16 17:30 Vélemény A legidősebb élő olimpiai bajnok, a 100 éves Keleti Ágnes előtt tiszteleg az olimpiai játékok hivatalos weboldala. Keleti Ágnes, a legidősebb élő olimpiai bajnok előtt tiszteleg az olimpia nyitófilmje Igényesfé - 21. 17 05:09 Olimpia Keleti Ágnes, tízszeres olimpiai érmes és ötszörös olimpiai bajnok tornász jelenleg a világ legidősebb olimpikonja, az ő szemén keresztül tekint vissza az elmúlt évszázad eseményeire és kiemelkedő teljesítményeire az idei olimpia nyitófilmje. A 100 éves Keleti Ágnesről osztottak meg videót az Olimpia hivatalos Instagram-oldalán - 21. 17 10:00 Életmód Keleti Ágnes a világon a legidősebb még élő aranyérmes olimpikon – a sportesemény hivatalos Instagram-oldalán is erről emlékeztek meg. "A 100 éves Keleti Ágnes a legidősebb olimpiai bajnok. Vajon mit látott ebben az egy évszázadban? " – olvasható a kérdés a videó alatt, mely az aranyérmes sportlegenda legemlékezetesebb pillanatai… Hatalmas megtiszteltetés, Keleti Ágnessel reklámozzák az olimpiát Sport365 - 21.
Keleti Ágnes is az ekkor elszenvedett pótolhatatlan veszteségeink egyike. Nem tért ugyanis haza Melbourne-ből, hanem a testvére, Vera segítségével kint maradt Ausztráliában. Nem töltött azonban túlzottan sokat a déli földrészen, ugyanis a tornasport ott olyannyira gyerekcipőben járt – alig létezett –, hogy az akkor már nem versenyzésben, hanem vezetésben, edzői tevékenységben és tanításban gondolkodó ötszörös olimpiai bajnoknak nem igazán kínált lehetőséget. Ezért előbb Nyugat-Németországba ment, majd onnan Izraelbe települt. Több évtizeden keresztül élt a zsidó államban. Másodszor is férjhez ment – első, még Magyarországon kötött házassága válással végződött – és két gyermeket szült izraeli-magyar férjének. Amilyen eredményes volt versenyzőként Magyarországon, olyan sikeres munkát végzett az izraeli tornasport felvirágoztatásában. Nem csupán a sportág alapjait segített lerakni, de a helyi testnevelési főiskolán tanított, illetve évtizedeken keresztül irányította az izraeli tornász-válogatottat, mint szövetségi kapitány.
Keleti Ágnes tréning közben. Fotó: Fortepan/Kovács Márton Ernő Nem tért vissza a restaurálódó kommunizmusba Az 1956 november végén, december elején lezajlott olimpia azonban Keleti Ágnes sikereitől függetlenül is a magyarokról szólt, köszönhetően a forradalmunk leverésének, és a megtorlások megkezdődésének, amely az egész világot elborzasztotta. Ráadásul ma már tudhatjuk, hogy ez az év bizonyos értelemben a magyar sport Trianonját, kiheverhetetlen katasztrófáját is magával hozza. Amikor ugyanis 1956. december 8-án befejeződött a melbourne-i játékok hivatalos záróünnepsége, még kevesen gondolták, hogy az ország súlyos veszteségei mellett az egyetemes magyar sportélet a maga nemében szintén pótolhatatlan veszteségeket szenved majd el. Pontosan megmondani lehetetlen, de közelítőleg megbecsülni sem lehet azon sportolók létszámát, akik a forradalom vérbe fojtását követően – kihasználva a rövid ideig még nyitva lévő határok nyújtotta távozási lehetőséget – örökre elhagyták hazánkat, hiszen szép számmal akadtak közöttük kevésbé közismertek, és még nem felnőtt korúak is, sőt, egyértelmű, hogy ez a két kategória adta a kivándorolt sportolók döntő többségét.
Egy arannyal már elégedett lett volna. Felhívta már akkor a konkurenciára a figyelmet, a szovjet Gorohovszkajára, akivel 1952-ben nagy csatában állt, valamint a fiatal Latinyinára és a lengyel Helena Rákóczyra. 1956-ban aztán jött a szokásos sérülése, augusztus végén tért vissza, miután majdnem négy hónapot hagyott ki. "Sok edzés áll még előttünk, amíg elmondhassuk: jöhet az olimpiai verseny. " De közvetlenül az olimpia előtt megint megsérült, amin talán ő már meg sem lepődött, mert 1948-ban elutazott ugyan, de nem versenyezhetett, és 1952-ben sem volt teljesen egészséges. Melbourne-ben az Achilles-ína nem volt rendben, de ez a mozgásán nem látszott. "Egy pillanatra sem hunytam le a szemem éjszaka. Minden eszembe jutott. Az első válogatott kerettagság még 1938-ból. Aztán a sok-sok megaláztatás a következő években. De most itt többről van szó, a búcsúszereplésemről" – ezeket a szavakat korábbi férjének, a szintén tornász Sárkány Istvánnak mondta, amikor a csapatbusszal úton voltak az olimpiai faluból a sportcsarnokba.
János Mattis Teutsch 1884–1960. MissionArt Gallery, Budapest/Miskolc, 2004. Mattis Teutsch János – Wikipédia. ISBN 963807423X Képzőművészet Magyarországon Mattis Teutsch János élete, munkássága az artportalon Majoros Valéria: Mattis Teutsch; Nalors, Bp., 1998 Almási Tibor: A másik Mattis Teutsch; Régió Art, Győr, 2001 Almási Tibor: Mattis Teutsch, a grafikus; Régió Art, Győr, 2003 Jurecskó László: Mattis Teutsch János; Kossuth–MNG, Bp., 2015 ( A magyar festészet mesterei) Almási Tibor: "Az én hangomon akarok beszélni... ". Mattis Teutsch János élete és művészete 1940–1960 között; Palatia, Győr, 2019
Mattis Teutsch János - Remekművek Éber Miklós gyűjteményéből - Kisfilm - YouTube
Majoros Valéria: Mattis Teutsch (Nalors Grafika Kft., 1998) - Grafikus Fotózta Kiadó: Nalors Grafika Kft. Kiadás helye: Vác Kiadás éve: 1998 Kötés típusa: Vászon Oldalszám: 199 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 31 cm x 23 cm ISBN: 963-8511-43-5 Megjegyzés: Sorszámozott. Színes fotókkal, reprodukciókkal illusztrálva. A könyv 700 példányban jelent meg, ebből 250 számozott, 50 számozott a szerző aláírásával. Képeslap-melléklettel. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg Mattis Teutsch János a 20. Mattis Teutsch János műveit mutatja be a Virág Judit Galéria – Deszkavízió. századi művészettörténet egyik kiemelkedő alakja. A brassói művészt, aki a szobrászat és a festészet terén is maradandót alkotott, Kassák Lajos fedezte fel a MA számára. Linóleummetszetei évekig meghatározták a MA folyóirat arculatát és 1917-ben az ő festményeinek bemutatásával indult a MA kiállítássorozata is. Hamarosan Berlinben is felfigyeltek munkásságára és a legrangosabb európai művészeti folyóirat, a Der Sturm reprodukálta linóleummetszeteit.
Életrajz Megvásárolható alkotások Mattis-Teutsch János, festő, grafikus, szobrász, 1884. augusztus 13. –kán született Brassóban. 1901-től egy éven át a budapesti Iparrajziskolában tanult. 1902-ben felvételt nyert a müncheni Képzőművészeti Akadémiára, amelynek 1905-ig a tanítványa volt. 1906-tól 1908-ig Párizsban járt tanulmányúton. 1909-től a brassói Ipariskola a kisplasztika és a stílustörténet tanáraként dolgozott. Az avantgárd művészetek, az expresszionizmus, konstruktivizmus és az absztrakt művészet nagy mestere volt. 1918-tól a berlini berlini Abstrakte Gruppe der Sturm csoport egyik tagja lett. 1919-ben kapcsolatba lépett a weimari Bauhaus körrel. Szabó Júlia: Máttis Teutsch János (Corvina Kiadó, 1983) - antikvarium.hu. Nem sokkal később a bukaresti Contimporanul avantgárd folyóirat egyik alkotói munkatársként is működött. 1928 és1931 között a nagybányai művésztelepen dolgozott. 1944-1949, majd 1957-1959 között a brassói képzőművész csoport vezetője volt.
Máttis-Teutch érzésfestői törekvésének első, átmeneti korszakában azonos eredetű az érzelmeket felkeltő forrás és érzelmeket közvetítő formakomplexum. A természet kelti a művészben az érzést, amely benne határozottabb formát ölt, intenzitásban felfokozódik és visszavetül magára a természetre. Dombok közül, zöld mezők között az előtér felé, kanyargó patak. Ebből a szemléletből absztrahálódik egy érzés, mint a kép alapmotívuma: a patak ritmikus hullámzásának érzése. Az alapérzés visszavetül a témára és dombok hajlása, utak vonala, ég alja, láthatár csíkja, a táj minden mozgó vonala ezt sokszorozza meg, fokozza föl és ismétli számtalan ritmikai és dinamikai változatban. Egy másik képen gabonakeresztek hosszú sora szalad narancspirosban, perspektivikusan hajolva össze a háttér középpontjában. Ugyanide hullámzik jobbról és balról a távoli földek csíkja és a horizont vonala. E virtuális központ széles ritmusokban veri vissza a belelendülő mozgásokat a kép szélei felé. A kép szélei szabadok és nyitottak: nem fogják fel az odacsapódó ritmusokat, hanem továbbrezegtetik kifelé a kép szélein túl.