A dió buroklégy miatt az idei diótermés nagyrészén is megfeketedett a héj, amit nem olyan könnyű lefejteni. Mutatjuk, hogyan kell egyszerűen! Ne dobd ki! Mitől feketedik a dió?. erre jó a megfeketedett dió A diót fogyasztó tanulmány-résztvevőknél az ötéves, illetve a betegségmentes túlélés aránya 94 százalékos volt, míg azok körében, akik nem ettek diót, 89 százalékos volt ez előbbi és 86 százalékos az utóbbi arány. " A rák kialakulásának számos mechanizmusa, így például a túlzott oxidatív stressz és a krónikus gyulladás, közös jellemző a rákos megbetegedések körében" – mondta dr. Xiao-Ou Shu. Hozzátette: ezért gondoltak arra, hogy a diófogyasztás előnyei, amelyek a mellrák-túlélőknél tapasztalhatók, kiterjeszthetők másfajta rákok túlélőire is. Bár ehhez közvetlen bizonyítékra van szükség. Forrás:
Tavaly szinte az egész ország érezte, hogy baj van a diófákkal. A nyár közepétől már láthattuk, hogy szinte mindenhol fertőzött a buroklégy. A legtöbben akkor még nem tudták, hogy ez a néhány éve az országba behurcolt és elterjedőben lévő apró rovar okozza a gondokat. Azt viszont mindenki látta, hogy a dió zöld burka megfeketedik, eltaknyosodik, majd az egész bőr ráncosodva rászárad a dió csontos termésére. Annyira, hogy szinte nem is lehet abból kipattintani, ráég a barnás, feketés bőr a termésre. Ha feltörtük, benne általában egészséges, bár a megszokottnál kisebb, ehető belet találtunk. Tehát a dió efféle megbetegedését a már említett dióburoklégy okozza. A cseresznye kukacosodását kiváltó hazai rokonfajhoz hasonló méretű ez az Amerikából származó állat, sokan nem is látják. A lárváit viszont igen: ezek kezdik el fúrni, rágni a dió zöld burkát, egyszerre akár több tucat apró nyüvet is találni a megtámadott termésen. Hosszú ideig tart a rajzása. Az állat egyébként a talajban telel át – hasonlóan a cseresznyét, meggyet károsító rokonhoz.
Nálunk kb ez a 3. év, hogy a diók 99%-a így jár... Bizonyára a többiek által említett légy az oka, ugyanis a burok alatt sárgás-fehér kukacok szoktak lenni. Tapasztalatból mondom, hogy ennek ellenére a megszárított és feltört dió többsége ehető. Bár nem a leggusztusosabb, mert a dió hártyája is kissé megsötétedik alatta, pláne ha sokáig van a fekete burokban. De nincs mese, vagy megesszük így, vagy dobhatjuk ki az egészet. Nekünk több hatalmas diófánk van, ha akarnánk permetezni, se tudnánk, mert fizikai képtelenség.... Nem ismerem ennek a légynek az életmódját, de mivel a kukacai a dióval a földre potyognak, és ha a talajban telel esetleg át, akkor talajfertőtlenítő cuccal talán lehetne gyéríteni. De ez csak egyéni tippem, magam nem néztem utána, nem foglalkoztam vele....
Az élet végessége miatti szomorúságát oldja a humoros hangnem: Francia voltam – megbántam nagyon – Párizs szült, ott, hol Pontoise (pontoáz) vagyon. Egy jó öles kötéllel nyakamon, Immáron seggem súlyát latolom Művei közkézen forogtak, könnyed és szókimondó stílusa zsenivé avanzsálta a tanult, de bűnös életet élő fiatal Villont. Két nagy versgyűjteménye maradt az utókorra. Az 1456-ban elkészült Hagyaték, vagy Kis testamentum 40 db oktávát tartalmaz. Az oktáva 8 szótagos sorokból, versszakonként 8 sorból álló, keresztrímes versforma. E humoros lírai végrendeletében felosztja nem létező vagyonát barátai és ivócimborái között. Például levágott haját a borbélyra, elhasznált cipőjét a vargára hagyományozza. Magyar Nemzeti Digitális Archívum • Villon Testamentuma. Az 1461-ben keletkezett Nagy Testamentum 173 octávája az idő múlásáról, a halálról és a bölcsességről szól. A testamentum szó átértékelődik: itt már a költeményeit hagyományozza az utókorra. Villon a halál közelében számvetést készít. Bűnös életének okait a meggondolatlanságban, a szegénységben és a gazdagok szívtelenségében jelöli meg.
Villon szintézist teremt a különböző esztétikai minőségek között: a rút és a szép, az alantas és az emelkedett egyszerre van jelen költészetében. Szintézist teremt a középkori líra regiszterei között: a lovagi líra formai fegyelmét, műgondját ötvözi a populáris líra szabadszájúságával ( A szép fegyverkovácsné panasza öregségében, Ballada a vastag Margot-ról). Költői tevékenységét már az iskolában, retorikai tanulmányai során megkezdte. Tízsoros és tíz szótagú, illetve nyolcsoros és nyolc szótagú balladákat írt, s hol a Szentírás egyes gondolatai, hol a közmondások, hol pedig saját tapasztalatai nyomán verselte meg az elmúlás hangulatait, az ifjúság tüzét, Párizs tarka világát: szegényeket és gazdagokat, s nyugtalan lelkének nyugalomvágyát. François Villon, a csavargó - Cultura.hu. Művei közül, a kor rejtőzködő szokásához híven, nem egyet a bűvös négyzet törvényszerűségei alapján szerkesztett meg, vagyis úgy, hogy a sorok átlós és függőleges olvasása, vagy éppen más kombinációja is tartalmazzon költői üzenetet. 1456 karácsonyán, közvetlenül a kollégiumi betörés után, Párizs elhagyásának fájdalmában s a veszély teli jövő szorongásában írta meg a Hagyaték, vagy mint kortársai elnevezték: a Kis Testamentumot.
Archívumunkban elérhetővé vált lapunk áprilisi száma, melyből Ádám Péter Villon-fordításának részletét, illetve a fordításhoz írt bevezetőjét ajánljuk az olvasók figyelmébe. Ádám Péter írásai a Jelenkor folyóiratban> Az előttünk járó két-három nemzedék Villon-képét – legalábbis az életmű gerincét alkotó Nagy Testamentum tolmácsolását illetően – három költő-műfordító alakította ki: Mészöly Dezső, Szabó Lőrinc és Vas István. Mindhárman nagyjából egy időben fejezték be a Nagy Testamentum formahű fordítását: Szabó Lőrinc [1] és Vas István 1940-ben, Mészöly Dezső 1942-ben. Jelenkor | Villon hangja. Vas is, Mészöly is később alaposan átdolgozta viszonylag korai munkáját, az előbbi az ötvenes évek elején, az utóbbi a hetvenes években. [2] (Nem tartoznak ide Faludy György "átköltései"; ezek ugyanis nem fordítások, hanem variációk egy-egy Villon-témára. ) A három tolmácsolás közül Szabó Lőrinc zaklatott versbeszédű Villonja áll talán legtávolabb az eredetitől, szemben Vas "urbánusabb", simább Villonjával. A versbeszéd az utóbbinál nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb, és a szóhasználat is visszafogottabban archaizáló.
Hamar le kell húznotok a redőnyt, mert a szépség nem örök, s ha elmúlt, még vén papnak is csak annyira kelletek, mint a forgalomból kivont fémpénz. Te, Johanna, csinos varrólány, vigyázz, a barátod béklyóba [10] ne verjen, s te, Kati, ki erszényeket hímezel, egy férfit se küldj el a fenébe, csúnya lánynak illik mosolyogni, máskülönben durván bánnak vele; a rútság ugyanúgy nem kell senkinek, Lányok, jól véssétek eszetekbe, miért sírok vénségemre ilyen keservesen, mert ugyanúgy nem érek már egy fillért se, Ádám Péter fordítása (Fotó: Könyvkultúra Magazin) [1] François Villon összes versei, Európa, Budapest, 1974. Villon nagy testamentum felépítése. [2] François Villon: A nagy testamentum, fordította, a bevezető tanulmányt és a jegyzetet írta Vas István, Magvető, Budapest, 1957. ; A teljes Villon Mészöly Dezső fordításában, kísérő tanulmányokkal és függelékkel, Magvető, Budapest, 1980. [3] Erre nézve lásd Ádám Péter: Ihlet és filológia, Revue d'Études Françaises, № 15 (2010), 77–84. [4] François Villon: Lais, Testament, Poésies diverses; Ballades en jargon, éd.
Nevelőapjától nemcsak új nevet kapott, hanem az ő hatására alakult ki világképe is, amelynek alapvonásait az egyházi feudalizmussal szembenálló, gallikán szellemű királypártiság s az ezt kifejezésre juttató misztikus eretnekség alkotta. Az egyetemi évek nem csak a szellem pallérozásának és a műveltség megszerzésének időszaka volt. Párizsban akkoriban tizennyolcezer diák élt, a Latin negyed szinte állam volt az államban. A diákok nem tartottak a hatóságoktól, a legkülönbözőbb csínyeket eszelték ki, nőztek, kocsmáztak. Egy kalandos vállalkozásuk – egy öreg hölgy háza elől ellopták a mérföldkövet – valóságos háborúhoz vezetett. Beavatkozott a rendőrség is, az egyetem vezetői tiltakozásul beszüntették a tanítást, bezárták a fennhatóságuk alá tartozó templomokat. Villon megírta a történetet, s a Testamentum tanúsága szerint nevelőapjára hagyta vígeposzát, az Ördögfing ot – így hívták azt a bizonyos követ a diákok. Villon azonban ennél kétesebb ügyekbe is belekeveredik. " Én Istenem! ha tanulok / Bolond ifjúságom korában, / S a jó úton elindulok, / Most volna házam, puha ágyam, / De míg más ült az iskolában, / Kerültem én, komisz gyerek… / Míg ezt leírom; bánatában / Szívem majd hogy meg nem reped " – írta a Nagy Testamentum ban.
A halál közelségében rontott rá az a megrendültség, amit akkor érez az ember, amikor rádöbben, hogy a fiatalságának örökre vége van. Harmincéves volt ekkor költő, így ma azt gondolnánk, ennyi idősen korai volt a halálra készülnie. Csakhogy a középkorban jóval alacsonyabb volt az átlagéletkor, a legtöbben meghaltak a 30-as vagy a 40-es éveikben, és az volt a ritkaság, ha valaki megérte a 60-at, 70-et. Így abban az időben egy harmincéves nem számított fiatalnak, talán még középkorúnak sem. Ráadásul Villon beteg is volt, megrokkant egészségével minden oka megvolt rá, hogy úgy érezze, végére ért az életének. Ez az érzés késztette a Nagy Testamentum megírására, hiszen életük végén az emberek végrendelkezni szoktak. Más kérdés, hogy neki nem volt vagyona, amiről végrendelkezzen. Mégis végrendelkezett, szétosztotta azt a semmit, amit élete során szerzett, így fejezve ki érzéseit azok iránt az emberek iránt, akik így vagy úgy szerepet játszottak az életében. A Nagy Testamentum műfaja, témája, kifejezőeszközei A Nagy Testamentum műfaj ilag változatos: ballada, panasz, rondó (12-13 soros, refrénes versforma, eredetileg körtánc), tanítás, dal, epitáfium (sírfelirat) is található benne.