Kódexeink között ez az egyetlen hazai témájú, s forrásai szintén Magyarországon készültek. Ezért nemcsak nyelvi és irodalmi emlék, hanem a magyar művelődéstörténet napjainkkal is érintkező jelentős forrása. Margit életén át részletesen festi egy hazai női kolostor belső életét. A veszprémi és a szigeti kolostorok romjai ma is láthatók, látogathatók, s néhány, a legendában szereplő emlék szintén megőrződött. Így Margit vas vezeklő övét, mellyel, ahogy a magyar szöveg betoldása mondja: "övezi, szorítja vala magát nagy keménséggel" (p. 41/12–13. sorok), megtaláljuk az esztergomi Főszékesegyházi Kincstárban. S a Budapesti Történeti Múzeumban láthatók Margit fehér márvány síremlékének töredékei, amelynek létezésére az egyetlen írott forrást a magyar szöveg nyújtja (p. 161/14–19. sorok), említve, hogy azon meg volt faragva egy gyermek feltámadásáról való csodatétele szent Margit asszonnak. Margit-legendá nk forrásai révén szoros kapcsolatban áll az Árpád-házi Szent Margitról szóló középkori latin (német stb. )
Fején egyszerű velumot, fátyolt hordott, mint a többi nővérek. De amikor meglátta, hogy a szolgálólányok durva, goromba fejkendőt hordanak, elcserélte a magáéval, és az övét a szolgálóknak adta. A sarui is mind leszakadoztak a lábáról. Amikor mindezt a főnökasszony látta, azt mondta a szent szűznek: – Ha ezt a te atyád és anyád megtudnák, rajtunk nagy szégyent tennének. De Szent Margit asszony azt mondta erre: – Kérlek tégedet, szerető anyám, a Jézus szerelméért, hagyjad, hogy én ígyen tegyek. A szent szűz ágya csak egy földre vetett gyékény volt, erre néha egy kődarabot tett párnának. Ezen nyugodott a magyar király lánya. Vezeklőövvel, korbácsolással testét erősen gyötörte, soha pihenést magának nem engedett. Ezért kora ifjúságában nagyon elgyengült, és érezte, hogy halála közeledik. Amikor az egyik nővért elsiratták, azt mondta a főnökasszonynak: – Én szerelmes anyám, én leszek az első a nővér után, aki meghalok. És ez így is történt. Amikor a szentséges szűz megbetegedett, odahívatta a főnökasszonyt, és átadta neki az ő ládájának kulcsát.
Mert Szent Margit mindig térdre ereszkedett Jézus és Szűz Mária képe előtt, úgyhogy a sok térdeplés miatt térdének kalácsai megdagadtak és megkeményedtek. Életének minden napján örült, ha magát megalázhatta, és az apácanővéreknek szolgálatot tehetett. Amennyivel felülmúlta őket méltóságával és nemességével, annyival inkább iparkodott magát megalázni előttük. A nemes magyar király egyetlen lánya, az ország büszkesége ott főzött a konyhán, elmosta a tálakat és a fazekakat, és hordta a tüzelőt. Télen is ő tisztította a halat, ezért aztán kezének bőre meghasadozott, s a vére kiserkedt. Történt egyszer, hogy Szabina nővér, Donát úr leánya rákot főzött vacsorára a nővéreknek. De főzés közben a fazék a parázs közé esett, és mindenestül kigyulladt. Szabina nővér csak sikoltozott, de nem mert a fazékhoz nyúlni. Akkor lépett be Margit asszony, és kivette az izzó parázs közül. De halljatok csodát: a tűz sem kezét, sem ruháját nem égette meg. A szent szűz a kolostor ebédlőjében is szolgált: felsöpört, kiszolgálta a nővéreket, s egy falatot sem evett addig, míg a többiek az asztaltól felkeltek.
Ha pedig a nővérek közül valaki meghalt, a szent szűz addig nem távozott a testétől, míg el nem temették, hanem ott imádkozott a holttest mellett, s úgy megsiratta, mintha rokona lett volna. Ez a szentséges szűz nagyon szerette a szegényeket, és maga is szegénységben akart élni. Ruhája mindig szakadozott és foltos volt. Néha a sárból vett fel posztófoltokat, és azzal foltozta meg köntösét. Történt egyszer, hogy IV. Béla király eljött a lányához. Szent Margit nem mert atyja színe elé kerülni, mert erősen rongyos volt a köntöse. Hirtelen elfutott Kandida nővérhez, és megkérte, hogy foltot vessen a köntösére. Kandida nővér nagy munkával foltozta meg, mert a köntös már úgy elrongyolódott, hogy Margit asszony karjának húsa alóla kilátszott. Amikor pedig a főnővér, aki a ruhát osztotta, Margitot meglátta, azt mondta neki: - Asszonyom, én teneked jobb palástot adok. De Margit asszony azt felelte: - Ne úgy tégy, szerető atyámfia! Két hitvány palástot varrj össze, és foltozd meg, azt viselem én.
Mivel a feltételezett, latin nyelvű eredeti legendaszöveg létéről semmilyen információ sincs, mások inkább azt feltételezik, hogy egy ideig csak a legenda szövegének két forrása létezett, s azokat a 15. század elején vagy a végén dolgozták össze, majd ezt fordították magyarra. Azonban elképzelhető az is, hogy a két forrásból közvetlenül magyarul írták meg eredetileg a legendát (akár már 1310 körül [1]). [2] A legenda szövegét az a kódex őrizte meg, amit Ráskay Lea másolt – illetve feltehetően át is írt – 1510-ben a Margit-szigeti domonkos kolostorban (vagyis ott, ahol Margit évszázadokkal korábban élt). A legendát tartalmazó kódex 1529-ben a nagyváradi klarisszákhoz került – miután a Margit-szigeti apácák a török elől odaköltöztek –, onnan Nagyszombatba, majd Pozsonyba, s 1836-ban az Országos Széchényi Könyvtárba, ahol jelenleg is található. [3] Könyvtári jelzete: Magyar Nyelvemlék 3. [4] Először 1879-ben adták ki a Nyelvemléktár című sorozat 8. köteteként, majd 1990-ben a Régi magyar kódexek című sorozat 10. köteteként Szent Margit élete, 1510 címmel tették közzé Dömötör Adrienne és Pólya Katalin átiratát jegyzeteikkel.
Legenda maior ból és annak kivonatolt Legenda minor változatából, de ezeket szerzőjük, Garinus "lángoló" stílusa miatt óvatosan hasznosíthatjuk. A jegyzőkönyv nyelve egyszerű latinságú, nagyban a tanúk beszélt (magyar) nyelvét tükrözi vissza, bár némi stilizáltság nyomai felfedezhetők benne. Az, hogy a forrásokból hogyan és mikor keletkezett a magyar legenda, nem eléggé tisztázott. A kutatók többsége úgy véli, hogy szerzője előbb latinul írta meg, s azt fordították később magyarra. A szerkesztést többen még a 13. század véginek gondolják. A fordításban pedig, amiben eredetileg sok hiba volt, többszöri átdolgozást tesznek fel, (a 14. század második felében pedig stilisztikai korszerűsítést is). Ilyen latin legenda létét azonban eddig nem sikerült kimutatni. Adatok inkább arra vannak, hogy néhány elvárható helyzetben a 15. század elején és végén is, csak a Legenda vetus és a jegyzőkönyv állt a magyar domonkosok rendelkezésére. Ezt igazolja például a Bolognából előkerült forrás története, amely eredetileg Velencébe, a Margit legendája felől érdeklődő velencei prior kérésére 1410-ben került oda.
Változatos gyermekkedvezmények Szálloda szolgáltatások reptéri transzfer 0-24 órában működő recepció és lobby bár 0-24 órában működő snack állomás nemdohányzó szobák 2 személylift díjmentes Wi-fi gazdag hideg és meleg büféreggeli (7-10 óra között) korai kijelentkezésnél reggeli csomag opció vacsora lehetőség csoportok részére igény esetén babakocsi, babaágy biztosított poggyászmegőrzés tárgyalóterem (max. 12 fő) állatbarát szálloda (10 euró/nap) mosodai szolgáltatások kerékpárkölcsönzés biztonságos parkolás a szálloda belső udvarában (térítés ellenében) biztonsági felszereltség: füstérzékelők, sprinkler rendszer a szobákban, biztonsági kamerarendszer, 0-24 biztonsági szolgálat Szobák és árak Standard Kétágyas vagy Franciaágyas Szoba Új és világos szobák friss dizájnnal és élénk színekkel. Csodás természeti környezet és izgalmas szabadidős programok közvetlenül a lakóautóból vagy a sátorból kilépve – ezek azok az élmények, amelyek olyan különlegessé teszik a kempingezést Fertő tó partján.
1/11 Budapest, 2022. január 2. A ferencvárosi Lukás Bohunicky (b) és az újpesti Jack Herry Suter a jégkorong Erste Liga alapszakaszában játszott FTC-Telekom - UTE mérkőzésen a fővárosi Tüskecsarnokban 2022. január 2-án. MTI/Illyés Tibor 2/11 3/11 A ferencvárosi Hegyi Ádám (b) és Arany Gergely (j), valamint az újpesti Németh Attila a jégkorong Erste Liga alapszakaszában játszott FTC-Telekom - UTE mérkőzésen a fővárosi Tüskecsarnokban 2022. január 2-án. 4/11 A ferencvárosi Tóth Adrián (b) és Arany Gergely (j), valamint az újpesti Just Kyle a jégkorong Erste Liga alapszakaszában játszott FTC-Telekom - UTE mérkőzésen a fővárosi Tüskecsarnokban 2022. január 2-án. 5/11 A ferencvárosi Somogyi Balázs (j) és az újpesti Pokornyi Dávid a jégkorong Erste Liga alapszakaszában játszott FTC-Telekom - UTE mérkőzésen a fővárosi Tüskecsarnokban 2022. január 2-án. 6/11 A ferencvárosi Nagy Gergő (j) és az újpesti Nemes Benjamin a jégkorong Erste Liga alapszakaszában játszott FTC-Telekom - UTE mérkőzésen a fővárosi Tüskecsarnokban 2022. január 2-án.
× A Bank360 sütiket használ, amelyek elengedhetetlenek az általa üzemeltetett Honlapok megfelelő működéséhez. A honlapokat látogatók igénye alapján a Bank360 további sütiket is felhasználhat, amik segítik a honlapok használatát, megkönnyítik a bejelentkezési adatok kitöltését, statisztikákat gyűjtenek a honlapok optimalizálásához és elősegítik a látogatók érdeklődésének megfelelő tartalmak meghatározását. A Bank360 sütiket használ a jobb működésért.