A szabad királyi városok mellett megjelentek a mezővárosok. Nem volt városfaluk. Lakói főleg mezőgazdasággal foglalkoztak. A mezővárosok a földesúr hatalma alá tartoztak. Kiváltságokat kaptak a feldesuruktól. Sok mezővárosból fontos vásártartó hely lett. Vázlat I. Lajos halála utáni helyzet: két leánya örökli királyságát: Mária és Hedvig Mária az első magyar királynő (1382-1387) Mária férje, Luxemburgi Zsigmond lesz a király---> Zsigmond uralma: 1387-1437. Bárók legyőzése. 1396. nikápolyi vereség II. Királyi hatalom megerősítése: új bárói csoport Török elleni védelem: végvárak (tk. 100. oldal) III. Konstanzi zsinat: egyházi ügyek rendezése, Husz János elítélése (tk. ) IV. Falvak és városok: parasztház megjelenése Mezővárosok megjelenése (tk. Hunyadi János, a törökverő – Elektronikus füzet. 101. oldal)
Magyarország az Anjou királyok és Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején 1. Az Anjou-kor: 1301-ben kihalt az Árpád-ház III. András halálával à 1301-1308 interregnum (uralkodó nélküli állapot) állt fenn. A tartományurak saját jelöltjeiket próbálták trónra juttatni. A trónkövetelők mindegyike az Árpádok női ágából származott: - cseh Vencel, - bajor Ottó - nápolyi Károly Róbert A trónharcok miatt anarchia uralkodott az országban. 1308-ban a délvidéki bárók által támogatott Károly Róbert kezébe került a hatalom. 1. 1 Károly (Róbert) uralkodása (1308-42): Károly Róbert a pápa támogatásával szerezte meg a trónt. Célja a belső rend helyreállítása és az ország megerősítése volt. à 1312-ben a rozgonyi csatában legyőzte a Felvidék legnagyobb tartomány urait Csák Mátét és az Aba nemzetséget. A többiek ellenállását fokozatosan törte meg, Pl. : Borsa Kopasz, Kán László). A király támaszai: - az új feudális nagybirtokosi réteg, Pl. A Szent Korona és a Bihari Sándor-festmény esete Nagyváradon – Főtér. : Garai, Lackfi, Szécsényi, Báthory, Bánffy, Kanizsai, Drugeth családok) - köznemesség - városok-falvak lakói (szepességi polgárok) - jászok-kunok (kiváltságosok) - királyi haderő 1.
3 Zsigmond külpolitikája: - 1404: királyi tetszvényjog megszerzése: a pápai irat csak a király beleegyezése után hirdethető ki - 1417: királyi főkegyúri jog megszerzése: a király határozza meg, hogy ki lehet püspök, nem a pápa - Zsigmond 1410-ben német, 1420-ban cseh király lett. 1433-ban német-római császárrá koronázták - Birodalma központjává Budát tette (Friss Palota építése) és európai diplomáciai útjain magyar bárókkal vette körül magát.
Ennek a középkori szokásnak az emlékével még ma is találkozunk Angliában, ahol többféle pecsenyét egyben tesznek fel az asztalra, s azt a házigazda szeleteli fel a vendégeinek. Amikor aztán már az asztalhoz ülők mindegyikének volt kése, azokat nem csal evésre használtak. Nem dugták zsebre, hanem övükben viselték jól látható helyen, hogy mindenki megcsodálhassa és irigyelhesse. Kés villa kanál youtube. A villa, az emberi ujjak csontból, később pedig fémből formált mása lett. Állítólag egy bizánci hercegnő találmánya, aki olyan kényes természetű volt, hogy az evésnél óvakodott kezét bezsírozni, s ezért nem az ujjaival fogta meg a húst a tányérjából kivéve, hanem egy csontból készült, ujjainak utánzatával átszúrva emelte azt a szájához. Ez a módi aztán olyan közkedvelté vált az udvarnál, hogy később már fogadásokon is ezekkel a csontujjakkal szúrták át a felkínált húsokat. Egy ilyen lakomán látta meg a velencei követ ezt az újfajta ötletes szerszámot és hazatérve ajándékként magával vitt néhányat ezekből a furcsa evőeszközökből.
Rómában meg már ismerték a mai kanálformát is, mellyel enni lehetett. Ám érdekes módon széles körben, mégsem terjedt el a használatuk. Majd csak a középkor – és annak is legvége – hozza meg a kanál használatának átütő sikerüket az uralkodó osztály felsőbb rétegeinek az asztalánál. Ezeket az evésre használt kanalakat egyre drágább és nemesebb anyagokból készítették, s díszítették. Még ezeknél is fényűzőbb étkezési eszközöket készítettek templomi használatra. Ezek drágakövekkel kirakott, zománcozott, arany- és ezüstkanál remekek voltak. Kése már az ősembernek is volt. Kanál, kés, villa. Vagy csak kanál és kés? - Renaissance Étterem Visegrád. Csontból és pattintott kőből, obszidiánból (üvegszerű, fekete ásvány) készítette azokat. Később, amikor eleink már a fém használatát is megismerték, bronzból utánozták ezeket a kezdetleges vágó eszközöket. A kés csak jóval később kapott szerepet az étkezésnél. Lakomázó főuraink, még a középkorban is kézzel fogyasztották el a pecsenyét, Jellemző az volt, hogy étkezéseknél Inkább, csak a házigazda használt kést. Ő volt, aki az egészben feltálalt vadat szétosztotta az asztal körül ülő vendégei tányérjaira.