Az ellipszis értelmezése és szerkesztése 177 Az ellipszis középponti egyenlete 179 Az ellipszis középponti egyenletének taglalása 180 Az ellipszis szerkesztése két tengelye alapján 183 Az ellipszis csúcsponti egyenlete 185 Az ellipszis sarkegyenlete 185 Az ellipszis érintője és deréklője 186 A HIPERBOLA (MENTELÉK). Csonka Gúla Térfogata: Ppt - Poliéderek Térfogata Powerpoint Presentation, Free Download - Id:492242. A hiperbola értelmezése és szerkesztése 190 A hiperbola középponti egyenlete 192 A hiperbola középponti egyenletének taglalása 192 A hiperbola csúcsponti egyenlete 196 A hiperbola sarkegyenlete 196 A hiperbola érintője és deréklője 197 A PARABOLA (HAJTALÉK). A parabola értelmezése és szerkesztése 199 A parabola csúcsponti egyenlete 199 A parabola csúcsponti egyenletének taglalása 200 A parabola sarkegyenlete 201 A parabola érintője és deréklője 202 A MÁSODRENDŰ VONALAKRÓL ÁLTALÁBAN. A két változót tartalmazó általános másodfokú egyenlet mértani jelentése 204 Az átalakított másodfokú egyenlet taglalása 208 A másodrendű vonalak középpontjáról 211 A másodrendű vonalak átmérőiről 212 A másodrendű vonalak egyenletei társátmérőikre vonatkozólag 216 A hiperbola egyenlete a közelítő egyenesekre vonatkoztatva 222 A másodrendű vonalak összehasonlítása 224 Az ellipszis és parabola négyszögesítése 226 A másodrendű vonalaknak a kúp- és henger-metszetekkel való azonossága 229 Feladatok az analitikai síkmértanhoz 233
Csonkagúla térfogata Ha csonkagúlák, csonkakúpoktérfogatát keressük, akkor természetes gondolat az, hogy a teljes gúla (vagy kúp) térfogatából elvesszük a levágott kis gúla (vagy kúp) térfogatát. Szeretnénk a csonkagúla és a csonkakúptérfogatát kizárólag a saját adatainak a felhasználásával felírni. Ehhez hiányzik a levágott testmagassága. Az ábrán egy háromoldalú csonkagúlát látunk. Ezt azonban tekinthetjük egy kúpszerű testből kapott "csonka" testnek. Gondolatmenetünkben csak a hasonló testektérfogata, alapterülete és magassága közötti összefüggéseket használjuk fel. Olyan eredményt kapunk, amely minden csonkagúlára, minden csonkakúpra vonatkozik. A csonkagúla, csonkakúp két alapterülete: T, t magassága: m, térfogata: V. Az eredeti teljes testalapterülete: T, magassága: m 1, térfogata:, a hozzá hasonló levágott testalapterülete: t, magassága: m 2, térfogata:. Csonka gla felszíne . A hasonlóság arányát jelöljük λ -val:. A hasonlósíkidomok T és t területére fennáll:, (2)-t alakítjuk és felhasználjuk (3) -at is:, amiből kapjuk a levágott test m 2 magasságát:.
A sokszögek nemei 44 A sokszögek általános tulajdonságai 44 A sokszögek meghatározása 45 A kör. A kör meghatározása 46 A kör húrjainak tulajdonságai 46 A kör szelője és érintője 49 A középponti szögek. A szögek mértékéről 50 Egyéb szögek a körben 52 Két kör kölcsönös helyzete 54 A körre vonatkozó legegyszerűbb szerkesztések 56 A mértani hely fogalma 57 Az egyenes vonalú idomok hasonlósága. Az egyenes vonalú idomok hasonlósága. Az egyenesek arányossága 59 A sugárrendszer 60 Szerkesztési feladatok 63 A háromszögek hasonlósága 64 Mértani középarányos vonal. Pythagoras tétele 67 A sokszögek hasonlósága 69 A háromszögek hasonlóságának alkalmazása a körhöz tartozó egyenes vonalakra 71 Két kör hasonlósági pontjai 74 Az egyenes vonalú idomok területe. Az egyenes vonalú idomok egyenlősége. Négyzet alapú szabályos csonka gúla felszíne 2873cm2. Az alapél 32cm, a fedőéle.... Az egyenlő területűség fogalma 76 A parallelogrammák és a háromszögek területének összehasonlítása 76 Sokszögek átalakítása egyenlő területű parallelogrammákká 79 A sokszögek összeadása, kivonása, szorzása és osztása 80 Az egyenes vonalú idomok terület-mérése.
• Az alaplap területe [32²=] 1024 cm². [T] ◄① • A fedőlap területe [9²=] 81 cm². [t] ◄② • Egy-egy trapéz alakú oldallap területe [(2873-1024-81)/4=] 442 cm². • A szabályos trapéz területe: a párhuzamos élek összege szorozva a magassággal, és a szorzat osztva kettővel. 442 = (32+9)*m/2 │*2 884 = 41*m │:41 21, 56 cm = m • Ha a csonkagúla felső lapjának oldalélétől merőlegest bocsátunk a az alaplapra, ez az egyenesszakasz a csonkagúla magasságvonala; legyen M. Az alaplap oldalélétől [(32-9)/2=] 11, 5 cm-re van. Ez a szakasz, továbbá M és m derékszögű háromszöget alkotnak, ahol csak M ismeretlen. Csonka gúla felszíne térfogata. De, Pythagoras tételével kiszámolható: 21, 56² = M² + 11, 5² 464, 83 = M² + 132, 25 │-132, 25 332, 58 = M² │√ 18, 23678 = M ◄③ • A csonkagúla térfogata: V = M/3 * (T + √(T*t) + t) A számításhoz szükséges értékek ismertek: ①, ②, ③ jelölésűek. V = 18, 23678/3 * (1024 + √(1024*81) + 81) V = 6, 0789 * (1105 + √(82944)) V = 6, 0789 * (1105 + 288) V = 6, 0789 * 1393 V = 8467, 908 cm³≈ 8, 47 dm³.
A Nissan GT-R története éppen 50 éves, egy negyedik generációs, R33-as Skyline-t próbáltunk ki.
A következő korszakban az R33 vette át a stafétát. Az R33 LM súlyát 1150 kg-ra csökkentették, hátsókerék meghajtásúra alakították és a mára már legendássá vált RB26DETT motort kapta meg. A kocsit az N csoportban tervezték versenyeztetni, ami annyit jelent, hogy nem kevesebb, mint 400 lóerőt produkált a benne helyet foglaló motor. Az aerodinamika, a hűtés és a tapadás javítása érdekében egy eléggé felfújt testet öltött az R33 LM az újratervezett body kitben. De mielőtt munkába állhatott volna az 1995-ös Le Mans-i versenyen, az autót homologizálnia kellett a gyártónak utcai használatra. És ehhez nem kellett más, csak hogy egy, azaz egyetlen egy utcai autó leguruljon a gyártósorról. Az eredmény? Nos, ítéljétek meg a képekből. Nekünk minden alkalommal leesik az állunk a látványtól. Az utcai LM az Egyesült Királyságban van regisztrálva, de alig mozog. A DNA garázs rabját sok-sok hozzáértő fehér kesztyűs szakember ápolja és figyeli. Mutatjuk az egyetlen Nissan Skyline GT-R R33-at, amit kombivá alakítottak. Már a képekről is érződik az R33 félelmetes jelenléte és agressziója, el sem tudjuk képzelni, milyen jelenség lehet élőben.
A body kit 50 mm-rel szélesebb, mint az eredeti karosszéria. Sajnos a versenyre kiélezett hathengeres RB26DETT motort kicsit visszafogták, de ez még így is 300 lóerőt jelent a 400 helyett. Az utastérben viszont már a stock R33-as belsőt pillantjuk meg, az Alcantara Nismo versenykormányt és a csípőt körülölelő üléseket kivéve. A homologizálást letudva, a Nissan 2 R33 LM autóval szállta meg Franciaországot és a Le Mans-i pályát. Azonban az olyan óriások ellen, mint a McLaren F1 és a Ferrari F40, a GT-R-nek meggyűlt a baja. A 22-es számú autó 34. helyen kvalifikált és végül összesítettben 11. helyen ért célba, míg a kategóriáján belül 5. helyen, 4 McLaren mögött. A 23-as számú Nissan, igaz hajszálnyit gyorsabb volt, de a 157. kör után vissza kellett vonulnia a váltó meghibásodása miatt. 1996-ban a Nissan egy még erősebb és gyorsabb R33-mal tért vissza, ám a programot a tervezettnél 1 évvel korábban befejezték és ennek többnyire a megállíthatatlan Porsche 911 GT1 volt az oka. Ennek ellenére a Nissan GT-R Skyline R33 LM utcai változata a Nissan motorsport hagyatékának igazi ékköve.