Hibás link: Hibás URL: Hibás link doboza: Gyógyszertárak Név: E-mail cím: Megjegyzés: Biztonsági kód: Mégsem Elküldés
2022. március 12. 18:40 | Papp Ádám Sándor A bronzéremért küzdött meg a női röplabda Magyar Kupában a Swietelsky-Békéscsaba a Fatum Nyíregyháza ellen szombaton, az Érd Arénában. A csapatok két alkalommal találkoztak már egymással a 2021/22-es idényben, mindkét Extraliga összecsapás békéscsabai sikerrel zárult. Álomszerűen kezdte a bronzmérkőzést a sötét mezes Békéscsaba: Marta Drpa három támadása és Pekárik Eszter ász értékű nyitása után 4:0-ra vezetett. A folytatásban átvette az irányítást a Nyíregyháza és 12:8-ra lépett meg ellenfelétől. Közeleg az adóbefizetési határidő Nyíregyházán is! | Nyíregyházi Hírportál. Tóth Gábor együttese nem adta fel és zsinórban öt egységet szerzett, amellyel kiegyenlített majd átvette a vezetést 13:12-re. Németh Szabolcs időkérése hasznosnak bizonyult a szabolcsi együttes számára: 20:15-ös nyírségi előnyből kezdődött a szett végjátéka. A nagy hátrány ellenére a csabai lányok jól küzdöttek és ellenfelük hibáit kihasználva, Anastasia Kornienko ejtése után 20:20-as állást mutatott az érdi aréna eredményjelzője! Nem sikerült átvenni a vezetést a Békéscsabának, egy kétes esetet követően kért challenget Tóth Gábor blokkérintés miatt, a visszajátszás után egyértelműen látható volt, hogy nem ért nyíregyházi játékos a labdába, így a pontot a szabolcsiak kapták.
Kérjük, írja meg a szerkesztőnek a megjegyzés mezőbe, hogy miért találja a lenti linket hibásnak, illetve adja meg e-mail címét, hogy az észrevételére reagálhassunk! Hibás link: Hibás URL: Hibás link doboza: Epítőipar Név: E-mail cím: Megjegyzés: Biztonsági kód: Mégsem Elküldés
Ám az Adrián egy vihar miatt Póla közelében, a Szent András szigeten kényszerült vesztegelni, itt ismerkedett meg Razina pannonhalmi apáttal. A herceg nevelője Razina rábeszélésére Gellért vonakodva bár, de hajlandó volt Szent István udvarába ellátogatni, hogy majd onnan, a Magyarországon át vezető zarándokútvonalon jusson el céljához. Gellért legendája szerint 1015 májusában érkezett Mór pécsi püspökhöz, majd augusztusban jutott el Fehérvárra, a királlyal 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén találkozott. Prédikációja olyan hatást gyakorolt Istvánra, hogy rávette az akkor 35 éves szerzetest, maradjon Magyarországon, és rábízta fia, Imre herceg nevelését is. Gellért végre lemondott szentföldi terveiről, és végül hét évig maradt az udvarban. Szent Gellért élete - Szent Gellért Katolikus Iskola és Óvoda. Amellett, hogy a trónörököst tanította, diplomáciai ügyekben is eljárt, a magyar király követeként megfordult például Franciaországban. Szent Gellért István király előtt és remeteségben – a Magyar Anjou-legendáriumban. Forrás: Wikipedia Amikor Imre betöltötte 15. életévét, 1023-ban Gellért Bakonybélre vonult vissza, hogy remeteként éljen, minden idejét imádsággal, elmélkedéssel és írással tölthesse.
Munkálkodásában a király támogatását élvezte. Szent István halála után ez a pártfogás megszűnt, sőt Gellért püspök Aba Sámuellel összeütközésbe került annak zsarnoki magatartása miatt. 1046 szeptemberében a lengyelországi száműzetésből hazatérő Vászoly fiak, András és Levente fogadására igyekezett püspöktársaival. Éjszakára Diósdon szálltak meg, reggel a Szent Szabina-templomban mondott miséje közben látomása volt közelgő vértanúságukról. Az ún. pesti révhez közeledve Vata pogány lázadói kőzáporral törtek rájuk. Gellértet a később róla elnevezett Kelenhegy szikláiról a mélybe taszították. Holttestét ideiglenesen a pesti Boldogasszony-templomban (a mai Belvárosi Főplébániatemplomban) temették el, később átszállították Csanádra. Szentté avatására Szent László király idején, 1083-ban került sor. Szent gellért püspök legendája. Szent Gellért kiváló példa arra, hogy nem a származás dönti el, hogy kiket tekinthetünk magyar szenteknek, hanem a püspökök, a papság és a magyar hívek közös tisztelete. Szent Gellértnek olaszországi tisztelete alig van, míg hazánkban országos tiszteletnek örvend és a Szeged-Csanádi Egyházmegye védőszentjeként őrzi tiszteletét.
Nem változtatta tartózkodási helyét, cellát épített magának, s abban könyveket szerzett, amelyeket saját kezével írt meg. Egy napon, amikor írt, s úgy megiramlott képzelete, hogy észrevétlen álomba szenderült, odament hozzá egy szarvastehén a borjával, s mellette mindketten leheveredtek a földre. Egyszerre a hím – egy farkas elől menekülve – nagy sebbel-lobbal közébük rontott, elfutott vele, kicsinyét pedig a választott mellett hagyta. Hozzá akart bújni, és földre lökte a tintát, amellyel írt. Mikor pedig hajlékába tért, a szarvasborjú követte, ő meg kenyérrel etette, úgy, hogy az többé el nem szakadt tőle. Máskor pedig Szent Gellért egy tarisznyát vitt a házába, s azt látta, hogy ajtaja előtt egy farkas hever. Szent gellért püspök halála. Észrevette, hogy sebesült, kinyitotta hát az ajtót, és a farkas vele együtt bement. Letette a tarisznyát, a farkas pedig lába előtt a földre terült, föl sem kelt addig, míg meg nem gyógyult. Attól a naptól fogva aztán a szarvas fia is meg a farkas is ott maradt. Kijártak az ajtón a rétre, legeltek és egymást nem bántották. "
Vata pogány lázadói 1046. szeptember 24-én kőzáporral támadtak rá, azonban csodával határos módon a kövek nem okoztak sérültést Gellértnek. Ezért a pogányok szekerével együtt fellökték és megölték. A halálának körülményeit a hagyomány többféleképpen is megőrizte, ezek közül a legismertebb, hogy a később róla elnevezett Kelen-hegy sziklájáról a mélybe lökték. Szent gellért püspök kis legendája kep. A Szent Gellért vértanúságát ábrázoló szobor a kelenföldi Szent Gellért-plébániatemplom oromzatán, Varga Imre alkotása (Fotó: Both Balázs/) "Amint a Duna folyóhoz érkezik, íme nagy tömeg istentelen nép özönli körül, és köveket hajigálnak a kocsiban ülő atyára, de ezek isteni oltalom folytán nem érték el őt. Az atya áldással és szent kereszt jelével szállt velük szembe" – olvasható Szent Gellért Püspök kis legendájában (Szabó Flóris fordítása). "S Szent István első vértanú példájára, Pannónia első vértanúja a földre térdelve hangosan így kiáltott: – Uram, Jézus Krisztus, ne ródd fel nekik bűnül, mert nem tudják mit tesznek. - Ám azok ezt látva még jobban megdühödtek, neki támadtak, és kocsiját felfordították a Duna partjára.
Gellért skolasztikus stílusban prédikál, remeteségében állatok szelídülnek hozzá, a szolgáló énekéből "a magyarok szimfóniája lesz". Halála sem egyszerű megkövezés: egy taligában taszítják le a hegyről, s vérét az áradó Duna hét éven át nem tudja lemosni a kőről, melyen fejét összetörték.
István király halála után Orseolo Péter (1038–1041) került a trónra, aki azonnal nagyszabású, de az ország erejét messze meghaladó "reformok" megvalósításához kezdett. Házi őrizetbe vétette a vele egyet nem értő özvegy királynét és elmozdította pozíciójukból azokat – köztük püspököket is –'akik nem támogatták politikáját. A püspökök tanácsa, melynek Gellért is tagja volt, a magyar főrangúakkal együtt elhatározta Péter megbuktatását. Ez sikerült is, de a trónra – megbízói kijátszásával – Aba Sámuel (1041–1044) került, aki csak házassága révén állt rokonságban az Árpád-házzal. Egy sziklán verték szét a püspök fejét | 24.hu. Az új, "pogánykodó" és az eretnekeknek is teret engedő uralkodó szinte uralma első percétől kezdve erős ellenzékkel találta szemben magát. Ennek egyik alakja Gellért püspök volt. Gellért ugyanis Imre herceg halála után következetesen a Vazul-fiak (András, Béla és Levente) trónutódlása mellett szállt síkra. Nyilvánosan – nem egyszer szószékről is – bírálta a királyt hitszegéséért, s nem volt hajlandó kívánságait és parancsait teljesíteni.
Ott éjféltájt hallotta a malomkövek surrogását, s mivel ilyesmit sohasem látott, csodálkozott, hogy mi az. Egyszercsak az az asszony, aki a malmot hajtotta, énekelni kezdett. A püspök álmélkodva szólt Valterhez: »Valter, hallod a magyarok szimfóniáját, hogyan hangzik? « Mindketten kacagtak azon az éneken. Mivel pedig az asszony hajtotta a malmot, és éneke mind hangosabb lett, a püspök lefeküdt, és még mindig mosolyogva azt mondta: »Valter, magyarázd meg nekem, mi ez a különös dallamú ének, amely zengésével arra késztet, hogy hagyjam abba az olvasást? « Erre az így felelt: »Olyan ének ez, hogy az asszony, aki dalol, szolgálója vendéglátó gazdánknak, akinél megszálltunk, urának gabonáját őrli, mert ez idő tájt ezen a vidéken nincs más malom. « Erre így szólt a püspök: »Mesterség hajtja a malmot vagy emberi erő? Hét évig volt véres a Gellért-hegy töve | 24.hu. « Valter így felelt: »Mesterség és erő, mert nem állat van elébe fogva, hanem saját kezével hajtja körbe-körbe. « »Ó, csodálatos dolog ez – mondta a püspök –, hogy is gondoskodik élelméről az emberi nemzet!