Kerti tippek: Növények szaporítása 2009. 02. 14 A magvetés alapvető sikere, hogy életképes magokat ültessünk el. A 4 évnél idősebb magokat már ne ültessük el, mert bizonytalan az életképességük. A palántanevelés ideje februártól kezdődik, de még április elején is vethetünk magokat. A késői vetéskor érdemes egy éjszakára beáztatni őket, ezáltal a csírázási idő lecsökken. Kimosott, tiszta kilukasztott műanyag poharakat, cserepeket töltsünk meg komposzttal, és lazán tömörítsük. Ha van rá lehetőségünk, komposztot illetve palántaföldet használjunk, esetleg virágföldet. A kerti föld csak átszitálva használható, de a fertőzések veszélye ebben az esetben megnő. Az ültetőközeget tömörítsük. A benedvesített ültetőközegre szórjuk a magokat. Ezek száma a cserép méretétől függ. Mano paradicsom. A nedvesítés egyszerű módja, hogy vízbe állítjuk a cserepeket, hogy a föld megszívja magát vízzel, és utána hagyjuk, hogy kicsöpögjön a fölösleges nedvesség. A magokat takarjuk vékony réteg homokkal, vagy apró zúzott kaviccsal.
photosforyou képe a Pixabay -en.
500 Ft 25 000 Ft-tól előreutalással maximum 3db csomag 4 500 Ft 4 db csomagtól a szállítási költség külön megállapodás tárgyát képezi. Ilyen esetben emailben tájékoztatjuk a szállítási költség nagyságáról. Termék leírás Vélemények Bajaja balkon paradicsom vetőmag A tasak 0, 5 g Bajaja balkon paradicsom vetőmagot tartalmaz További információk Botanikai név Lycopersicon esculentum Mini Megnevezés Paradicsom vetőmag Kategória Zöldség vetőmag Megjegyzés Vetési idő Márciusban vethető Ültetési tőtávolság 30-50 cm Fényigény Napot kedvelő Írja le saját véleményét Only registered users can write reviews. Paradicsom magvetése - gazigazito.hu. Please, log in or register Talán a következő termékek is érdekelhetik:
További képek Legyen Ön az első, aki véleményt ír erről a termékről Botanikai név: Lycopersicon esculentum Mini Kiszerelés: Tasakos vetőmag Megjegyzés: A tasak 0, 5 g Bajaja balkon paradicsom vetőmagot tartalmaz Balkonládában is termeszthető! Törpe növekedésű paradicsom, korai érésű fajta. Balkonládában vagy nagyobb cserépben is termeszthető. Apró, gömb alakú bogyói friss fogyasztásra alkalmasak. Determinált növekedésű korai érésű, szabad földön és balkonládában is termeszthető törpe paradicsom. Paradicsommag ültetése. Nagyon édes ízű paradicsom, erős, szaftos hús és kisebb savtartalom jellemzi. Rendkívül produktív, nagy cseresznye méretű világospiros gyümölcsöt terem egész szezonban. Vetés márciusban, palántázás május hónapban, ültetési távolság: 130*40 cm, termés érés július - októberig. Tovább... Elérhetőség: Készleten Csak 32 maradt készleten Ár: 360 Ft Szállítás időpontja Szállítási díjak Maximum 2 méter magas csomagot küldünk a vásárlóknak. * Csak Tasakos vetőmagok és Könyvek rendelése esetén - 1 390 Ft Rendelési érték szerint Szállítási költség 3 500 – 9 999 Ft között 2 500 Ft 10 000 – 24 999 Ft között 3.
Ez a vízelvezetésben segít. A kellő páratartalom biztosítása miatt a cserepekre helyezzünk egy átlátszó fóliát. Erre csak pár napig lesz szükségünk, mert a csírák a párás, meleg helyen pár nap alatt megjelennek. Miután a föld felszínén megjelentek a kis növénykezdemények, helyezzük hűvösebb, de világosabb helyre a cserepeket. Napi 16-18 óra megvilágításra van szükségük, hogy jól tudjanak fejlődni. A magoncok nyújtózkodnak a fény felé, ezért ferdülnek is, tehát nekünk forgatni kell a cserepeket. Még egy jó tanács, az erős törzsnövekedésért, néha simítsuk végig a tenyerünkkel a magoncokat. Ha teljesen ingermentes környezetben tartjuk őket, a szár nem fog erősödni. Paradicsom vetőmag | Nagybani Holland Vetőmag Kft. +36-70-9437646. A szabadföldben csírázó paradicsommagoncok zömök, erős vastag szárakat fejlesztenek, mert a szél fújja őket, az eső veri, amiknek ellent kell állni. Amikor a gyökerek átszövik a talajt, és megjelentek az első igazi levelek, a palántákat ültessük szét. Emeljük ki a pohárból földlabdástól, óvatosan szedjük szét, ügyelve a gyökerek épségére, és a cserepekben előkészített jó minőségű, tápanyagdús földbe egyesével ültessük át.
Hajlandóak lennének anyagi segítséget adni az erdősávra a nyugati országok? Ebből a szempontból kevésbé vagyok szkeptikus, az erőforrások rendelkezésre állnak. Az a kérdés, hogy akarja-e ezt a fehér ember, hogy létrejöjjön a fekete kontinens megújulását elősegítő erdősáv. Viszonylag kis költségen - két, három milliárd dolláron - múló projekt, ami látványos lehetne. Ha összehasonlítjuk, hogy 2009-ben csak Európa hány száz milliárd eurót költött bank konszolidációra, akkor a Nagy Zöld Fal költségei ehhez mérten "filléres kiadásnak" tekinthető. Az utóbbi napokban különböző internetes fórumokon utánanéztem, mi az emberek véleménye a kezdeményezéssel kapcsolatban. Megvannak a szkeptikusok, de alapvetően a holdutazáshoz, vagy a marsutazáshoz hasonlítják az ötletet, tehát van egyfajta várakozás. Szeretnének már valami pozitívat, amiből úgy érezhetik, hogy az emberiség nemcsak rombol, hanem építeni is tud. Magyarország hogyan vehet részt a projekt megvalósításában? Hazánk tényszerűleg pénzzel vagy szakemberekkel tud segíteni, hisz a nálunk élő fafajták nem élnek meg a száraz, 200-800 mm csapadékhozamú Szahara alatti vidéken.
A Nagy Zöld Fal projektre megítélt támogatások azonban új reményt hozhatnak a térség fejlődésében. Az összefogás története Afrika álma a Nagy Zöld Falról az 1970-es évekig nyúlik vissza, mert az egykor zöldellő régió, amely generációk óta milliók számára biztosított megélhetést, egyre szárazabbá és kopárabbá vált az éghajlatváltozás, a népességnövekedés és a fenntarthatatlan földgazdálkodási gyakorlatok együttes hatása miatt. Az évek során ez súlyos táplálék- és vízhiányt, a csökkenő természeti erőforrások miatt ismétlődő konfliktusokat, tömeges munkanélküliséget és kényszerű migrációt váltott ki. Az egyre nehezebb körülmények között a közösségek vezetői és a politikusok egyaránt hosszú távú megoldást kezdtek keresni. Végül 2007-ben a régió országai közül 11 létrehozta a Nagy Zöld Fal projektet, amelyhez mára több mint 20 ország csatlakozott. A lokális együttműködés fontossága A most megítélt támogatás segítségével tovább folytatódhat a projekt, amely illeszkedik az ENSZ 2030-ig ütemezett globális menetrendjéhez.
A tizenegy afrikai ország részvételével 2007-ben elindított Nagy Zöld Fal projekt alapkoncepciója szerint az Afrikai Unió égisze alatt egy 8 ezer kilométer hosszan elnyúló, 18 millió hektáros erdősáv jött volna létre a Száhel-övezetben a további elsivatagosodást megakadályozandó. A Dzsibuti, Eritrea, Etiópia, Szudán, Csád, Niger, Nigéria, Mali, Burkina Faso, Mauritánia és Szenegál összefogásával zajló zöldítésnek nagyjából a 15 százaléka valósult meg eddig – írja a Quibit. Eddig azonban senki sem vizsgálta meg, hogy a Nagy Zöld Fal milyen hatással lesz a nagyobb kiterjedésű időjárási rendszerekre, amennyiben a tervek szerint a 2030-as években valóban megvalósul – idézi a lap a Science News -t. Az Amerikai Geofizikai Unió decemberi közgyűlésén bemutatott szimulációk szerint a kontinensen keresztbe húzódó fásított sáv megduplázhatja a Száhel-övezetben lehulló csapadékmennyiséget, Észak-Afrika nagy részén és a Földközi-tenger térségében pedig csökkentené a nyári átlaghőmérsékletet, csakhogy a szaharai területek még forróbbá válnának.
Hagyományosan az emberek azért emelnek falakat, hogy elválasszák országaikat és népeiket egymástól, hogy a kőfalakon belül élők megvédhessék magukat a kívülről érkező veszélytől. A Nagy Zöld Fal Afrikában épp ellenkező megfontolásból épül, előremutató és nemes, klímavédelmi szempontból pedig egyedülálló kezdeményezés. A Nagy Zöld Fal egy ambiciózus terv arra, miként lehet enyhíteni a globális felmelegedés okozta csapásokat, hogyan lehet megmenti 232 millió ember élőhelyét. Az élő fal ötlete először az 1970-es és 1980-as években vetődött fel Afrikában, akkoriban jött létre egy szervezet, akik a kezdetek óta több tízmillió fát ültettek el, főleg lakott városokban és farmokon. A 2000-es évek közepén ezt a kezdeményezést elevenítette fel Nigéria elnöke, Olusegun Obasanjo. 2007-ben az afrikai államfők rendes ülésén el is fogadták a gigaprojektet. A kezdeményezés mögé akkor 11 ország állt be (Burkina Faso, Csád, Dzsibuti, Eritrea, Etiópia, Mali, Mauritánia, Niger, Nigéria, Szenegál és Szudán).
A kezdeményezés honlapja szerint mérete a Nagy Korallzátony háromszorosát teszi majd ki. Ehhez persze azt mindenképp hozzá kell tenni, hogy az eredeti, 2007-es tervek szerint az erdősítést 2020-ra be is fejezték volna, ám nem függetlenül attól, hogy a céldátumig csupán a projekt néhány százaléka készült el, némileg átszabták azt, így ma már nem egy esőerdőt vizionálnak, hanem egy szárazságtűrő fákkal és cserjékkel tarkított füves térséget, mely ökológiai értelemben is fenntartható megoldás lehet. Hogyan tud a Fal megvalósulni? A projekt egyik elsődleges célja a sivatag megállítása, a sivatagosodás visszafordítása, illetve az itt lévő termőföldek további degradációjának megállítása. Ez azért kiemelten fontos, mert a Szahara déli részén végighúzódó Száhel-övezet 100 milliós lakossága manapság is rendszeresen éhínségektől szenved, az előrejelzések szerint pedig 2050-re az itt élők száma elérheti a 340 milliót is. Emellett persze környezet- és klímavédelmi elképzelések, sőt egyre inkább gazdaságfejlesztési megfontolások is meghúzódnak a háttérben.
Afrikában minden idők legnagyobb tudatosan tervezett tájátalakítási projektje zajlik 2007 óta: a munkában tizenegy ország vesz részt, célja a Száhil övezet további elsivatagosodásának megállítása. A gigantikus projektnek, mely Niger, Nigéria, Dzsibuti, Eritrea, Etiópia, Szudán, Mali, Csád, Szenegál, Burkina Faso és Mauritánia összefogásával született, 14 milliárd dolláros világbanki támogatást szavaztak meg a januárban Franciaországban tartott One Planet Summit klíma-csúcstalálkozón részt vevő államok – adja hírül a Medium Big Picture. Kontinenst átszelő esőerdő-övezetet terveztek A Szahara a világ legnagyobb forró sivataga, mely egyre nagyobb területeket hódít el és teszi nehézzé a környező országok számára a víz- és élelmiszer-ellátást. A sivatag déli részén található Száhil öv, melynek elnevezése arab nyelven a sivatag szegélyére utal, különösen ki van téve a globális felmelegedésben rejlő veszélyeknek: a rendkívül száraz területet a felmelegedés, a szárazságok, az erdőirtások szinte lakhatatlanná tették, az 1960-as évek óta milliók kényszerültek elhagyni a vidéket.