Mi az OSI modell? Az OSI modell háttere Hogyan működik az OSI modell? Mire való az OSI modell? Az OSI modell rétegei Elmagyarázzuk, mi az a számítógépes hálózatokban használt OSI-modell, és hogyan működik. Illetve, hogy mire való és milyen rétegei vannak. Az OSI modell lehetővé teszi a kommunikációt a különböző számítógépes hálózatok között. Mi az OSI modell? Az OSI-modell (az angol rövidítésből: Nyílt rendszerek összekapcsolása, azaz "Nyílt rendszerek összekapcsolása"), egy referenciamodell a számára protokollok kommunikációja számítógépes hálózatok vagy számítógépes hálózatok. Az 1980-as években hozta létre a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO). Az OSI-modellt eleinte a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) adta ki 1983-ig, 1984-től pedig maga az ISO is kínálja, szabvánnyal. Feladata az internetes kommunikáció szabványosítása vagy sorozatosítása volt, mivel kezdetben rendkívül kaotikus volt. Normatív modell lévén az OSI-modell valójában egy elméleti konstrukció, amelynek nincs közvetlen összefüggése a kézzelfogható világgal.
Ez a réteg a csomagok továbbításával foglalkozik, és meghatározza azt az útvonalat, amelyen a csomagok hálózaton keresztül haladnak. Egyszerűbben fogalmazva: Hálózati réteg meghatározza, hogy egy csomag hogyan jut el a rendeltetési helyére. Protokollok, mint például TCP / IP, AppleTalk, és IPX ezen a rétegen működnek. Az adatkapcsolat réteg (2. réteg) Az OSI modell 2. rétegén megvan a Adatkapcsolat-réteg. Az Adatkapcsolat-réteg kezeli a csomópontok közötti adatátvitelt és alrétegekre osztható; A médiahozzáférés-vezérlés ( MAC) Réteg és Logikai kapcsolat vezérlése ( LLC) Réteg. Az MAC réteg meghatározza, hogy a csatlakoztatott számítógép hogyan fér hozzá az adatokhoz engedélyek alapján. Másrészről az LLC réteg olyan elemeket vezérl, mint például az áramlásvezérlés, a keret szinkronizálása és a hibák keresése. A kapcsolók ezen a rétegen működnek. A fizikai réteg (1. réteg) Nál nél 1. réteg megvan a Fizikai réteg. Az Fizikai réteg az OSI modell hardverrétege, amely hálózati elemeket, például hubokat, kábeleket, ethernet és ismétlőket tartalmaz.
Ennek érdekében az összeköttetés hét rétegét definiálták. Alapelve az, hogy a hálózatokat egymásra épülő rétegek sorozataiként kell megtervezni, így a teljes folyamat sokkal áttekinthetőbbé, kezelhetőbbé válik. Maga az OSI modell nem egy hálózati hierarchia, hanem csak azt mondja meg, hogy az egyes rétegeknek mi a szerepük. Minden réteg csak a közvetlen felette állónak nyújt szolgálatot és a közvetlen alatta lévőnek ad utasításokat. Az egyik gép n-edik rétege a másik gép n-edik rétegével kommunikál, tehát a látszólagos adatáramlás vízszintes. A gyakorlatban az adatáramlás úgy hajtódik végre, hogy a legfelső szint elindítja a bitfolyamot. Ezt az alatta levő réteg módosítja, feltördeli, fejlécet, ellenőrző összegeket rakhat rá, és tovább küldi az alatta levőnek. Az alatta levő réteg nem tudja, hogy a kapott bitfolyam melyik része a tényleges adat és melyik az előző réteg fejléce. Egyként kezeli és ugyanúgy megcsinálja a maga manipulációit. Legvégül a fizikai rétegen keresztül átküldi a célállomásnak, ahol annak rétegei fordított sorrendben elvégzik a megfelelő műveleteket.
Meglehetősen bonyolult lenne egy olyan alkalmazás írása, amely csak egy részén működne helyesen. Ennek megoldására definiálni kell egy hálózati virtuális terminált, és a többi programot ezt felhasználva kell megírni. Más típusú alkalmazási rétegfeladat az állománytovábbítás, elektronikus levelezés, távoli bejelentkezés, katalógusok, nyilvántartások kezelése. A gyakorlatban ezek a rétegek nem feltétlenül különülnek el egymástól és az sem biztos, hogy valamennyi megvalósításra kerül. Nyilvánvaló, hogy a két alsó fizikai és adatkapcsolati rétegnek mindig meg kell lenni, hogy egyáltalán át lehessen vinni az adatokat két állomás között. A hálózati és szállítási réteg már csak a rendszer speciális elemeinél jelenik meg, de valamennyi a közös AX. 25 protokollt használja az adatkapcsolat létrehozására. Nem használjuk a viszonyréteget és el szokott maradni a megjelenítési réteg is, az ASCII kód általános elterjedése miatt. A legfelső, alkalmazási réteg az, amely fogadja illetve előállítja az átvitendő adatokat.
Előfordulhat azonban, hogy több párhuzamos összeköttetést hoz létre, vagy éppen ellenkezőleg, összenyalábol több szállítási összeköttetést egy hálózati összeköttetésbe. A szállítási protokoll jellemzi a hálózat felhasználóinak nyújtott szolgáltatás minőségét. Legnépszerűbb a hibamentes átvitel, ahol sorrendhelyesen érkeznek meg az adatok. Egy másik fajta szolgáltatásnál egymástól függetlenül, nem sorrendhelyesen érkeznek meg az üzenetek. A harmadik típusnál egy célállomáscsoportnak küldenek üzenetet. A szállítási réteg egy valódi forrás-cél, vagy másképpen két végpont közötti réteg. Viszonyréteg A viszonyréteg lehetővé teszi, hogy különböző gépek felhasználói viszonyt létesítsenek egymással. A viszonyréteg, akárcsak a szállítási réteg különleges adatátvitelt tesz lehetővé, de néhány olyan szolgáltatással is ki van egészítve, amelyek egyes alkalmazásokhoz hasznosak lehetnek. Egy viszony például alkalmas arra, hogy egy felhasználó bejelentkezzen egy távoli időosztásos rendszerbe, vagy hogy állományokat továbbítson két gép között.
Az M1 értesülései szerint három Balti-ország - a lettek, litvánok, észtek - parlamenti határozatot fogadtak el arról, hogy felkérik a NATO-t, létesítsen repüléstilalmi övezetet Ukrajna légterében. A három ország vezetői a közmédia információi szerint ezzel a javaslattal érkeznek a mai NATO-csúcsra. A balti államok vezetői már többször is szorgalmazták a repüléstilalmi zóna kialakítását. Három balti ország repüléstilalmi övezetet kér Ukrajna fölött - kulfold.ma.hu. Úgy vélik, Volodimir Zelenszkij erre vonatkozó kérését a NATO-nak teljesítenie kell. Az ukrán elnök úgy látja, a NATO által létrehozott övezet garantálhatná, hogy orosz katonai gépek nem hatolhatnának be ukrán légtérbe, ami szerinte véget vethetne a bombázásoknak és a légicsapásoknak. A repüléstilalmi zóna ugyanígy kizárná az ukrán légtérből a nem NATO kötelékbe tartozó rakétákat, helikoptereket vagy drónokat. Az ukrán államfő kérését korábban a NATO, illetve több tagállam is elutasította. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kiemelte, háborúhoz vezetne Zelenszkij követelésének teljesítése. A NATO-főtitkár aggodalmait nyíltan osztja a Olaf Scholz német kancellár, és Joe Biden amerikai elnök is.
Tökéletes idő bármilyen szabadtéri sporthoz Queen07 friss fotója, köszönjük! doal01 friss fotója, köszönjük! 2017. 17:27 2017. 23:31 2017. 00:44 2017. 06:06 navy69 friss fotója, köszönjük! 2017. 22:04 2017. 20:14 Budapest, XVI. kerület Centenáriumi ltp. 38C Gyorsan közeledik a vihar... Luczo81 friss fotója, köszönjük! ftimi86 friss fotója, köszönjük! leslielong friss fotója, köszönjük! Centi vigyázat jön a kávé 20050120 friss fotója, köszönjük! Vigyázzatok, mert havazik. ♡ Közepesen felhős az ég. 2016. 06:34 2016. 14:42 2016. 14:03 2016. 19:46 2016. 19:22 2016. 08:34 2016. 16:58 2016. 08:20 2016. 22:13 2016. 15:10 Balatonfüred anoky2 friss fotója, köszönjük! nrj17 friss fotója, köszönjük! A fotó után kb. 1 perccel már elérte a háztömbünket. Most kezdett el szakadni... kgyurrka friss fotója, köszönjük! kalom89 friss fotója, köszönjük! Időjárás 16 kër thiossane. fülledt meleg párás az este Környei Balázs friss fotója, köszönjük! pgarabella friss fotója, köszönjük! bendaf92 friss fotója, köszönjük! Kezdődik.. Poseidonn friss fotója, köszönjük!
Stoltenberg megerősítette továbbá, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videokapcsolaton keresztül részt vesz a csütörtöki rendkívüli NATO-csúcstalálkozón. Időjárás 17 kerület. Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!