Nyugdíjazása után 1989–1998 között az ATLANT Épülettervező Kft. -nél mint külső munkatárs számos tervezési munkában vett részt, ebből több terv meg is valósult. Szakmai pályafutása alatt több mint ötven pályázaton vett részt, nagyrészt eredményesen. Oktatói tevékenysége [ szerkesztés] 1964–1970 között a Budapesti Műszaki Egyetem Középülettervezési Tanszékének külső tanársegédje 1975–1985 között a Budapesti Műszaki Egyetem Középülettervezési Tanszékén állami vizsgabizottsági tag 1978–1984 között a Magyar Építőművész Szövetsége mellett működő " Mesteriskola " vezető építésze (tanára) Művei [ szerkesztés] VERTESZ-irodaház, Budapest, 1960–63 Maros utca 13. lakóház, 1959–66 Gyermekotthonok Országos Módszertani Intézet. 1974 Szegedi klinika, 1977–78 Megépült épületek [ szerkesztés] Dombóvári Gazdasági Vasutak felvételi épülete, 1952–53 Óbudai kísérleti lakótelep, garzonház. Dr. Gulyás Jenő vélemények és értékelések - Vásárlókönyv.hu. Budapest, 1960–61 Társasház. Budapest XII. ker., Maros utca 13. 1959–66 VERTESZ irodaház. Budapest XI. ker., Fehérvári út 108–112.
A gimnázium 2005-ben tantermet nevezett el róla. Számos társadalmi megbízatást vállalt. Tagja volt Cegléd város képviselőtestületének és több városi bizottságának. Dr gulyás jen's blog. A ceglédi Vöröskereszt Egylet alelnökének, a Légoltalmi Liga elnökének, a Szabad Líceum titkárának, az ének- és zeneegylet és a Vasutas Dalkar főtitkárának, a Sportegyesület elnökének (1910), a ceglédi MOVE Sport Egyesület másodelnökének, társelnökének (1921) választotta. A Ceglédi Kaszinó Egylet könyvtárosaként, gazdájaként, majd igazgatójaként működött. 1912-től az evangélikus egyház egyháztanácsának tagja, presbitere, az egyházmegyei presbiteri értekezlet világi jegyzője, egyházmegyei törvényszéki bíró, a Ceglédi Luther Szövetség világi elnöke, az alberti evangélikus egyház felügyelője volt. A Budapest Vidéki Tanári Kör bevette választmányi tagjai közé, oktatott a ceglédi népfőiskolán, melynek igazgatóhelyettese lett, 1937-től tanulmányi felügyelői feladatokat látott el. Tevékenykedett a ceglédi Kossuth Múzeum igazgatóságában, majd 1940-től a front odaérkezéséig (ekkor átmenetileg Budapestre, majd Sopronba költözött), később haláláig a múzeum igazgatójaként működött.
A csarnok fedését a jelzett fesztávú vasbeton ívekre támaszkodó elliptikus paraboloid alakú héjmezők képezik. Építésekor (1938 és 1941 között) az ekkora méretű, oszlopok nélküli, feszített héjszerkezetű épület világrekordnak számított. Az 1997-ben ipari műemlékké nyilvánított autóbuszgarázs szerencsésen újulhatott meg az előtte, 1986-ban elkezdett nagyszabású rekonstrukcióban. A népi építészeti elemekből építkező, tornyának építészeti megformálásával egyúttal történelmi korokat is megidéző balaton-felvidéki (Alsóőrs) Csere-hegyi kilátójának elnevezései is tükrözik 20. századi történelmünket. Eredetileg Horthy Miklós volt a névadója, majd közel fél évszázadon át Szabadság-kilátóként volt ismert. Dr gulyás jena malone. A helyi önkormányzat bölcs döntése alapján napjainkban a Csere-hegyi kilátó nevet viseli. A dombtetőn elszórtan heverő, mohlepte vörös homokkő-tömbökből épült. Az épületegyüttes harangtoronyra emlékeztető kilátójából páratlan látvány fogadja az ide látogatót, hiszen látni innen a Bakonyt, a Balaton-felvidéket, a tópartot és a somogyi dombokat.
1/1 anonim válasza: 2021. jan. 12. 20:20 Hasznos számodra ez a válasz? Szeged365 videóriport: ki itt belépsz… elhagyatott helyek nyomában Szegeden : hirok. Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Gazdálkodni kell, mert ki tudja, meddig tart ez az ostromállapot. Olyan ez, mint mikor a vitorlás hajót ezer mérföldnyire a parttól előfogja a kéthetes szélcsend. Elhagyatott helyek szeged 4. Nem lehet kimozdulni a házból, nincsen semmi munka, a tanyaiak későn kelnek, hogy a világot ne fogyasszák, reggel nyolc óra tájban esznek valamit, azután elcsetlen-botlanak a házban, az udvaron délután négy óráig, akkor újra van étel, s mikor a fehér tömegek kezdenek szürkére válni, és sötétlila ködök emelkednek a föld peremén, és lassan elöntik sűrű mivoltjukkal a vidéket, lefekszik a tanya gyertyagyújtat előtt. A szegedi nagy külső terület félreesőbb helyein, ahol a földeket nem vágja keresztül valamely országút, melyen mégiscsak bódorog néha a havak tetején egy-két ügyes-bajos ember, sehol semmi nyoma annak, hogy ott ki is szokás a tanyaházból járni. A hó tiszta a telepek között, amit nem szakít meg a lábnyom, amerikai hócipők kellenének ide, hogy járni lehessen, a jószágot kocsi elébe fogva istenkísértés volna kihajtani, a csillagbörtönben nincsenek jobban elzárva az emberek, mint a szabad tanyákon.
Helyettünk azonban most beszéljenek a csoportba feltöltött fotók, amelyek egyszerre felemelőek és szívszorítóak. Így néz ki a házikó kívülről: …és így fest belülről. Nem tegnap aludhattak ezeken az ágyakon utoljára: Kristálycukor, Tungsram-izzó és évtizedek óta üres befőttesüveg: NDK-s Robotron rádió (vajon működik még? ): …és még rengeteg izgalmas, lebilincselő részlet. Szeged 365 fotóriport: a legjobb szegedi helyek, focimeccs-nézésre : hirok. A búbos kemence és a varrógép maga a történelem, a fiókban rejtőző tárgyakra zoom-olva meg tudod saccolni mikor lakhatták a házat, a harmadik fotón pedig valószínűleg a ház előző tulajdonosai láthatóak, még fiatalon és boldogan: Kíváncsi vagy az összes fotóra a Szeged környéki, elhagyatott házikóról? Csatlakozz az Elhagyatott régi épületek Magyarországon csoporthoz, van még bőven, Zsolt képei egyszerűen zseniálisak! Fotók: Salamon Zsolt