A trianoni döntésen a magyar békedelegáció által szóban és írásban előterjesztett érvek sem tudtak változtatni. A benyújtott számos jegyzék, s különösen Apponyi Albert delegációvezető 1920. január 16-án elmondott beszéde így nem is a békekonferenciára, sokkal inkább a magyar közvéleményre gyakorolt nagy hatást, és megvetette a két világháború közötti revizionizmus eszmei onyi a történelmi Magyarország egységének fenntartását tekintette volna ideális megoldásnak. Hangsúlyozta, hogy az ország területe természetes földrajzi egységet képez, mely szerencsés adottságainak köszönhetően harmonikus gazdasági együttműködést tesz lehetővé, s amely éppen ezért egységes kormányzást is kíván. Márpedig a magyar állam ezer éves fennállása alatt bizonyította életképességét és teljesítette hivatását: a nyugati civilizáció terjesztését a közép- és kelet-európai népek körében. Ezenkívül évszázadokon át fontos szerepet játszott a térség egyensúlyának és stabilitásának fenntartásában, "biztosítva így Európa békéjét a keletről fenyegető közvetlen veszedelmekkel szemben".
A film alkotói azt tűzték ki célul, hogy e felszólalás dramatizált, történelmileg hiteles, filmes rekonstruálásával – és történész szakértői kiegészítésekkel – a lehető legszemélyesebb képet adják arról, mit jelentett a trianoni békeszerződés aláírása a magyar államférfiaknak és a népnek. Az összegzés felidézi, hogy 1920 januárjában Párizsban szembesült a magyar békedelegáció az antant hatalmak békefeltételeivel. A történelmi Magyarország számára bosszúból a modern korban ismert legsúlyosabb büntetést szánták a győztes hatalmak. Az Apponyi Albert vezette békedelegációnak mindössze egy napot szántak arra, hogy megfogalmazza ellenérveit az igen szigorú feltételekkel szemben. "A néző a rekonstruált, dramatizált jeleneteken keresztül nem csupán tanúja lehet Apponyi beszédének, de képet kaphat a béketárgyalások atmoszférájáról, történész megszólalások segítségével kiegészítheti tudását és az izgalmas vizuális megoldások segítségével belehelyezkedhet a békedelegáció helyzetébe" – olvasható a közleményben.
"Vén tigris" az oroszlánbarlangban – így jellemezte Apponyi Albert fellépését a Pesti Hírlap 1920. január 20-ai számának címlapján. A lap a politikus beszédét így értékelte: "Tesz-e csodát a szó hatalma, győz-e az érvek fegyvere: rövidesen elválik. De az máris bizonyos, hogy Apponyi beszéde a világtörténelemé, egy mártírnemzet minden fenségével. Azt mondotta, hogy az a kérdés: öngyilkos legyen-e a nemzet, vagy engedje, hogy megöljék. A jajkiáltás fájdalmasan hullámzik végig a világon. Meghallja-e Európa lelkiismerete, nem tudjuk, de mi mást, mint az Apponyi szavát, nem hallhatunk ezekben az órákban. " A Pesti Hirlap ugyancsak a címlapon számol be a francia sajtó magyarellenes kirohanásairól is. Mint írják, a Journal des Débats gyűlölködő hangú cikkben kétségbe vonja a magyar civilizációt: "Azt állítja, hogy a magyar kultúra ugyanolyan mesterséges, mint a magyar ipar. Az a célja, hogy továbbra is igájában tartson olyan népeket, amelyek múltja sokkal ragyogóbb, mint a magyaroké. Ha el akarunk kerülni egy újabb katasztrófát, lehetetlenné kell tenni, hogy a germán–turán elemek koalíciója valaha is árthasson. "
Fotó: Wikimedia Commons, szerk. Pásztor Zoltán közölte: az idénre meghirdetett nemzeti összetartozás éve keretében csütörtökön, a 14 órai Krónika után adásba kerülő műsor apropója, hogy Apponyi Albert gróf híres beszédét éppen száz évvel ezelőtt mondta el Párizsban. Az eredetileg mintegy 70 perces, magyarul, franciául és angolul elmondott beszédet – amelyben Apponyi Albert a többi között bírálta a békefeltételek szigorúságát, különösen a nemzetiségi elvet súlyosan megsértő területi rendelkezéseket – dramatizált, rövidebb változatban a Jászai-díjas színművész, Szervét Tibor adja elő magyarul. Pásztor Zoltán a műsor különlegességének nevezte, hogy ugyan korábban részletek már elhangzottak a sokat idézett Apponyi-beszédből, ilyen – mintegy félórás – hosszúságban eddig még nem volt hallható a Kossuth Rádióban. Amint majd a műsorban is elhangzik, Apponyi Albert rögtön beszéde elején kifejtette a győztes hatalmaknak: "(…) tétovázás nélkül nyíltan kimondom, hogy a békefeltételek, úgy amint Önök szíveskedtek azokat nekünk átnyújtani, hazám számára lényeges módosítások nélkül elfogadhatatlannak látszanak".
Ennek a nagy eszmének nevében, amely különben axiómája a józan észnek és a közmorálnak, követeljük a népszavazást hazánk azon részeire vonatkozólag, amelyeket tőlünk most elszakítani akarnak. Kijelentem, hogy előre alávetjük magunkat a népszavazás eredményének, bármi legyen is az. Természetesen követeljük, hogy a népszavazás olyan körülmények között tartassék meg, hogy annak szabadsága biztosítva legyen. Kérjük még továbbá azt is, hogy abban a végső esetben, ha területi változtatásokat fognak reánk kényszeríteni, a nemzeti kisebbségek jogainak védelme hatásosabban és részletesebben biztosíttassék, mint azt a nekünk átnyújtott békejavaslat tervbe veszi. A mi meggyőződésünk szerint a tervbe vett biztosítékok teljességgel elégtelenek. Erősebb biztosítékokat kívánunk, amelyeket a Magyarország területén megmaradó idegen ajkú lakosokkal szemben mi is teljes mértékben készek vagyunk alkalmazni. Uraim! A magyar probléma az általános problémának nem olyan kicsiny része, mint azt a statisztika nyers számaiból következtetni lehetne.
Utóbbi két problémát viszonylag egyszerű felismerni; a gyomosodás elég egyértelmű, a rovarkártétel is jól felismerhető. Ha szívogatás nyomai (azaz a levéllemezen látható foltok) jelentkeznek, már nehezebb elkülöníteni a bakteriális vagy gombás fertőzésektől. A legegyszerűbb, ha koktélt keverünk, azaz olyan szerkeveréket, ami gombára, baktériumra vagy rovarra egyaránt hatásos. A kontakt hatású szereknél a növény felületére kerül a permetlé, a károsító a kijuttatott szerrel érintkezik, és elpusztul. Tehát a károsító behatolását, a kárt akadályozza meg. Múlt szombaton sikeresen túlestem ( nem volt eső, szél és fagy sem ) első.... A kontakt hatású szereket ezért a károsítást megelőzően kell kijuttatni, vagy azonnal az első tünetek megjelenésekor. A felszívódó, azaz szisztemikus hatású növényvédő szerek a növényre rákerülve a növény szervezetébe bejutnak, benne mozognak, így az egyed minden részébe eljutnak. Előnyük, hogy a növény olyan részére is odaér a szer az anyagcsere folyamatok révén, ahová nehéz a permetlevet kijuttatni, valamint ha a permetezés után pár óra elteltével eső esik, nem mosódik le a kontakt hatású szer.
Általában áldás az eső a kertészkedők számára, de előfordul, hogy túl sok a csapadék és veszélybe kerül a kert. Mit tehetünk? Az átlagos csapadékmennyiségnél jóval többet adó időjárás károsítja a növényeket, tönkre teheti a kertet. Az elmúlt hetek hatalmas és hosszan tartó esői gombabetegségekkel árasztották el a kertek növényeit és a betakarítható termés mennyiségét is jelentősen csökkentették. Ne nézzük mindezt tétlenül, hanem tegyük meg a tőlünk telhetőt és mentsük a menthetőt! Az eső átkai A túl sok víz általában párás légköri viszonyokkal jár együtt. Permetezés után eső csepereg. Nyár végén, az ősz első hónapjában még meleg is az időjárás, a talaj is átázik. Ha hűvösebbre vált az idő, akkor pedig lassul a felszáradás, tovább marad a talaj felső rétegében a párásító víz. Ebben a közegben rendkívül kedvező körülmények alakulnak ki a gombabetegségek fejlődéséhez. Sokszor nincs más lehetőség, mint a pusztulóban lévő növényeket tőből kivágni és eltávolítani a kertből. A peronoszpóra, lisztharmat, fitoftóra tönkreteszi a leveleket, a botrítisz a terméseket is megfertőzi, előbb-utóbb a teljes növényzetet megtámadja valamilyen kórokozó.
Ezt elsősorban olyan anyagok felhasználásával érhetjük el, amelyek a növények életfolyamataira, tápanyagfelvételére, a stresszoldásban fontos enzimek és hormonok termelésére hatnak. Erre a célra leginkább a biostimulátorok alkalmasak. Az egyszerűbb lombtrágyák használatával segítünk ugyan valamit, de az alapvető célt nem fogjuk elérni velük, ugyanis ilyen helyzetben nem tápanyaghiányt kell kezelnünk, hanem a növényi életfolyamatokat kell "felpörgetnünk". Nagyon fontos, hogy ne várjunk ki a kezeléssel, a növény a stresszhatást követően kb. Őszibarack-permetezés lépésről lépésre - hogyan és mikor kell az őszibarackot permetezni. 24 órával már képes a hatóanyagok felvételére, így azok hasznosulása biztosított. Bár lassan már túl vagyunk az év azon időszakán (június, július) amikor a legjellemzőbb a jégverés, de az utóbbi évek tapasztalata, hogy augusztusban is szinte bármikor felépülhet egy szupercella, amelyből jeget kaphatunk. Ne felejtsük el, ha nem megsemmisítő erejű a jégverés, akkor van teendőnk, amivel segíthetünk növényeinknek, az okozott kárt pedig mérsékelhetjük.