Mi a magaságyás és miért előnyös választás? Magaságyás kialakítása kertben és balkonon szintén egyszerű, ezért olyan népszerű a hobbikertészek körében. Ez egy nagyjából 60-80 cm magasan kiemelt, leggyakrabban fából, kőből vagy betonból készült kerettel körülvett ágyásfajta, ár-érték arányban is gazdaságos, hosszú távú megoldás. Egyik legnagyobb előnye a helytakarékosság: abban az esetben ideális választás, amikor csak kisebb tér áll rendelkezésünkre, illetve, ha a termesztésre kijelölt terület talaja nem túl jó minőségű. A magaságyás rétegeinek köszönhetően a palánták gyorsabban fejlődnek, így kevesebb munkával, mindössze tápanyagdús földkeverék és komposzt használatával optimális környezetet alakíthatunk ki növényeink számára. Nem utolsó sorban pedig biotermesztésre is lehetőséget ad. Magasságából adódóan nincs szükség folyamatos hajolgatásra, így megművelése derék- és hátfájással küzdők, idősebbek és mozgáskorlátozottak számára sem jelent problémát. Ezek a növények soha ne kerüljenek egymás közelébe | Hobbikert Magazin. Mit ültessünk a magaságyásba? Magaságyásban kis túlzással bármi termeszthető, tanácsos azonban inkább kisebb termetű, rövid tenyészidejű és gyorsan növekvő, folyamatosan szedhető növényeket választani.
A vegyeskultúra előnyei Ha már megvan a magaságyásunk, tervezzük meg, hogy milyen növénykultúrák kerülnek majd bele. Egy, adott szezonban egymást kövessék benne a nagy-, a közepes- és végül a kis tápanyagigényű növények. A növényeket vethetjük közvetlenül a magaságyás földjébe magról, de palántákat is beültethetjük őket. Sok fűszernövény, gyógynövény és ehető virág távol tartja a zöldségfélék kórokozóit, kártevőit, ezért érdemes a sorok közé vagy a sorok végébe ezekből ültetni. A vegyeskultúra emellett elősegíti a jobb terméskötődést. Azt is tartsuk szem előtt, hogy bizonyos növények támogatják egymás egészséges fejlődését. Ültessünk a sárgarépa mellé vöröshagymát, a paradicsom közelébe bazsalikomot és fokhagymát, a káposztafélék mellé zeller, a saláta mellé fokhagyma kerüljön. Magaságyásban termeszthető növények a környezetünkben. Vessünk borsikafüvet a bab mellé, bársonyvirágot és körömvirágot a burgonya és a szamóca közelébe, kaprot a nehezen csírázó növények mellé. Bár a magaságyást érdemes a kert napfényes részébe tervezni, abban az esetben is tudunk benne növényeket termeszteni, ha csak félárnyékos vagy árnyékos helyre tudjuk helyezni.
Mikor, mit termesszünk a magaságyásban? Január, február: fokhagyma, télálló salátafélék, télálló káposztafélék Március: hónapos retek, spenót, sárgarépa, saláták, zöldborsó, vörös- és lilahagyma, kapor Április eleje: cékla, cukorborsó, bab, burgonya, sarkantyúka, a búzavirág, a körömvirág, bársonyvirág Április közepétől: cukkini, sütőtök, uborka Május: bazsalikom, koriander, paprika- és a paradicsom palántázás Június, július: leveles kel, karalábé, bimbós kel, saláta, póréhagyma. Szeptember, október: télálló petrezselyem, télálló spenót November: fokhagyma, télálló salátafélék, télálló káposztafélék Abban az esetben, ha ősztől kora tavaszig fóliát teszünk a magaságyás tetejére, gyakorlatilag egy melegházat kapunk. Így akár egész évben termeszthetünk növényeket az ágyásokban. Jól tűrik a telet a melegházban a különböző, télálló, vastag levelű saláták, bizonyos káposztafélék, a rukkola, de a télálló spenót és a fokhagyma is. Magaságyásban termeszthető növények a lakásban. A fólia alatt már egészen kora tavasszal nekiállhatunk a növénytermesztésnek, mert a melegebb hőmérséklet, magasabb páratartalom lehetőséget nyújt a gyors csírázásához, keléshez.
Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum kiállítás – infók itt A Magyar Olajipari Múzeum országos gyűjtőkörű szakmúzeum, melyet 1969-ben alapítottak azzal a céllal, hogy gyűjtse, feldolgozza, kiállításain és kiadványaiban bemutassa a magyarországi szénhidrogénipar több mint száz éves történetét. 1993-ban átvette a Zsigmondy Vilmos Gyűjteményt, azóta nem csak a szénhidrogénipar, hanem a vízbányászat történeti emlékeit is gyűjti, őrzi. A múzeum a gyűjteményeibe került anyagot rendszerezi, nyilvántartja, tudományosan feldolgozza és kiállításaiban, kiadványaiban bemutatja. Index - Tech - Combig a Kis-Balatonban hegesztették az első kőolajvezetéket. Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum kiállítás Hirdetés
00 óra Bírósági séta az épületben Tárgyalótermi betekintő Bíróságtörténeti kiállítás "Diákcsínynek indult... " - bűnmegelőzési kisfilm 19. 15 óra Perszimuláció Egy valóságalapú bírósági per szimulációja diákok és törvényszéki munkatársak előadásában Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum 17. Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum, Zalaegerszeg. 30 óra Kincskeresés a szabadtéri kiállításon kicsiknek és nagyoknak kalóztérkép segítségével 19. 00 óra Kézm ű ves foglalkozások kicsiknek, mesevetítés 21. 00 óra Éjszakai barangolás a kiállítás területén vezetéssel, fejlámpával, védősisakban
Bázakerettye község Zala megye Letenyei járásában, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén. Fekvése [ szerkesztés] A Zalai-dombság délnyugati részén fekszik; kelet-nyugati irányban a Borsfa - Lenti közti 7537-es út halad rajta végig, Letenye felől a 7540-es út vezet a községbe. Innen indul még ki észak felé, a 7537-es útból kiágazva a 75 157-es út, Lasztonya felé. Több autóbuszjárat köti össze Lentivel és Letenyével. A község a Csömödéri Állami Erdei Vasút vonalhálózata mellett található, így turistaszezonban két vonat Lentivel, további kettő pedig Csömödérrel is összeköti a települést. Története [ szerkesztés] Az egységes Bázakerettye község csak 1937 óta létezik, előtte két önálló faluból, Bázából és Kerettyéből állt. Báza – jelentése bodza ( szláv) – első említése 1352 -ből való, Kerettye – jelentése vakond (szintén szláv) – pedig 1353 óta szerepel az iratokban. A 16. században a térség a Kerecseny család birtokába tartozott. A török időkben valószínűleg gyéren lakottá vált a település, majd a 18. század elején válik ismételten lakottá a két falu.
): working days 8am-4pm 2015. április 01. szerda – 2015. október 31. szombat 273 Array Array