Segélyhívók Általános segélyhívó: 112 Mentők: 104 Rendőrség: 107 Tűzoltóság: 105 Szolgáltatók Démász Kecskemét, Szultán u. 2-4. Telefon: 40/822-282 óraállás: 80/828-180 hibabejelentő: 40/822-000 Dégáz Kecskemét, Ipoly u. 5. Telefon: 40/824-825 hibabejelentő: 80/820-141 Bácsvíz hibabejelentő:76/415-100 Kecskemét, Izsáki út 13. Telefon: 80/201-141 80/200-423 76/511-511 Rendőrség Kecskemét Bács-Kiskun Megyei Rendőrfőkapitányság Kecskemét, Batthyány u. Katonatelep.hu. 14. Telefon: 76/484-684 Katonatelepi Polgárőrség Egyesület Bankszámlaszám: 1173002-20380964 Rendőrjárőr Telefon: 20/340-9284 Közterület Felügyelet környezetszennyezés, csendháborítás bejelentése Kecskemét, Budai u. 1. Telefon: 76/320-480 20/951-3097 Mezei őrszolgálat parlagfű, terménylopás bejelentése Békefi Emil: 30/229-6173 Utasi Balázs: 30/229-6171 Gyógyellátás Háziorvos Dr. Serfőző Katalin Kecskemét-Katonatelep, Zsigmond Ferenc u. 25/a. Telefon: 76/471-428, 30/358-79-67 Gyermekorvos Dr. Kránitz Edit Telefon: 76/471-053, 70/369-46-18 Patika Telefon: 30/370-7043 Gyermekorvos ügyelet Telefon: 76/484-384, 516-904 Kecskemét, Izsáki út 5.
Csendháborításnak minősül minden olyan tevékenység, aminek keretén belül az okozott zajjal másokat zavarunk. Csendháborítás törvény – ismerjük a jogainkat! A csendháborítás jogszabálya világosan megfogalmazza, milyen esetek számítanak szabálysértésnek. A 2012. évi II. Csendháborítás bejelentése telefonszám tudakozó. törvény 195. § (1) bekezdésében azt olvashatjuk, hogy minden olyan tevékenység -legyen szó lakóterületen, közterületen, tömegközlekedési eszközön, sőt, védett természeti területen végzett tevékenységről- ami veszélyezteti, illetve megzavarja mások nyugalmát, szabálysértésnek minősül és mint olyan, következményekkel jár. Fontos tudni, hogy a csendháborítás témakörében megkülönböztetünk külső és belső zajforrásokat is, ezekre más-más szabályok vonatkoznak. A csendháborítás decibel vonatkozásában is eltérő képet mutat – más decibel szabályozás érvényes a vidéki lakóövezetekre, zöldövezetekre, oktatási intézményekre, a városi szférára, illetve az egyes épületek lakóhelyiségeire is. GYIK: hány órától van csendháborítás, illetve hány decibel a csendháborítás?
A hétvégén több lakossági bejelentést kaptunk csendháborítással kapcsolatban. Ügyeletben lévő közterület-felügyelőnk és a vele Őrszem szolgálatot ellátó rendőr társa az összes esetet kivizsgálták, és ahol szükséges volt, azonnal intézkedtek is. Mivel mostanában gyakori és visszatérő probléma a másokat zavaró zajongás, cikkünkben szeretnénk körüljárni, hogy pontosan mit értünk csendháborítás alatt és mikor tehetünk ez ügyben feljelentést. Azonban fontos előbb tisztáznunk, hogy a járvány megfékezése érdekében a kormány április 15-én újra meghosszabbította a jelenleg is érvényben lévő védelmi intézkedéseket, továbbá egyes rendelkezéseknél módosítás is történt. Csendháborítás bejelentése telefonszám módosítás. Ilyen például a kijárásra vonatkozó intézkedés, melynek értelmében minden nap 22 órától reggel 5-ig kijárási tilalom van érvényben. A hétvégén tapasztalt egyes eseteknél a csendháborításon túl a kijárási tilalom megszegésének szabálysértése is megvalósult. Mit értünk csendháborítás alatt? A társadalmi együttélés legfőbb szabályait a Szabálysértési törvényben találjuk, illetve törvény felhatalmazása alapján Önkormányzatunk a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló rendelettel kiegészítve védi Óbuda-Békásmegyer lakosságát.
És hogy miért is választják a magánszektort? "Az idő az egyik legfontosabb tényező, hiszen az tényleg pénz. Olcsóbb megfizetni a magánellátást, ha a kiesett munkanapokat, a rendelőkben várakozással töltött órákat nézzük, vagy esetleg az azt követő táppénzt. Fontos szempont a profizmus, a bizalom és a figyelem. Itt megválaszolják a kérdéseiket, nem öt perc a vizit öltözéssel együtt, megszervezik az esetleges kezeléseit, na meg az is, hogy előre tudják a szolgáltatás árát, amiről számlát is kapnak" – fűzte hozzá Lantos. "A magánszereplők, a hazai tudományág fejlődése és a nemzetközi beágyazottság mind arra utal, hogy a hazai egészségügy virágzik. Persze vannak bajok, de azt kormányzati szinten, intézményi szinten és regionális szinten lehet kezelni" – ezt már Varga Péter Pál mondta. Az Országos Gerincgyógyászati Központ integrált betegedukációs tevékenysége. Ő az előadását azzal indította, hogy miért döntöttek annak idején az Országos Gerincgyógyászati Központ elindítása mellett. "Azt láttam, hogy amikor jöttek hozzám az állami intézménybe például külföldről betegek a beavatkozás miatt, hússzor olcsóbb volt az ár, mint a nyugati országokban.
Ezek a változások önmagukban is befolyásolják a fájdalom érzékelését és a rá adott válaszokat, így létrejön a fájdalom ördögi köre. Összességében a fájdalom, különösképp a krónikus és visszatérő, mint amilyen a nem csillapodó derékfájdalom is, összetett kórokkal rendelkezik. Ez alapján logikus, hogy az eredményes és hatékony kezeléshez több fájdalomdimenzió együttes vizsgálata és kezelése szükségeltetik. Műtéti indikáció felmérése 1970-es évektől sok rangos tudományos kutatás született, amely konszenzusként megerősítette, hogy a lélektani állapotok (pl. Magánellátás - Országos Gerincgyógyászati Központ. stressz vagy depresszió), bizonyos környezeti (pl. nehéz munka) és szociális tényezők (pl. családi konfliktus) nagy szerepet játszanak a fájdalom krónikussá válásában. Ezen felismerés nyomán olyan pszichológiai eljárás-rendszerek születtek, amelyek a műtét eredményességét vizsgálták utóbbi tényezők tekintetében. Ha elfogadjuk, hogy a lélektani állapot szerepet játszik a tünetek kialakulásában, akkor a kezelés sikeressége csak úgy ítélhető meg nagy pontossággal, ha ezeket is figyelembe vesszük.
saját privát járóbeteg-árbevétele is ezt a tendenciát tükrözi: 2008 óta éves szinten stabil 20 százalék körüli növekedést mutat. A nyilvánvaló okok (a várakozás elkerülése, jobb ellátási körülmények, "többletfigyelem" stb. ) mellett magunk egyre inkább egy új, egészségtudatos viselkedési attitűd megjelenését tartjuk elsődleges tényezőnek. Ennek lényege az, hogy nő azon rétegek aránya, akik keresik azt a partnert, aki e preventív gondolkodás jegyében nyújt ellenőrizhető és szakmailag megbízható szolgáltatást korrekt számla kíséretében. Ugyanakkor elvárják ettől a szolgáltatótól, hogy betegség esetén az ott megszokott színvonalon kapjanak segítséget. E réteg használja egészségpénztári (vagy alternatív biztosítási) forrásait, de kész anyagi áldozatokra is, ha a helyzet úgy kívánja. Ha közfinanszírozást vesz igénybe, keresi a co-payment (az OEP-források kiegészítése) útján vásárolható többletszolgáltatások lehetőségeit is. A Budai Egészségközpont Kft. orvosi egzisztenciavállalkozásként indult, majd banki és kockázati tőke bevonásával finanszírozta növekedését.
Jellegzetességük a relative szerény volumenű pénzügyi befektetés, valamint az a törekvés, hogy betegeik drágább diagnosztikai, valamint fekvőbeteg-ellátási igényét a közfinanszírozásban, a részt vevő orvosok fő munkahelyén oldják meg. (A hazai szülész-nőgyógyász magánrendelők működése évtizedek óta klasszikus példája ennek a tevékenységnek. ) Szerintem ez a piac természetes reakciója azokra a feldolgozatlan konfliktusokra, elmaradt reformlépésekre és megválaszolatlan kérdésekre, amikkel az egészségpolitika nem tud mit kezdeni. A háziorvosi kör már magánvállalkozó, rohamosan értékét vesztő finanszírozással. Az alkalmazotti szakorvosi kör kiszolgáltatott, egzisztenciális problémáikat tudományos igénnyel nem analizálják. Ezért az orvosok saját kezükbe veszik sorsuk irányítását: külföldön próbálkoznak, vagy magánszolgáltatási pozíciókat építenek ki. E problémákkal kormányzati szinten eddig nem tudtak megbirkózni, nem látszanak olyan tervek, hogy az egészségpolitika megpróbálná érdemben befolyásolni e folyamatokat.