A Jónás könyve kéziratának részlete Babits utolsó, nagyívű költeménye, pályájának lezárása a Jónás könyve és a hozzá illesztett Jónás imája. A négyrészes elbeszélő költemény hőse a bibliai próféta, akinek alakjában a költő szellemi önarcképét alkotja meg. A történet látszólag hűen követi az Ótestamentum eseményeit, az első rész végén azonban eltér attól. Míg a Biblia Jónása maga kéri a matrózokat, hogy vessék a habokba, addig Babits hőse el akar rejtőzni. Ugyanígy az Ószövetség Ninivéjében hisznek a prófécia beteljesülésében, a XX. századi történetben azonban kinevetik Isten küldöttét. Jónás esendő és patetikus alak. Egyszerre vív kilátástalan harcot az Úr és a bűnös város ellen. Nem élhet annak, amire született, nem hagyják, hogy a maga értékrendjének megfelelően alakítsa sorsát. Isten és Jónás viszonya patriarchális. Az Úr kegyetlen, kettejük közül ő az aktív irányító, a próféta csupán reagál, de nem futamodhat meg küldetése elől. A prófétaság vállalását felsőbb hatalom, erkölcsi parancs követeli: a személyes érdekek ellenére is a jót kell szolgálni, hiszen "vétkesek közt cinkos, aki néma".
Míg a bibliai történet címe Jónás próféta könyve, a babitsi mű címében – Jónás könyve – nem szerepel a próféta megjelölés, pedig ez a szó a bibliai történetnek és Babits művének is kulcsfogalma. Ennek oka az, hogy Jónás elfut a prófétaszerep elől, s ezzel megtestesíti a címbeli hiányt. Babits szemében Jónás nem teljes értékű próféta: inkább Isten kiválasztottja, mint igazi próféta, hiszen nincs benne hivatástudat. A cím ugyanakkor azt is jelzi, hogy a költő Jónás alakját hétköznapi, emberi, esendő mivoltában akarja megmutatni. Jónás esendő alak, aki egyszerre vív reménytelen harcot Ninive és az Úr ellen. A történetben nem is a prófécia a lényeges, hanem a próféta magatartása, alakja. Jónás tragédiája, hogy nem élhet olyan életet, amilyenre hajlandóságot érez, nem alakíthatja sorsát a maga értékrendjének megfelelően. Jónás tipikusan az átlagos, hétköznapi ember megtestesítője, aki nem vágyik nagy történelmi szerepre, nem akarja megváltani a világot, csak nyugodtan, békességben szeretne élni.
15. Aztán fogták Jónát és a tengerbe vetették, és evvel megszűnt a tenger háborgása. 16. Akkor rettenetes félelem fogta el az embereket az Örökkévalótól, áldozatot hoztak az Örökkévalónak, és fogadalmakat tettek. 2. fejezet Jóna imádsága 1. Az Örökkévaló meg odarendelt egy nagy halat, hogy elnyelje Jónát, Jóna pedig három napot és három éjjelt töltött a hal gyomrában. 2. Akkor Jóna a hal gyomrából Örök Istenéhez imádkozott, 3. mondván: Szorultságomban az Örökkévalóhoz kiáltottam, és Ő meghallgatott engem. Az alvilág mélyéből rimánkodtam, és Te meghallottad hangomat. 4. A mélységbe dobtál, a tenger szívébe, körülvett az áradat, minden hullámtörésed és zajlásod fölöttem csapott át. 5. Már azt hittem, elűzött vagyok szemed elől; bárcsak betekinthetnék még szent templomodba! 6. Lelkemig értek a vizek, körülvett a mélység, sás fonódott fejem köré. 7. A hegyek alapzatáig süllyedtem, a föld örökre bezárta reteszeit körülöttem – s akkor kiemelted életem a sírból, Örök Istenem! 8. Amikor ború szállt lelkemre, az Örökkévalóra gondoltam, imám el is jutott hozzád, szent Hajlékodba.
Örült is Jóna nagyon a ricinusfának. Isten intése 7. De másnap hajnalban odarendelt Isten egy férget, hogy megszúrja a ricinusfát, és az elszáradjon. Mikor pedig a nap felkelt, Isten tikkasztó keleti szelet bocsátott oda, és Jóna napszúrást kapott, ájuldozott és halálát kívánta, mondván: jobb meghalnom, mint élnem! 9. Akkor így szólt Isten Jónához: "Méltán haragszol e a ricinusfa miatt? " Az meg azt felelte: "Bizony halálosan haragszom! " 10. Az Örökkévaló ezt mondta: "Te sajnálod a ricinusfát, amin nem fáradoztál és amit nem te növesztettél, mely egy éj alatt keletkezett, s egy éj alatt elpusztult – 11. hát én ne sajnálnám Ninivét, ezt a nagy várost, melyben több mint tizenkétszer tízezer ember van, aki nem tud különbséget tenni a jobb és a balkeze között, és még sok barom? "
De ha valaki ennyi évet síel, és ennyi munkát belefektet egy sportpályafutásba, miközben beverekszi magát az élbolyba, akkor szerintem nem szabad feladni. Persze sok múlik azon, hogy sikerül a műtét, milyen lesz a rehabilitáció – gyakorlatilag végig kell csinálnia ugyanazt, amit az elmúlt egy évben. Ezt mentálisan nehéz feldolgozni, mert egyszer már végigjárta ezt a nehéz utat, miközben az olimpia lebegett a szeme előtt. Az a baj, hogy a következő világbajnokság túl közel van, a következő olimpia pedig túl messze. Magyar Olimpiai Bizottság - Miklós Edit megsérült az ausztriai világkupafutamon, nem indulhat az olimpián. Nehéz időszakon van túl, és most jön a következő. " Miklós Edit szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt sérült meg az ausztriai Zauchensee-ben, a világkupa edzésén, miután mindkét térdét meg kellett műteni. Küzdelmes rehabilitációs időszak következett Edit számára, majd augusztusban kezdte el a havas edzéseket, és december elején tért vissza, Lake Louise-ban a világkupába, ahol a 14. helyen végzett lesiklásban. (, fotó: AFP/Hans Klaus Techt)
A sport világában zavart okozhat a fejekben, hogy az olimpiákon egy zászló alatt indulnak a britek, a labdarúgásban viszont nem. Például a mostani labdarúgó Európa-bajnokságon a britek három külön válogatottja is képviselteti magát, nevezetesen Anglia, Skócia és Wales. Ausztria az olimpian . "A nemzetközi labdarúgás kialakulásától kezdve ezek az országok szinte mind ott voltak. Ha valaki egy kicsit figyeli az angol labdarúgást, tudja, hogy az Angol Labdarúgó-szövetség weblapjának az a neve, hogy, tehát ez hagyomány. Egy másik hagyomány az olimpia, ahol mindig Nagy-Britannia volt tag, ez elsősorban a csapatjátékoknál okoz egyébként bonyodalmat, hiszen például az olimpiai labdarúgótornán közös válogatottat kell összeállítani, ez a londoni olimpián eléggé speciális megoldást hozott" – ecsetelte az InfoRádió érdeklődésére Elbert Gábor, a Magyar Labdarúgó Szövetség korábbi főtitkára. Szerinte azt sem szabad elfelejteni, hogy az "elfogadott történetírás" szerint a labdarúgást az angolok találták ki – és 1872-ben rendezték az első skót–angol labdarúgó-mérkőzést, miközben a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség csak 1904-ben alakult meg, vb 1930 óta, Eb 1960 óta van –, így nyilvánvalóan a különállásukat, függetlenségüket mindig is hangsúlyozni fogják, még a szabályalkotó bizottságban is külön vannak a brit országok.
Videó: Kékesi a 40. helyről várja a folytatást, Strolz vezet a férfi műlesiklás első futama után Az osztrák Johannes Strolz vezet a férfi műlesiklás első futamát követően a pekingi téli olimpián, ahol Kékesi Márton a 40. helyről várja a folytatást. Ismét nagy hidegben, ezúttal mínusz 19 fokban vette kezdetét a férfiak utolsó egyéni alpesisí száma. Ausztria az olimpiai játékokon – Wikipédia. A nem túl nehézre tűzött, de több trükkös részt tartogató első futam legnagyobb meglepetése az osztrákok szinte teljes betlije volt: bár az ő edzőjük alakította ki a nyomvonalat, Marco Schwarz hatalmas hátrányt szedett össze, Manuel Feller kiesett, Michael Matt pedig szintén nem síelt jól. Az osztrákok becsületét végül Johannes Strolz mentette meg, aki honfitársaival ellentétben remek menetet produkált és elsőként várhatja a folytatást. Jól sikerült a két norvég, Henrik Kristoffersen és Sebastian Foss-Solevaag első futama: előbbi második, utóbbi harmadik helyen végzett, így rendkívül kedvező helyzetből várhatják a második futamot, már csak azért is, mert osztrák riválisuk volt az, akinek – mint az első helyezett – végig kellett várnia a kinti hidegben a többi versenyzőt.