I. Ferenc József a múzeumban tett 1858. évi látogatása után a kamarási címet adományozta Kubinyinak. Utolsó éveit visszavonultan élte le. Munkássága Szerkesztés A protestáns vallású Kubinyi húszas éveitől sokat tett az egyházi ügyek, az egyházi oktatás fejlesztéséért, később – az 1840-es években – pedig a népnevelés, az ismeretterjesztés és a magyar nyelv terjesztése érdekében buzgólkodott. Szűkebb pátriájában, Nógrád vármegyében ezek előmozdítására alapítványt is tett, s Losoncon könyvtárat alapított. Könyvek - Püski Könyv Kiadó. A Magyar Nemzeti Múzeum igazgatójaként több fejlesztés fűződik a nevéhez. A Pyrker János László egri érsek által még 1836-ban adományozott képgyűjteményt képtárrá szervezte, s a gyűjteményt tovább bővítette kortárs festők alkotásaival. Új berendezéseket vásárolt az intézmény számára, 1850-től pedig kiépíttette a múzeumépület körüli kertet. Báró Sina Simon bankárral történt 1857-es scheveningeni személyes találkozásának volt köszönhető az a pénzadomány, amelynek segítségével a múzeum természetrajzi és könyvgyűjteménye jelentősen bővülhetett.
1815-től négy éven át, 1819-ig a pesti egyetemen filozófiát, növénytant, diplomatikát, numizmatikát és régészetet tanult. 1819-től 1821-ig Szentkirályi László nádori ítélőmester oldalán látott el táblai jegyzői feladatokat. A fővárosban töltött évek során ismerkedett meg a kor irodalmi és tudományos közéletének jeles alakjaival, Fáy András, Szemere Pál, Bártfay László írókkal, Forgó György orvossal, Horvát István történésszel, valamint Kazinczy Ferenccel, akivel a későbbiekben levelezett is. 1821-ben Balassagyarmatra került, s előbb Nógrád vármegye aljegyzője, majd főbiztosa lett. Az 1825. évi országgyűlésen a távollevők követeként jelent meg. Az 1820-as évektől egyre buzgóbban lépett fel az egyházi oktatás ügyében, s 1827-től iskolai, 1837-től esperességi felügyelő volt. Hová tűnt Kubinyi Tamás? - Lelkiismeret '88. 1842-ben József nádor őt jelölte a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatói posztjára. Kubinyi kilépett a Nógrád vármegyei apparátusból, s mielőtt új tisztségét elfoglalta volna, tanulmányutat tett néhány nyugat-európai múzeum tanulmányozása céljából.
Végül 1843-ban foglalta el múzeumigazgatói székét. 1845-ben első magyarként kapta meg a királyi tanácsosi címet. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évei Kubinyi és a Nemzeti Múzeum számára is nevezetesek voltak. 1848. március 15-én délelőtt Petőfi Sándor és Jókai Mór Kubinyi őrizetére bízta a szabad magyar sajtón frissen kinyomtatott röplapok két példányát, a 12 pontot és a Nemzeti dalt, melynek példányára Petőfi ezt írta: " Az 1848diki marczius 15kén kivívott sajtószabadság után legeslegelőször nyomtatott példány, s így a magyar szabadság első lélekzete. " Kubinyi, annak érdekében, hogy a forradalmi időkben a gyűjteményeket megvédje a fosztogatásoktól, Windischgrätz 1849. januári bevonulása után a császári sereg fővezérétől menlevelet szerzett a múzeum számára. A gyűjtemények a szabadságharc alatt is tovább gyarapodtak. [1] [2] 1849. Bartók Boldogasszony kegyelmében Kubínyi Tamás (meghosszabbítva: 3142954751) - Vatera.hu. június 28-án igazgatói állásáról lemondott, de két hónap elteltével, augusztus 22-én visszahelyezték a múzeum élére, s 1869. évi nyugdíjazásáig látta el feladatát.
Minden ember ellen, akinek más a hite, véleménye, meggyőződése, mint az övék. T. ECHO televizió! Immár lassan hetedik éve fut a Kibeszélő műsora. E műsor nézői mint afféle nagy család tagjai gondosan figyelmeznek egymásra és a műsor vezetőire is. Amikor hírét vesszük egy-egy betelefonálónk ismerős hangját, szinte előre tudjuk, miről fog beszélni, és mi lesz a véleménye. Sajnos, több esetben az is előfordult, hogy az évek folytán néhány családtagunk már az ég magasából tekint le ránk. Nem panaszkodom, csak mesélek: amikor a rövid életű Nép Hangja műsort néztük, egyik-másik behívott szereplő mintha csak velünk beszélte volna meg mondanivalóját, olyan őszintén, szépen beszélt, még akkor is, ha a mondandója stilisztikailag olykor hagyott is kivánnivalót. Jól emlékszem, kezdetben több műsorvezetőt is szerepeltettek (Nagy Feró, Hargittai András, Kovács Kokó). Aztán, mint a finom tokaji bor, egyre inkább letisztulva, kiforrva létrejött a legutóbbi napokig méltán népszerű műsor formája. Az ugyan csak rövid életű és rövid műsoridejű KIÚT - műsorvezetőjétől függetlenül - igen nézett, népszerű műsora volt az Önök csatornájának.
További információk Szerkesztés Nendtvich Károly: Kubinyi Ferencz és Ágoston. Életrajzuk
Az egyik elképzelés szerint az egri érsekség úgy határozott, hogy Mátraszentimrének, Mátraszentistvánnak és Mátraszentlászlónak egy közös templomot épít. A három falu mindegyike azt szerette volna, hogy az ő településük legyen a helyszín. Végtelenbe nyúló, eredménytelen viták után az egri érsek megelégelte a helyzetet, és egy "salamoni ítéletet" hozott: azt a helyet jelölte ki az építkezésre, ami mindhárom falu központjától egyenlő távolságra volt; így került az épület a hegyoldalba. A templom látványában nemcsak a túrázók, de telente a sípark vendégei is gyönyörködhetnek. Búcsúja augusztus 20-án van a névadó Szent István király neve napján. Vasárnaponként 10:50-kor tartanak szentmisét. Nyitvatartás A templom és szép keresztútja kivülről bármikor látogatható. Szombathely-Szentkirály (Szent István király) plébánia - Szombathelyi Egyházmegye. Minden vasárnap 10:50-kor tartanak szentmisét - ekkor szemügyre vehető a belső tér is. Tömegközlekedéssel A templomhoz legközelebb eső buszmegálló a Mátraszentimre, Sztepánrét nevű; közvetlenül a sípark mellett található. Megközelítés A buszmegállóból déli irányba induljunk az út mentén!
Kéktúraszakasz bejárása során. 180 méteres... 19, 8 km 7:00 óra 692 m A túra Galyatetőről nyugatra barangolja végig a Mátrát egészen Ágasvárig és a Foton-rétig. Három falut szelünk át, miközben látnivalókban sem lesz... Szerző: Szabó Eszter, Mutass mindent
A templom a Műemlé Információk, történet a A Nagybörzsönyi Plébánia a Váci Egyházmegye honlapján Részletes leírás Nagybörzsöny hivatalos honlapján