A lényegi pontokat, tehát a villa visszaadását, a Gellért Szálló számláinak kifizetését nem fogadták el. Azt lehetne gondolni, hogy a dolog ezzel lezárult, Págert átverték, és ő hagyta magát. Az ügy további menete azonban arra utal, hogy a politikai vezetés nem minden tagja fogadta el a határozatot. Svájci villája van a Rogán körébe tartozó ügyvédnek | 24.hu. Világos volt, hogy Páger is ragaszkodni fog a szerződéshez, de hát isten malmai lassan őröltek. A Művelődésügyi Minisztérium kérésére időközben Apró Antal miniszterelnök-helyettes engedélyezte a villa kiürítését. A minisztérium ügyintézői semmit nem bíztak a véletlenre, és kikérték a Páger villa tulajdonviszonyait tükröző földhivatali véghatározatot és bírósági végzéseket. Érdekesség, hogy az 1947-es földhivatali véghatározat szerint a villa Páger Antal Argentínában maradt feleségének, Komár Júliának a nevén volt. Arra, hogy az épület visszajuttatásakor miként oldódott meg a probléma - hiszen Páger felesége nem tért haza - a rendelkezésünkre álló források nem adnak választ. A ház 1947-ben Balázs Béla, majd halála (1949) után 1950-ben felesége tulajdonába került.
Az "átlag magyar" nem olvas újságot. Nemrég a parlamentben Mécs Imre, az 56-os halálraítélt azt mondta Horn Gyulának ajánlva, hogy a bizalmat rombolták szét a "rohadt szolgálatok". Ön ennek a szolgálatnak volt a tagja. Ez idő alatt lett neves riporter. Nem voltam tagja a szolgálatnak, nem kaptam fizetést, saját magamat kellett megfigyelnem, hogy külföldön be akarnak-e szervezni. A karrieremet sem egyengették. Én nem érzem magam áldozatnak. Engem nem zsaroltak. Én most már tanúvá akarok válni, mint az egyik beszervezett és lelepleződött ember annak érdekében, hogy elmondjam, milyen volt az a rendszer, és milyen a mostani. Egyik németországi utamat követően keresett meg a magyar belügy azzal, hogy tudomásukra jutott: szerepelek a németek hírszerzésének beszervezési tervében. Operaház meghívó Apró Antal nevében | retronom.hu. Nem beszélünk róla - mondták, ha segítek nekik. Maga mit mondott volna, ha cserébe biztonságban tudhatja a családját? És még hisz is abban, hogy ezt az országot, vagyis Magyarországot meg kell védeni. Tudja, hogy milyen papírt írt alá?
A minap újabb elképesztő, magyar-gyalázó ítélet született hazánkban: ezúttal a Siófoki Városi Bíróság elnöke, dr. Kovacsics István bíró igazolta Hofi Géza örökzöld mondását: "A magyar nem érzi jól magát, ha nem szaros a nyelve. " (Amennyiben ezt a kritériumot elfogadjuk, mint a jó közérzet zálogát, abban az esetben egészen biztosak lehetünk benne, hogy dr. Kovacsics István bíró közérzete egészen kitűnő kell, hogy legyen. Talán csak azzal lehetne még fokozni, ha a jövőben saját választott hazájában: Izraelben kamatoztathatná nyelvbéli képességeit. ) Történt ugyanis, hogy ez a hazánkat lejárató, magyar-gyalázó rongy gazember (félreértés ne essék: ez a leghatározottabban politikai vélemény! ) kijelentette: A Horthy-szobor vörös festékkel történő leöntése a közismert zsidó provokátor: dr. Dobrev Klára nem azonosul | Demokrata. Dániel Péter részéről "a jog által is méltányolt, erkölcsileg pozitív tartalmú, és társadalmilag hasznos figyelemfelhívás volt. ". (Az ítéletnek aligha nevezhető gyomorforgató seggnyalás indoklásában felmerültek a zsidótörvények és a kormányzó történelmi felelőssége is. )
Csak 1959. október végén készült egy újabb feljegyzés Marosán György részére, amelyben a feljegyzést készítő arra hivatkozott, hogy a villa bérlőjének halálával (ezt már persze 1958 februárjában is tudták! ) a házat vissza lehet adni Páger Antalnak. Érdekes, hogy a Politikai Bizottság most sem változtatta meg korábbi határozatát, 5 hanem csak "Tudomásul veszi, hogy a Minisztertanács visszaadja" a villát. Páger ezt követően, még 1959-ben - ami jelzi, hogy a PB lényegében egy előkészített akcióra mondott igent - költözhetett a Gellért Szállóból az Orbán-hegyi villába. Az ügy részletei és a dokumentumok az ArchivNet oldalán
Írja mindezt Lévay Atilla. És akkor még a 2006-os szemkilövetésekről nem is beszéltünk! Egyébként az eseményeknek 1 halálos áldozata is van! Ugyanis az egyik kilőtt szemű szerencsétlen pár évre rá öngyilkos lett! Már csak egy dolgot nem értünk: Egy ilyen emberrel engedik a szülők, hogy a gyermekük közösen fotózkodjon??? Oszd meg másokkal is!
Napok óta azon pörög a média tényfeltáró része, hogy vajon ki lehet a titokzatos Kertész Balázs ügyvéd, aki bizonyíthatóan Rogán Antal köréhez tartozik. Ehhez egy apró lépéssel közelebb kerültünk az Átlátszó blognak hála, ami arról ír: Kertésznek a svájci Zug városában van egy villája. A portál svájci újságírókkal is beszélt, az derült ki, hogy Zug egyik legelegánsabb részén van a ház, ami 2 millió frankot, azaz 580 millió forintot érhet. Kertész az Opal Szolgáltató Zrt. igzgatósági tagjaként egy XII. kerületi címet adott meg, de később már egy svájci lakcímet. Úgy tudni, Kertész nem bérlő a svájci villában, hanem tulajdonos. Forrás: Átlátszó blog/ Google Street View Az ügyvéd neve egy nagyobb indexes oknyomozó cikkben került elő, amiben arról van szó, hogy Kertész, Rogán Antal kabinetminiszter és Habony Árpád miniszterelnök árnyéktanácsadó többször is találkoztak egy belvárosi, Aulich utcai házban. A bonyolult ügyben átjátszott értékes lakás és grúz üzletemberek is feltűntek, itt olvashat róla részletesebben.
Életrajz Venczel Vera 1946. március 10-én született Budapesten. A Színház- és Filmművészeti Főiskolára elsőre felvették, osztályfőnöke Pártos Géza volt, aki szerette volna, ha növendéke majd a Madách Színházhoz szerződik, azonban Várkonyi Zoltán – aki már a felvételin felfigyelt a tehetséges fiatal lányra – másodév végén szerepet ajánlott neki a Vígszínházban.
A Pillangó című Móricz tévéadaptáció női főszerepének megformálásáért Monte Carlóban átvehette az Arany Nimfa-díjat. Többször megkapta a Magyar Rádió nívódíját. 1977-ben a Játék a téren című hangjátékban nyújtott alakításáért a Kritikusok Díjával tüntették ki. Lehengerlő szépség volt fiatalon Venczel Vera: régi fotókon a nemrég elhunyt művésznő | Femcafe. 1975-ben Jászai Mari-díjat, 1977-ben Varsányi Irén-emlékgyűrűt, 1987-ben Kazinczy-díjat, 2003-ban Ruttkai Éva-emlékgyűrűt, 2004-ben Ajtay Andor-emlékdíjat, 2005-ben Páger-gyűrűt és Premier-díjat, 2010-ben Érdemes Művész kitüntetést kapott. 2008-ban a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja lett. 2021-ben elnyerte a Magyar Művészeti Akadémia díját.
Olyan filmekben játszott, mint az Egy szerelem három éjszakája, vagy éppen a Tanulmány a nőkről. Az országos ismertséget azonban 1968-ban, az Egri csillagokban nyújtott alakítása hozta meg számára. A színészdiplomát ugyanebben az évben vette át. A korábbi színházi, és filmjeiben nyújtott színvonalas alakításainak köszönhetően Várkonyi azonnal leszerződtette a Vígszínházhoz. Leginkább törékeny, romantikus női alakokat formált meg mind a színpadon, mind a filmvásznon. Kivételes érzékenységgel és átéléssel megformált alakjait (Pillangó 1970, A fekete város 1971) több tévés fesztiválon díjazták. A Pillangóban mutatott színészi játékáért Monte Carlo-ban átvehette az Arany Nimfa-díjat. Venczel Vera három emlékezetes filmje, amit szívesen nézünk - Könyves magazin. 1970-1980 között 36 televíziós alkotásban kapott többnyire főszerepet. 1975-ben elnyerte a fiatal, kiemelkedően teljesítő színművészeknek járó Jászai Mari-díjat. Más színházak is rendszeresen hívták vendégjátékra, így lett még gazdagabb színészi pályája. A színpadi és filmes szerepek mellett rádiós és szinkron feladatokat is vállalt.
2008-ban kiemelkedő művészi teljesítménye elismeréseképpen a közönség szavazatai alapján a Halhatatlanok Társulatának Örökös Tagja lett, 2010 március 13. -án pedig a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze Díjat vehette át. Elhunyt Venczel Vera - Filmtekercs.hu. A Vígszínházban több mint négy évtizede bizonyítja tehetségét és tudását, mely ma is meghatározója a magyar színházi életnek. forrás: Mélodrame Mozifilmek Karambol (1963) Nem szoktam hazudni (1966) Kárpáthy Zoltán (1966) Egy szerelem három éjszakája (1967) Tanulmány a nőkről (1967) Kötelék (1967) Bohóc a falon (1967) Egri csillagok (1968) Régi nyár (1969) Isten hozta őrnagy úr! (1969) Utazás a koponyám körül (1970) Csak egy telefon (1970) Fábián Bálint találkozása Istennel (1980) Csicserin - A népbiztos (1985) Küldetés Evianba (1988) God afton, Herr Wallenberg /Jó estét Wallenberg úr! /(1990) Lidérces évek /The Nightmare Years/ (1989) Juliánus barát (1991) A turné (1993) A játékos /The Gambler/ (1997) A mi autónk (2001) A kanyaron túl (2001) Sértett (2005) Rokonok (2005) De kik azok a Lumnitzer nővérek (2006) Tabló (2008) Poligamy (2009) TV-filmek Egy csónak visszafordul (1963) Muzsikus Péter kalandjai (1966) Hét kérdés a szerelemről (1967) Három találkozás (1968) Az ajtó (1969) Voronyezs (1969) Egy önérzet története (1969) Pillangó (1970) Tündérlaki lányok (1970) Nyitott könyv - Mi van Verával?
Eljátszotta a Viszontlátásra, drága című Tersánszky-adaptáció főszerepét, és Horvai István Platonov -rendezésében Greskovát. A kilencvenes évektől kezdve színészileg megújulva szakmai sikereket aratott. Fontos találkozások voltak számára a Zsótér Sándor rendezővel való közös munkák, melyekben mindig hihetetlen színészi alázattal és odaadással vett részt: a Búcsúszimfónia, A tavasz ébredése, A szecsuáni jólélek, A kaukázusi krétakör, A kék madár és a Téli utazá s. Közben pedig játékosságát, komikai vénáját estéről estére megcsillogtatta a Sógornők ben és a Monokli ban. Egyik utolsó színházi szerepe A vörös oroszlán volt. A Vígszínház mellett vendégművészként gyakran játszott más színházakban is, és számos tévéjátékban, filmben szerepelt. Kivételes érzékenységgel és átéléssel megszülető alakításait (Pillangó, A fekete város) több tévés fesztiválon díjazták. A Pillangó című Móricz-tévéadaptáció női főszerepének megformálásáért Monte Carlóban átvehette az Arany Nimfa-díjat. Többször megkapta a Magyar Rádió nívódíját.
Tehetségének köszönhetően fiatalon felfigyelt rá a film és a televízió is, egymás után kapta a szerepeket. A Kárpáthy Zoltán, az Egy szerelem három éjszakája, a Tanulmány a nőkről és az Egri csillagok mind a főiskolás évei alatt készültek. A diploma megszerzése után 1968-ban Várkonyi Zoltán azonnal leszerződtette a Vígszínházhoz, ahol nagy szerepek sora várt rá: a Ványa bácsiban ő volt Szonya, a Mesél a bécsi erdőben Marianne és a Bernarda Alba házában Adele. A fotó az Egri csillagok című film forgatásakor készült róla – az alkotásban Cecey Éva szerepét formálta meg. 3 / 6 Fotó: Fortepan/ FŐFOTÓ
színész, közreműködő Meghalt: 2021. október 22. (Magyarország, Budapest) Gyermekkora óta a színészi pályára készült, 1968-ban végzett a Színművészeti Főiskolán, azóta a Vígszínház tagja. Több mint száz filmben (elsősorban történelmi művek adaptációiban), tévéjátékban és sorozatban nyújtott kiemelkedő alakítást. Többször megkapta a Magyar Rádió nívódíját. Rendszeresen szinkronizált.