Erre egyelőre nincs jogszabály, pedig épp Budapesten írta alá 2001. november 23-án 30 ország, köztük hazánk is az internetes bűncselekmények problémájával és ezek szabályozásával foglalkozó Cybercrime Convention -t, melyhez azóta összesen 67 nemzet csatlakozott. De még abban a dokumentumban sem kap az online zaklatás akkora hangsúlyt, mint amekkorát a probléma méretéből fakadóan kellene. Az online zaklatástól sok fiatal, sőt kiskorú is szenved Magyarországon. Fotó: illusztráció, Getty Images Pedig, ha valamiben, hát ebben különösen fontos lenne a megfelelő jogi háttér kialakítása, az internetes zaklatás áldozatai között ugyanis feltételezhetően ( adatok erre elvétve vannak) sokkal több a kiskorú, mint a zaklatás "hagyományos" formájának áldozatai között. Index - Belföld - Ha füttyög rám az utcán, csak bunkó vagy zaklat? És ha fogdos?. Régen cikizés, ma bullying Sokan erre legyintenek, mondván, ami a gyerekek között zajlik, nem több diákcsínyeknél, cikizésnél, ugratásnál, kisded csúfolódásnál, amihez a felnőtteknek semmi köze. Ami azonban "normálisnak" számított 20-30-50 évvel ezelőtt, szerencsére ma már nem elfogadott.
Könnyebb a zaklatás megállapítása, ha az szándékos magatartás a munkáltató részéről. Például, zaklatást jelent a munkavállalóval szembeni "lejárató "hadjárat" amiatt, hogy az a vezetői poszt betöltésére kiírt pályázaton indult. Nem minősül ugyanakkor zaklatásnak a munkaviszony fennállása során a munkajogi jogok gyakorlásával összefüggő jogos kritika, vita, bírálat, vélemény, tanács, jellemzés, a munkával összefüggő problémák megvitatása, a kijavításra adott utasítás stb. A munkáltató utasítási, ellenőrzési jogából eredően ezek az olykor határozottan negatív visszajelzések nem jogellenesek, amíg a munkaviszonnyal objektíven összefüggő okból történnek, nem pedig a munkavállaló valamely egyéb tulajdonsága alapján. A zaklatás ugyanakkor a kötelezettséget szegő munkavállalóval szemben is tilos. Például, maga a Munka Törvénykönyve is rögzíti, hogy fegyelmi büntetésként az emberi méltóságot sértő büntetés nem alkalmazható. Így szóba sem jöhet nyilvános megszégyenítés, vagy a fegyelmi büntetésben részesített munkavállalók nevének kifüggesztése.
Museum of the City of New York/B / Getty Images Hungary Ahogy Estelle Freedman történész írja Redefining Rape (A nemi erőszak újradefiniálása) című könyvében, az 1900-as évek elején a szexuális erőszak sok nő számára társadalmilag túlságosan megrázó volt ahhoz, hogy feljelentést tegyen. Ekkor vált a nők biztonsága közüggyé. Amerika különböző pontjain (és a világban számtalan helyen) a kalaptű a nők önvédelmi eszközévé vált, de a Chicago Daily Tribune lett a fő forrása az 1910-es évek kalaptűszúrásos híreinek. Bár az újság "ritkán tudósított nemi erőszakkal kapcsolatos vádakról vagy perekről" – írja Freedman –, 1905-ben, a 24 nő meggyilkolása keltett pánik következtében széles körű bűnözésellenes kampány indult Chicagóban, amely a zaklatók letartóztatására és a róluk szóló hírek közlésére összpontosított. Hirtelen a hírekben nyíltan magasztalták még a kiskorúak fegyverhasználatát is. A kalaptű erőszakos témája még egy varietéműsort is megihletett. Az esetek nagy részében azonban a nők sem úszták meg büntetés nélkül: volt, hogy letartóztatták őket, vagy kifizetették velük a támadók orvosi költségeit.
Az esetleges hibákért, elírásokért az Árukereső nem felel.
Vezetéknév*: Keresztnév*: E-mail cím*: A checkbox pipálásával - az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) 6. cikk (1) bekezdés a) pontja, továbbá a 7. Clemmy Baby mókás farm állatok (MH 17174). cikk rendelkezése alapján - hozzájárulok, hogy az adatkezelő a most megadott személyes adataimat a GDPR, továbbá a saját adatkezelési tájékoztatójának feltételei szerint kezelje, és hírlevelet küldjön a számomra. Tudomásul veszem, hogy a GDPR 7. cikk (3) bekezdése szerint a hozzájárulásomat bármikor visszavonhatom, akár egy kattintással.