoznak meg az óvoda-iskola átmenet problémái, diagnosztizálásuk és kezelésük nem kielégítő, azonban a kutatásnak nem célja a társadalmi, pszichológiai és pedagógiai kérdések együttes elemzése (Szilágyiné 2006). Egy másik vizsgálat a roma tanulók későbbi iskolakezdése és a lemorzsolódás összefüggéseit tárja fel, rámutatva arra, hogy a későbbi iskolakezdés a roma gyerekek esetén negatívan befolyásolja az iskola időbeni elvégzésének. Óvoda-iskola átmenet problémája Az óvodai nevelésben ismertek a hátránykompenzációra vonatkozó, valamint az eredményes óvoda-iskola átmenetet támogató programok. A jó helyi gyakorlatok azonban korlátozott hozzáféréssel, elszigetelten vagy a normatíva igénylés szükségességének kényszerével jelentek meg.
A gyermek aktív közreműködő az óvoda-iskola átmenetben, de új helyzetekben kell megmutatni magát. Azzal szembesül pl., hogy amíg az óvodában ő volt a mindent tudó nagy, most egyszerre olyan gyerekekkel találkozik az iskolában, akik mind nagyobbak nála, azok a kompetenciák, amelyekkel az óvodában könnyedén reagált az egyes helyzetekre, most kevéssé válnak, ebben az új világban új helyzet-felismerési, helyzetmegoldási tudást kell megszereznie. A legnagyobb segítség az, ha észrevesszük a gyermekben rejlő erőforrásokat, és azok kibontakoztatásában segítjük pedagógusként, szülőként. Intraperszonális szinten a változás elsősorban az identitás alakulásában (pl. nem csak az "Én" van a középpontban) jelenik meg. Kialakulnak az "iskolaspecifikus" készségek és képességek (pl. olvasás, írás, számolás). Interperszonális szinten új kommunikációs formákat és készségeket sajátít el (pl. órákon a jelentkezést követi a beszéd). Új típusú kötődés alakul ki a gyermek és a tanító között. Kontextuális szinten az új együttműködés különbözőségeiből származó problémák kezelése válik szükségessé (család-óvoda, család-iskola).
A gyermek a játékhelyzetekben tájékozódik, felméri saját képességeit és lehetőségeit, a másokkal való együttműködés határait és szabadságát. A játék erőfeszítést is jelent, valóságos és fantáziaszintű élmények átrendezését, harmóniát, rendet vagy rendetlenséget, ellentmondásokat. A játék hátterében megismerhetővé válik önmaga, a tárgyi világ és az emberi kapcsolatok bonyolult összefüggései. A játékhoz belső indítékra van szüksége: kíváncsiságra, élményekre, kezdeményezésre és szabadságra. Olyan külső feltételek kellenek, amelyek biztonságot nyújtanak, mozgásteret adnak az egyénileg eltérő ütemben fejlődő gyermek aktivitásához. Az az óvoda, ahol a nevelési program a gyerek viszonylag egyéni játékszükségletét is szolgálja, és tiszteletben tartja a játszó gyermeket, sokféleképpen segítheti tapasztalatszerzését, a világ megismerését, az emberi együttműködés formáinak megtanulását. Talán az emberi tanulás legfontosabb elemei: az egymásnak átadható tudás, az együttműködés, az együttes cselekvés.
Vannak köztes konfliktusok is. Ugyanakkor egy személy önmagával küzd, saját különös érzéseivel, megpróbálja megváltoztatni és így tovább. Ezt a cikket a konfliktus fogalmának tekintették. Végül meg kell jegyezni, hogy a felek konfrontációja nemcsak kontrollálhatatlan, hanem ellenőrzött is lehet.
Személyek és csoportok közötti konfliktusokkal a szociálpszichológia [1] foglalkozik. Ez a szakterület konfliktuselemző és –csökkentő eljárásokat dolgoz ki, amelyek nagy társadalmi feszültségek (pl. sztrájktárgyalás) esetén segíthetik a kompromisszumos megoldások elérését. Gondolkodók egy csoportja szerint (Marx, Engels, Lenin, Lukács György) a nagyobb társadalmi egységek közötti jogi-, tulajdoni viszonyok, helyzeti ellentétek, osztály- és fejlődési különbségek miatt szükségképpen kialakulnak konfliktusok, míg mások szerint (T. Parsons, P. F. Bourdieu, J. A konfliktus fogalma 2019. Habermas) a társadalmi alrendszerek eredendő kapcsolatából fakadó döntési és hatalombirtoklási előnyök és hátrányok szabályozzák a konfliktusképződést. Számos elmélet szerint a konfliktusok csupán korai válság-előrejelzések, több kutató a társadalmi-anyagi javak szűkösségéből és elosztási egyenlőtlenségéből vezeti le elméletét. A szociálpszichológia figyelmeztet arra, hogy a tömegesen megjelenő, de elfojtott ellentétek nem kívánatos konfliktusok irányába hatnak.
A dráma – megjelenési módját tekintve – színpadon eljátszott, "jelen idejű" eseménysor. A cselekmény elsősorban párbeszédekből, monológokból, magán- beszédekből (az ókori típusban kardalokból is) bontakozik ki; más szóval az akció (a tettek, gesztusok) és a dikció (a szöveg és a beszédmód) egymással szoros egységben alkotja a drámát. Némely műveket könyvdrámának tekintenek. Kereskedelmi és marketing modulok | Sulinet Tudásbázis. Az olvasott formát tekintve a dráma nevekből, a hozzájuk rendelt szövegekből és a szerzői utasításokból áll. A dráma első szerkezeti egysége az expozíció, azaz a körülmények, az előzmények és a szereplők bemutatása, amelyből kibontakozik az alap szituáció. A hősök itt megnyilvánuló szándékai, törekvései és nem utolsó sorban képességei már eleve magukban rejtik a végkifejlet lehetőségeit. A drámákban más szem-pontból mindig emberi kapcsolatok állnak a középpontban, és a drámában ezekre a viszonyokra a változás a jellemző, sőt a viszonyváltozás szükségszerű és elkerülhetetlen volta (Bécsy Tamás). Az, hogy ez a viszony változás mikor és hogyan megy végbe, avagy elodázódik-e, alakítja a dráma menetét és formáját.
konfliktus (főnév) Összeütközés, összecsapás. Két vagy több, egymáshoz képest ellentétes erő, nézet, álláspont egymásra hatásából kialakuló küzdelem, vita, nézeteltérés. Az új titkárnőnek rengeteg konfliktus a van a főnökével, valószínűleg hamar felmond. A házasfelek közt súlyos konfliktus alakul ki a kölcsönös féltékenység miatt. Kommunikáció | Sulinet Tudásbázis. A egymással szemben álló hadseregek közt egyre gyakrabban kerül sor konfliktus ra. Eredet [ konfliktus < latin: conflictus (összeütközés) < con- (össze) + fligo (üt)] Figyelem! A szó összes jelentésének leírását, ami még 397 szót tartalmaz, az előfizetéses WikiSzótá érheted el. WikiSzótá előfizetés