Használok időnként krémeket, de szappant és egyéb tisztálkodószereket is. 25 évvel ezelőtt pedig sok olyan töltelékárut (szalámik, szafaládék, kolbász, virslik. stb) fogyasztottam, amikben szintén volt titánvegyület. Ha alumíniumot használsz, vagy használtál, abban is van titán nyomokban, mint a vas- és acélárukban, ékszerekben, tehát innenj is fel tudja venni a szervezeted a titánt. A titán nem csak naz acélt teszi acélosabbá, erősebbé, hanem az izmokat, inakat is, ezért használják testépítők is elég nagy dózisokban. Robbant a rágógumi-botrány Magyarországon: veszélyes adalékot találtak rengeteg termékben. A titántól tehát nem kell félni!!! Bioenergetikai és radiesztéziai módszerekkel is leellenőriztünk már sok adalékanyagot, de a titándioxid nem tartozik ez egészségre ártalmas anyagok közé!!! Kérlek olvassad el az alábbi hivatalos anyagot az E-számokról, hogy rájöjj Te is, arra hogy a különböző felröppenő híreknek nem mindíg van valóság alapja. Én talán Nálad is óvatosabb vagyok, úgy az étkezésnél, mint a kozmetikai és egyéb anyagoknál. Én a tényeknek és a méréseknek hiszek, mert nem hinni kell, hanem mérni!
Tárolás: nedvességtől védett helyen, lezárt tégelyben Biztonsági adatok: ne lélegezzük be, ne nyeljük le, tartsuk távol a gyermekektől, szembe ne kerüljön; külső használatra!
Az Európai Bizottság határozata azt jelenti, hogy nyártól a gyártók nem adhatnak hozzá titán-dioxidot az általuk előállított élelmiszertermékekhez. Az uniós bizottság döntését az indokolta, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) tavaly május elején közzétett szakvéleményében arra a következtetésre jutott, hogy a titán-dioxid a továbbiakban már nem tekinthető biztonságosnak ahhoz, hogy a vegyületet élelmiszer-adalékanyagként használják. Az Európai Bizottság határozatát a titán-dioxid élelmiszer-adalékanyagként alkalmazásának betiltásáról az uniós tagállamok egyhangúlag támogatták. Titán-dioxid - Természetdoktor. A titán-dioxidot számos élelmiszer, köztük a pékáruk, a szendvicskrémek, a levesek, a szószok és a salátaöntetek, illetve az étrend-kiegészítők fehérre színezésére használják. PO-archív
A parányi részecskék keresztül-kasul vándorolnak a szervezetben – mondja az egyetem professzora, Robert Schiestl –, mindenhova bejutnak, mert olyan kicsik, hogy bejutnak a sejtek belsejébe is, és megzavarhatják a sejten belüli működést. Vándorolnak a testben, mindenfelé oxidatív stresszt okozva. A folyamat vége sejtelhalás. "Valószínűleg a nanorészecskék okozta oxidatív stressz vagy a gyulladás az, ami a genetikai károsodást előidézi. Július elejétől nem használható az E171 - Portfolio.hu. Minthogy a nanorészecskék alkalmazása egyre nagyobb mértékű, kutatásunk eredménye aggodalomra ad okot. A titá előállítására egy egész nagy iparág épült, amelynek az éves termelése 2 millió tonna. " Jobb az óvatosság: olvassuk a címkéket! A professzor szerint lehetséges, hogy a spontán kialakuló rosszindulatú daganatok egy része éppen a titán-dioxid expozíciónak "köszönhető", ráadásul egyes emberek sokkal érzékenyebbek lehetnek a nanorészecskékre, mint mások. A napvédő spraykből kiáramló nanorészecskéket például belélegezhetjük, tehát egyenesen a tüdőbe jutnak, ezért jobb, ha napvédő tejet használunk, mert a bőrön nem hatolnak át a nanorészecskék.
Használ Ön fogkrémet, kozmetikumokat, hajfestéket, "fújós" naptejet? Szed gyógyszert, táplálékkiegészítőt? Talán nem tudta, de a titán-dioxid nanorészecskék megtalálhatók a hétköznapi cikkekben. Ezek a parányok felhalmozódnak, és genetikai károsodást, daganatot okozhatnak. Mindeddig ártalmatlannak tartották a titán-dioxid nanorészecskéket, mivel nem lépnek kémiai reakcióba. Valóban, nem is kémiai reakció, hanem felszíni interakció az, amit a nanorészecskék a környezetükben gyakorolnak. Kutatások azt mutatták, hogy a kísérleti állatokban genetikai károsodást okoztak, egyszeres és kettős DNS száltöréseket idéztek elő, emellett kromoszómakárosodáshoz és gyulladáshoz vezettek. Ezeknek pedig mindegyike fokozza a rosszindulatú daganat képződésének kockázatát. Parányi, vándorló gyilkosok A Kalifornia Egyetem (UCLA) rákkutató központjának kutatása az első, amely kimutatta, hogy a nanorészecskék ilyen hatással lehetnek a szervezetre. A titá nanorészecskék felgyűlnek a különböző szervekben, mert a szervezetnek nem tudja eltávolítani őket.
Az E171 jelű "nem biztonságos" adalékanyaggal még fél évig találkozhatunk egyebek mellett pékárukban, szendvicskrémekben, szószokban. Az Európai Bizottság betiltotta a titán-dioxid élelmiszer-adalékanyagként (E171) történő használatát, a tilalom hat hónapos átmeneti időszakot követően július elején lép majd életbe - közölte a brüsszeli testület pénteken. Az Európai Bizottság határozata azt jelenti, hogy nyártól a gyártók nem adhatnak hozzá titán-dioxidot az általuk előállított élelmiszertermékekhez. Az uniós bizottság döntését az indokolta, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) tavaly május elején közzétett szakvéleményében arra a következtetésre jutott, hogy a titán-dioxid a továbbiakban már nem tekinthető biztonságosnak ahhoz, hogy a vegyületet élelmiszer-adalékanyagként használják. Az Európai Bizottság határozatát a titán-dioxid élelmiszer-adalékanyagként alkalmazásának betiltásáról az uniós tagállamok egyhangúlag támogatták. A titán-dioxidot számos élelmiszer, köztük a pékáruk, a szendvicskrémek, a levesek, a szószok és a salátaöntetek, illetve az étrend-kiegészítők fehérre színezésére használják - tették hozzá.
A Balaton nyugati részén már tömegesen megjelentek a cianobaktériumok (kékalgák) a vízfelszínen - tájékoztatott a mintavételezések eredményéről az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézete. Zhvg: Allergiás reakciót, hasmenést okozhat a Balatonban elszaporodott kékalga | hvg.hu. Az elmúlt napokban sok bejelentés érkezett többi között Alsóbélatelep, Fonyód, Balatonmáriafürdő, Balatongyörök, Vonyarcvashegy, Balatonfenyves, Balatonszárszó, Balatonszemes, Balatonboglár térségéből a tihanyi intézethez arról, hogy szabad szemmel jól látható algavirágzást észleltek a partok mentén. A BLI közleménye szerint a kutatók keddi mérései alapján ez a jelenség a Keszthelyi-medencében a Balaton közepén is megfigyelhető volt. Még nincs nagy algatömeg jelen a vízben, de az algák mennyisége a tó nyugati területein erőteljes növekedésnek indult. Vörös Lajos kutató professzor elmondta: annak ellenére, hogy a teljes vízoszlopot nézve az algamennyiség még nem kifogásolható, a kékalgák mennyisége helyenként és időszakosan meghaladta az egészségügyi határértéket, ami 50 mikrogramm/liter klorofill-A.
Miért veszélyeztetik a fürdőzőket a kékmoszatok? "A baktériumok egyik törzsét a cianobaktériumok, avagy kékmoszatok, kékbaktériumok alkotják. Ezek egysejtűek, amelyeknek a belsejében jellegzetes gázüregek láthatók. Gyakran több ezer sejt összeáll és szerkezet nélküli sejtkolóniát alkot, különösen a bőséges növényi tápanyagot tartalmazó édesvizekben, nyáron. A kékalga tömeges megjelenését nevezi a népnyelv » vízvirágzásnak «, ám ez cseppet sem ártalmatlan, szemet gyönyörködtető jelenség – foglalja össze a tudnivalókat a kékmoszatokról Gedai Zsuzsanna biológus. – Ilyenkor ugyanis mérgező törzseik is megjelenhetnek. A Balaton jellemző cianobaktériumai potenciális toxintermelők, és mérgeik irritáló, májkárosító, még rákkeltő hatást is kiválthatnak. Megmérgezhetik a halakat, de nemcsak a vízi élővilágra hatnak, hanem az emberi szervezetre is veszélyesek lehetnek. Az orrba, szembe kerülő kékalgák nyálkahártya-irritációt, asztmatikus tüneteket okozhatnak, a bőrt irritálhatják, ha pedig a gyerekek a vízzel véletlenül lenyelik, lázat, hányást és hasmenést idézhetnek elő. Kék alga kites.com. "
Vörös Lajos limnológus pedig úgy fogalmazott: a péntekre előre jelzett szél "biztosan szétkergeti az algákat". / Magyar Nemzet
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2020. aug 3. 19:58 A balatoni algák bőr- és szemgyulladást, gyereknél hasmenést is okozhatnak /Fotó: Northfoto Veszélybe kerülhet a balatoni fürdőzése lehetősége, ha tovább romlik a vízminőség a burjánzó kékalgák miatt. Bár már évtizedek óta természetes, hogy ha nyár, akkor Balaton, ha pedig Balaton, akkor fürdés, úgy tűnik, most veszélybe kerülhet a lubickolás: elkezdett hirtelen romlani a magyar tenger vízminősége. Ezért a kékalgák, vagy más néven cianobaktériumok felelhetnek, amelyek a által felkeresett kutató professzor szerint jelentősen szaporodni kezdtek tavaly nyár vége óta. Hasmenést, kiütést okozhatnak a burjánzó balatoni algák | 24.hu. ( A legfrissebb hírek itt) "A túl sok algától a víz zavarossá, »mocsárszagúvá és -ízűvé« válik, és egy részük az emberre veszélyes mérget termel, amit még az ivóvízből is csak nagyon nehezen lehet eltávolítani" – kezdte a Vörös Lajos, aki szerint a 0. 1 milliméteres lények toxikus, anyagcseréjük során vízbe jutó anyagaik komoly egészségügyi kockázatot rejtenek.
A Balaton nyugati részén tömegesen jelentek meg a kékalgák a vízfelszínen, a két héttel ezelőtti méréshez képest megduplázódott a számuk. Hetente kellene mérni a vízminőséget, de csak havonta teszik. A Balaton nyugati részén már tömegesen megjelentek a cianobaktériumok (kékalgák) a vízfelszínen – olvasható az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének (BLI) tájékoztatásában. Elszaporodtak a kékalgák a Balaton nyugati részén - Turizmus.com. Az elmúlt napokban sok bejelentés érkezett Alsóbélatelep, Fonyód, Balatonmáriafürdő, Balatongyörök, Vonyarcvashegy, Balatonfenyves, Balatonszárszó, Balatonszemes, Balatonboglár térségéből a tihanyi intézethez arról, hogy szabad szemmel jól látható algavirágzást észleltek a partok mentén. A BLI közleménye szerint a kutatók keddi mérései alapján ez a jelenség a Keszthelyi-medencében a Balaton közepén is megfigyelhető volt. Még nincs nagy algatömeg jelen a vízben, de az algák mennyisége a tó nyugati területein erőteljes növekedésnek indult. Vörös Lajos, az intézet kutató professzora elmondta: annak ellenére, hogy a teljes vízoszlopot nézve az algamennyiség még nem kifogásolható, a kékalgák mennyisége helyenként és időszakosan meghaladta az egészségügyi határértéket, ami 50 mikrogramm/liter klorofill-A.
Szerző: WEBBeteg - Kósa-Boda Veronika, újságíró A tikkasztó hőség vízpartra csalogat minden felfrissülni vágyót, ám nem mindenki a medencés fürdőhelyeket választja. A természetes vizek azonban számtalan veszélyt tartogathatnak a fürdőzőknek, pláne, ha nem kijelölt helyen pancsolunk. A vízzel elkapható betegségek egyáltalán nem ritkák, mindenki ismeri a medencék környékéről terjedő gombás megbetegedésekről szóló híreket, a klórral kapcsolatos kifogásokat. Ám a természetes vizek, bányatavak, folyók sem kevésbé veszélytelenek: ezek akár szennyvíz, akár a vadon élő állatok által terjesztett betegségek következtében könnyen fertőződhetnek. Vírusok A sort kezdjük is mind közül a legveszélyesebbel: az adeno-, és calici vírus okkal. – Mindkét vírustörzs a szennyvízzel jut az élővizekbe, mégpedig a fürdővizből. Mivel a szennyvizet leggyakrabban folyókba engedik, így elsősorban ott találkozhatunk ezekkel a vírusokkal. A megfertőződéshez elég egy keveset nyelni a fertőzött vízből, így a gyerekek különösen veszélyeztetettek – figyelmeztetett dr. Vargha Márta, az Országos Környezetegészségügyi Intézet Vízmikrobiológiai Osztályának osztályvezetője, hozzátéve: ezek a baktériumok a gyomor-, és bélrendszerben, a kötőhártyán és a fülben okozhatnak megbetegedéseket.
Nemrég elnyerte a Magyar... Ambíciók, álmok és egy nagy család megférnek egymás mellett – interjú Sütis Mónival Kövérné Kalmár Mónikát mindenki csak Sütis Móniként ismeri, hiszen évek óta a fél Balaton az ő tortáit eszi. Olyan gasztrobloggerként indult, aki nemcsak recepteket... Hogyan vitorlázzunk biztonságosan? A vitorlázás évről évre egyre nagyobb népszerűségnek örvend hazánkban. Sokan szereznek kedvtelésből hajóvezetői engedélyt, hogy aztán a szabadidejük egy részét – családdal, barátokkal –... Tanácsok az őszi-téli Balatont használóknak a pandémia időszakában A Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata egész évben, így a késő őszi és a téli hónapokban is jelen van a Balatonon. Ez az időszak is –...